Ha az anya egy személyben apa is

KOP 46 éves férjem a számláról kiszedte a pénzt a 20 éves titkárnőre. Válásról, vagyonmegosztásról, egyedülálló anyák jogairól írjanak. SOS.

Európa-szerte, így Szlovákiában is évről évre növekszik a válások száma. 1998-ban 9310 házasságot bontott fel a bíróság, 2009-ben viszont már 13 415-öt. Az esetek 70%-ában egy vagy akár több kiskorú gyermeket is érintett a szülők válása, érzelmileg és anyagilag is. Merthogy a válások túlnyomó többsége még mindig nem konfliktusmentes megállapodás, hanem olyan, veszekedésekkel, zsarolásokkal és fenyegetőzésekkel terhelt időszak, amelynek a következményeit mindkét fél évekig nyögi.

Házasból váló társak
Mivel a gyermekek felügyeleti jogát leggyakrabban az anyának ítéli a bíróság, a társ nélküli életre való berendezkedés számukra sokkal nehezebb. Egy személyben kell anyának és – ott, ahol a volt férj nem tanúsít érdeklődést – apának is lenniük, hogy a mindennapi élet egyéb teendőiről, gondjairól ne is beszéljünk. Sokan azt sem tudják, mi illeti meg őket és gyermeküket a válás után, s mire kötelezi a törvény a volt házastársat, akinek a bíróság csak a férji státusát szüntette meg, az apait nem.
A válókeresetek 60%-át nők adják be – szociológusok szerint azért, mert a házasságban általában nekik jut a kiszolgáltatottabb szerepe, és egy idő után ebből lesz elegük. Szlovákiában a válópert a házastársak utolsó közös lakhelye szerint illetékes bíróságon kell kérvényezni A kérvényező és a házastárs személyes adatain kívül fel kell tüntetni a válóokot is, mert a bíróság csak indokolt esetben mondja ki a házasság megszüntetését: ha bizonyítást nyer, hogy ez a társadalmi intézmény nem működik. Már a válókeresetnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó javaslatot is, hogy melyik házastárs gyakorolja a kiskorú gyermekek felügyeletének jogát, és milyen összegű tartásdíjat fog fizetni a másik szülő.

Kinél maradjon a gyerek?
Szerencsés esetben a szülők megállapodnak, s a bíróság ezt jóváhagyja. Ha nincs megegyezés, gyermekpszichológust kér fel, aki javaslatot tesz annak alapján, melyik szülőnél nőne fel a legmegfelelőbb körülmények között a gyermek. Kivételesen a bíróság a gyermeket is meghallgatja, hogy melyik szülőnél szeretne maradni. Ha a családban több kiskorú van, mindig egy szülőre bízzák őket, hogy a testvéri kötelékek ne sérüljenek. A másik szülő jogosult arra, hogy a felügyeleti jogokat gyakorló szülő rendszeresen tájékoztassa őt mindenről, ami a gyermekkel kapcsolatos. Ha a felügyeleti jogokat gyakorló szülő akadályozza a gyermekkel való kapcsolattartását, a bíróság módosíthatja korábbi döntését, és a másik szülőnek ítélheti a gyermeket.
A válások másik neuralgikus pontja a gyermek láthatása. Az apák többsége ma már nem mond le erről a jogáról, viszont előfordul, hogy az anya nem szívesen engedi hozzá a gyermeket. Vagy azért, mert a házasság alatt nemigen törődött vele, vagy bosszúból az elszenvedett sérelmekért, vagy mert úgy gondolja, hogy ezzel a gyermeket óvja. Akárhogy is, ha a bíróság nem tartotta indokoltnak eltiltani az apát gyermekétől, akkor ehhez az anyának sincs joga.

Láthatás és tartásdíj
A törvény a kapcsolattartást illetően is előnyben részesíti a szülők közti megállapodást, de ha erre nincs esély, szintén pszichológust kér fel. A válást kimondó határozatnak a kapcsolattartás szabályozása is része – tehát pontosan tartalmazza, hogy milyen időközönként, mennyi időre és milyen módon gyakorolhatja szülői jogait az apa.
A jogokon kívül azonban kötelességei is vannak: rendszeresen hozzá kell járulnia a gyermeknevelés költségeihez. A tartásdíj összegéről a bíróság az apa anyagi helyzetének figyelembevételével dönt. Az összeg a napi szükségleteken felül a gyermek számára való megtakarítást is magában foglalhatja. A testület elsősorban ugyan az apa keresetéből indul ki, de ez nem jelenti azt, hogy aki minimálbérre van bejelentve, vagy munkanélküli, az mentesül a tartásdíj fizetésének kötelezettsége alól. Megítélés alá esik ingó és ingatlan vagyona, vállalkozásai, egészségi állapota és az is, mennyire folytat költekező életmódot. Bármilyen az anyagi helyzete, a mindenkori létminimum 30%-ának megfelelő összegű tartásdíjat köteles fizetni. A válás után saját magát ellátni képtelen házastárs is követelhet tartásdíjat; ezt általában öt évre ítéli meg a bíróság, de indokolt esetben – például ha az anya sérült gyermekről gondoskodik – meg is hosszabbíthatja. Az a fél, aki a házasságkötés során felvette házastársa vezetéknevét, a válást követő három hónapon belül visszaveheti a sajátját – ezt az anyakönyvi hivatalban kell bejelentenie.

Büntetés, nem megoldás
A tartásdíj-fizetési hajlandóság gyakran nem áll egyenes arányban az apa anyagi lehetőségeivel. Sokan tudnának arról beszélni, hogyan lehet minden ingatlant másnak a nevére íratni, az összes vállalkozást más nevén futtatni, hogy papíron úgy nézzen ki: az illető a szájától vonja meg, amit a gyermekére fizet. Azt, hogy közben fényűző életmódot folytat, sokszor nagyon nehéz bizonyítani. Az érintettek általában úgy érvelnek, hogy meghívásnak tettek eleget, ajándékot kaptak, más fizette a számlát, stb. A tartásdíjért folytatott végtelen huzavona sokszor évekig tart, és még így sem vezet eredményre – főleg azoknál, akiktől tényleg nincs mit elvenni.
Az ő esetükben még az a tavaly érvénybe lépett törvény sem segít, amely elrendeli, hogy a tartásdíjat nem fizető személyektől vegyék el a gépjármű-vezetői jogosítványukat. Tulajdonképpen ez is végrehajtási eljárás, de sokkal egyszerűbb, mintha számlák zárolásáról vagy a vagyon elárverezéséről volna szó. A végrehajtó értesíti a közlekedési rendőrséget, hogy az adott személy jogosítványát fizetési kötelezettség elmulasztása miatt bevonta, és a rendőrök az okmányt ténylegesen el is veszik tulajdonostól. Csak akkor kaphatja vissza, ha törleszti tartozását; de a tapasztalatok szerint ez sem megoldás a gyermeket nevelő anyák számára, inkább az apáknak büntetés – a többség ugyanis utána sem fizet.

Kétfelé osztják, ami közös volt
A vagyonelosztásra csak a válás jogerős kimondása után kerül sor: ekkor szűnik meg a házasság, és vele együtt a közös tulajdon is. Vagyis amíg a felek papíron házasok, addig a csapodár férjnek jogában áll hazajárnia a közös lakásba, és a hűtlen feleség bármennyi pénzt felvehet a közös számláról, ahová egy centet sem tett be. Ezt – különösen indokolt esetben, előzetes határozattal – csak a bíróság akadályozhatja meg. A volt házastársak megegyezhetnek, hogy az ingatlan és ingó vagyont hogyan osztják meg. Az ingatlanok elosztását közjegyzőnél kell hitelesíteni, az ingóságok esetében elég a szóbeli megállapodás. A közös vagyon kettéosztásakor a bíróság figyelembe veszi, hogy ki mit vitt a házasságba, és milyen mértékben járult hozzá a vagyon gyarapításához. Az ajándékba kapott vagy örökölt vagyon személyes tulajdon, ezért nem kell elosztani, a lakás pedig rendszerint azé marad, aki a gyermekek feletti felügyeleti jogot gyakorolja. A házastársak mindegyike követelheti azt, amit a közösbe tett, de köteles megtérítenie a másiknak azt, ami a közösből a maga személyes vagyonára fordíttatott. Általában a házastársak vagyonát két egyenlő részre osztják; ha ez nem lehetséges, akkor az, aki többet kap, a különbözetet kifizeti a másik félnek. Azt is a bíróság dönti el, hogy ki melyik közösen felvett kölcsönt törleszti, és milyen arányban jogosult a kinnlevőségek felvételére. Ha a válás kimondása után három éven belül a volt házastársak egyike sem kezdeményezi a közös vagyon elosztását, akkor a törvény szerint az ingóságok azéi maradnak, aki használja őket, az ingatlanokat pedig fele-fele arányban birtokolják a felek.

Mi kell a válóperhez?
- házassági anyakönyvi kivonat
- a még nem nagykorú gyermekek születési anyakönyvi kivonata
- a házasság felbomlását bizonyító iratok, dokumentumok stb.
- a felek anyagi helyzetét igazoló iratok, dokumentumok
- a háztartásra és a gyermeknevelésre fordított költségeket igazoló iratok
- a bírósági illeték válóperes beadvány esetén 66 euró

Tartásdíjért jogosítvány
- 2006-ban 6109-en nem fizettek tartásdíjat
- 2009-ben már 7902-en
- az idei létminimum 185,19 euró, vagyis a tartásdíj minimális összege 55,55 euró
- 2009 áprilisa óta 908 esetben adott ki a végrehajtó határozatot gépjármű-vezetői jogosítvány bevonására tartásdíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatt
- 255 személy önként leadta jogosítványát a rendőrségen
- 26-an az engedély elvesztését jelentették be
- 29-en azt állították, hogy ellopták a jogosítványukat
- 123 személytől a rendőrök vették el végrehajtói határozat alapján a jogosítványt
- 495-en egyáltalán nem reagáltak a felszólításra
- mindössze 6-an törlesztették az elmaradt tartásdíjat!