Ha késik a gép, elvész a poggyász

Vagy mindkettőn, ez viszont már csak a biztonság és megbízhatóság rovására történhet. Márpedig ez a két feltétel a repülésben elengedhetetlen. Július végén attól volt hangos a sajtó, hogy a Ryanair két alkalommal is Budapesten hagyta a Kanári-szigetekre induló utasok csomagjait. Az első alkalommal a leszállás után közölték a mintegy kétszáz utassal, hogy az összes feladott poggyászt Magyarországon hagyják, mivel a pilóta nem várta meg, hogy a földi kiszolgálók berakodjanak. A második alkalommal a pilóta még Ferihegyen közölte az utasokkal, hogy a csomagokat nem rakják fel, mert a gép túlterheltté válna.

Mennyit bír el a repülőgép?

Az utasok ilyenkor tehetetlenek, legfeljebb arról dönthetnek, elutaznak-e csomag nélkül vagy nem, mert a gép biztonságáért a pilóta felel, és ő hivatott dönteni arról, mennyi embert és csomagot visz el. Az igazi kérdés azonban az, miért nem lehet az ilyen adatokat már akkor tudni vagy kiszámítani, amikor eladják a jegyeket.

A Vasárnapnak nyilatkozó Ryanair-pilóta szerint ez azért nem egyszerű, mert a repülőgép felszállósúlyát nemcsak az önsúly, az üzemanyag, utasok, személyzet és csomagok súlya befolyásolja, hanem a kifutópálya hossza, a szélirány és a hőmérséklet is. Ugyanilyen fontos adat a hatótávolságé, amely azt mutatja meg, hogy maximálisan milyen távolságot tud megtenni a gép. „A Ryanairnél rendszeresített Boeing 737-800-as hatótávolsága 5436 kilométer, Budapesttől a spanyolországi Las Palmas 3669 kilométerre van, de ez csak egy szám. Las Palmas már a gép hatótávolságának a szélére esik, ráadásul mivel egy szigetcsoportról beszélünk, ha sem ott, sem a közeli repülőtereken, pl. Tenerifén, nem lehet leszállni, a legközelebbi szárazföldi repülőtér másfél órányira van, Marokkóban” – mondja a pilóta, aki megélt már hasonló helyzetet, és elmondása szerint végig imádkozott, hogy elég legyen a kerozin. „A súly azt is befolyásolja, milyen magasra tud emelkedni a gép – ha 76 tonna a maximális felszállósúlya, mint egy átlagos 737-800-asnak, akkor 78 tonnával már nem tudna olyan magasra emelkedni, ahol gyorsabban haladhatna. Ez pedig nagyon nem mindegy, mert a Kanári-szigetek felé általában 120–150 km/órás szembeszélben repülnek a gépek, s ez nagyobb fogyasztást jelent. Ez nemcsak azért gond a légitársaságoknak, mert elfogyhat a kerozin, hanem azért is, mert amikor egy gép átrepül egy-egy ország légterén, fizet a használatáért” – magyarázza a pilóta.

Drága nyaralásra olcsó járattal

A fapadosok pedig mindenen takarékoskodnak, és az utolsó pillanatban abból faragnak le, amiből lehet, vagyis kipakolják a csomagokat. Ez év közben nem szokott előfordulni, mert a fapados járatokra az utasok általában nem visznek magukkal nagy csomagokat. De a nyári járatok mások, sőt az utazási irodák ma már nem mindig bérelnek chartergépeket, hanem a menetrendszerű fapados járatokat csapják hozzá az utazási ajánlataikhoz. Itt nehezen tartható a fejenként hétkilós kézipoggyász és tizenhárom kilós bőrönd, mert mindenki azt hiszi, hogy elég, ha a repülőtéren fizet a túlsúlyért.

A gyakorlatban nem így van: a fapados légitársaságok azzal számolnak, hogy az utasoknak a fele nem ad le poggyászt. Ha mégis, akkor adják a meglepettet, és nem viszik el a csomagokat, pedig elég régóta működnek Kelet-Közép-Európában ahhoz, hogy tudják, az itteni lakosság a drága nyaralásra is olcsó járattal utazik. „A gond az, hogy nincs is nagyobb gépük, amelyet szükség esetén elindíthatnának, ha pedig útközben szállnánk le üzemanyagot felvenni, az újabb repülőtéri illetékeket és a pilóták óradíjának növelését jelentené” – mondta a lapunknak nyilatkozó pilóta.

Sztrájkolnak a pilóták

Spanyolországi, németországi, hollandiai és írországi kollégái most épp béremelésért sztrájkolnak, s már a Ryanair belgiumi, svédországi és olaszországi pilótái is jelezték, hogy csatlakoznak hozzájuk. A magasabb bér mellett azt is követelik, hogy a társaság fizesse meg a kosztjukat és italukat, amelyet a repülőgépen fogyasztottak el, a szállást, ha két repülés között külföldön kénytelenek éjszakázni, és a váratlan szolgálatokat. „Bármennyire furcsának tűnik, a Ryanairnél ezt mind a pilóták állják, vagyis ha elrepülünk a Kanári-szigetekre, és csak másnap repülünk vissza, magunknak kell szállást keresnünk. Ez már egyetlen komoly légitársaságnál sincs így; szerintem most dől el, hogy az alkalmazottak és az utasok mit hajlandóak még eltűrni” – magyarázza az általunk megszólított pilóta.

Az utasok szempontjából a sztrájkkal az a legnagyobb gond, hogy a miatta elmaradt járatokért a Ryanair nem hajlandó kártérítést fizetni, mert azzal érvel, hogy előre nem látható körülményről van szó. Az európai uniós törvények szerint azonban a sztrájk nem előreláthatatlan körülmény, és az utasoknak jogukban áll kártérítést követelniük. Fontos, hogy a járat elmaradásáról vagy késéséről még a repülőtéren kérjenek igazolást, fényképezzék le a járatok indulását jelző táblát, s ajánlatos kártérítés behajtására szakosodott céghez fordulniuk.

A légitársaságok nem fizetnek szívesen, és nem is kényszerülnek rá túl gyakran: Európában évente 900 millió ember utazik, és mintegy egymilliárd euró olyan kárt nem fizettetnek meg, amelynek a megtérítéséhez joguk volna. Az utasok kártérítésére vonatkozó rendelet 2004 óta van érvényben, s az uniós légitársaságokra és néhány országra vonatkozik. Ezek a huszonnyolc uniós tagállamon kívül a következők: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Réunion és Mayotte szigete, Szent Martin-szigetek, azaz a Francia Antillák, Azori-szigetek, Madeira, Kanári-szigetek, Izland, Norvégia és Svájc.

Késés, törlés, túlfoglalás

A kártérítést az adott légitársaságtól kell kérni, fejenként 250-tól 600 euróig terjedhet, és az utasnak akkor van hozzá joga, ha a járat több mint három órát késik. Ez nem vonatkozik az olyan előre nem látható okokra, mint a vihar, terrortámadás, politikai zavargások vagy a repülőtéri alkalmazottak sztrájkja. Ha az utas érvényes jeggyel, idejében érkezett a repülőtérre, és a légitársaság túlfoglalás vagy működtetési okok miatt megtagadja a beszállítását, ő pedig nem mond le önként a helyéről, joga van választani a jegyár visszatérítése, átfoglalás – más útvonalra terelés – vagy a foglalásnak egy későbbi időpontra való áttétele között. Ezen túlmenően az utasnak joga van segítségnyújtásra és kártalanításra is. Többnyire erről sem világosítják fel, így jó, ha egyértelművé teszi, hogy tisztában van a jogaival. Felesleges vitákba sem a repülőtéren, sem a későbbi levelezés során nem érdemes bonyolódni – egyszerűen fizetési felszólítást kell küldeni a légitársaságnak a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozással. Ez szokott hatni, mert amint lenni szokott, a nagy cégek csak a pénz nyelvén értenek.

Mennyit fizetnek a légitársaságok?

– ha a út rövidebb mint 1500 kilométer – 250 euró

– ha az út 1500–3000 kilométer – 400 euró

– ha az út 3500 kilométernél hosszabb – 600 euró

Ha a légitársaság olyan helyettesítő járatot ajánl fel, melynek indulási és érkezési időpontja nem tért el számottevően az eredeti járatétól, a kártérítés összege a felére csökkenhet. Járat törlésekor abban az esetben jár kártérítés az utasnak, ha a tervezett indulás előtt legalább két héttel történt, és a légitársaság nem tudott elfogadható megoldást kínálni. Az összeg ugyanaz, mint késéskor. Járatkésés esetén az utasoknak joguk van frissítőre, ételre, ha az indulást a következő napra halasztották, szállásra és a szálláshelyre, valamint onnan vissza a repülőtérre való ingyenes szállításra, továbbá két telefonhívás, fax, vagy e-mail ingyenes lebonyolítására. Ha mindezeket nem tudta a légitársaság biztosítani, és az utas maga fizette, a kiadások megtérítését is követelheti a légitársaságtól; a számlákat mellékelni kell.

Ha a járatot a légitársaság törli, az utasnak a következő lehetőségeket kell felkínálnia:

– A jegy árának visszatérítését, és ha csatlakozó járatról van szó, akkor a mihamarabbi visszatérést is a kiindulási repülőtérre.

– Új jegyet az úti célig minél közelebbi időpontra, vagy az utas által választott későbbi időpontra, ha akkor van még szabad jegy.

– Ha a légitársaság nem kínál fel új repülési időpontot, köteles kifizetni a jegy árát. A késésre vonatkozó kártérítést ilyenkor is követelheti az utas.

Nem jogosult az utas kártérítésre

– Ha tizennégy nappal az indulás előtt értesítették a késésről

– Ha 14–7 napon belül az indulás előtt figyelmeztették, és átfoglalással legfeljebb két órával korábban indul a tervezettnél, vagy legfeljebb négy órával a tervezett érkezés után eléri az úti célt.

–- Ha a menetrend szerinti indulás előtt kevesebb mint 7 nappal értesítik a járattörlésről, és a légitársaság felajánlja, hogy átfoglalással egy órával korábban kell indulnia, vagy két órával később érkezik meg.

– Ha a csomag elveszik, késve érkezik, megrongálódik, az utas 1300 euróig terjedő kártérítésre jogosult. Az értékes csomagokra érdemes utasbiztosítást kötni. A légi utasok járattörlés és jelentős késés esetén alkalmazandó jogai és a légitársaságok kártérítési felelőssége ugyanúgy vonatkoznak a hagyományos (pl. Air France-KLM, Lufthansa, British Airways) és a fapados (pl. Wizz Air, Ryanair, easyJet) légitársaságokra, s függetlenek attól, hogy az utas milyen áron vásárolta a repülőjegyét.

A várva várt nyaralásra utaztunk, de több mint nyolc órát késett a gépünk Bécsből Zanzibár szigetére, ráadásul a lányom csomagja is elveszett. Ez eléggé rányomta a bélyegét az egész szabadságra, mert képzelhetik, hogy érzi magát egy tizenhat éves lány a kedvenc cuccai nélkül. Az idegenvezető mondta, hogy jogunk van kártérítésre, de pontosan mennyire, és mi a teendőnk? 

Jelige: Repülés

Magyarországi barátainkkal Budapestről repültünk a Kanári-szigetekre – sajnos épp július 15-én és épp azzal a Ryanair-járattal, amikor a légitársaság úgy döntött, hogy a csomagokat nem viszi el. Tíz napot töltöttünk egy meglehetősen drága szállodában, igényes vendégek között úgy, hogy a fogkefétől a vacsorához megkövetelt öltözékig mindent a helyszínen kellett megvennünk, szem előtt tartva, hogy a légitársaság csak a szükséges minimumot téríti meg. A csomagjainkat akkor kaptuk meg, amikor már hazaértünk, most elküldtük a számlákat és várunk. Lehet, hogy hiába?

Jelige: Csalódott utas