Egy amerikai kutatás szerint az anyák 63%-a használja a Facebookot, és 97%-uk posztolt már képet a gyermekéről. Bármennyire próbáljuk is életünkből kiiktatni a közösségi médiát, ha mi nem is, de a környezetünk használja. Egy másik, brit kutatás kimutatta, hogy egy gyermekről ötéves kora előtt csaknem ezer fénykép kerül fel a Facebookra. S a jelenlegi informatikai tudás és adatvédelmi nyilatkozatok szerint ott is marad…
Mit gondolnak a gyerekek?
A képek gyakori posztolása leginkább vizuális probléma, de van itt több gond is, és mit gondolnak a gyerekek a határokról? A szlovákiai magyar gyermekek jogai gyerekszemmel 2019-ben című kutatást középiskolákban és az alapiskolák felső tagozatán végezzük a FutuReg Polgári Társulással. Azt vizsgáljuk, hogy az itt élő gyermekek mennyire ismerik az emberi és gyermekjogokat, mennyire vannak jelen ebben a modern internetes korszakban. A kérdőívet a 10–18 évesek október végéig online kitölthetik a Minority Kids weboldalán. A kutatást a gyermekjogok világnapja alkalmából összegezzük majd.
Az eddigi részeredmények már most megdöbbentőek. A megkérdezett iskolák tanulóinak 56%-a gondolja, hogy a korlátlan internetezés éppolyan természetes velejárója – alapvető gyermekjoga – létüknek, mint az, hogy iskolába járnak, vagy szlovákiai magyar gyermekek esetében anyanyelvükön tanuljanak.
Ciki vagy cuki?
Tetszik vagy sem, a közösségi média egyfajta összekötő kapocs a gyermek és a távolabbi család, szülei ismerősei közt. De mi köze neki ahhoz, hogy a barátainknak szeretnénk újdonságot közvetíteni? A kamaszok esetében a közléskor mindinkább fontos a beleegyezés, míg a kicsiknél a védelem. Hiszen a tinik esetében egy-egy kép vagy információ, amelyet a szülő nyilvánosságra hoz, nem mindig cuki, hanem inkább ciki. Egy Ausztriában történt eset kapcsán láthatjuk, hogy a gyermek akár be is perelheti szüleit. Egy tinédzser lány négy éve per indított édesapja ellen, mivel az többszörös és hivatalos kérelem után sem volt hajlandó levenni gyermekkori fényképeit a Facebookról. Az apa arra hivatkozott, hogy a fényképek az ő tulajdonát képezik, a lány pedig jogi segítséget kért.
Szlovákiában két jogszabály vonatkozik a gyermekeket ábrázoló fényképek megosztására. Az egyik, a személyi adatvédelmi törvény az intézmény szempontjából közelíti meg a problémát, a másik pedig az alkotmányból következő önrendelkezési jog, eszerint a gyermek maga dönthet a vele kapcsolatos dolgokról, amíg nem tölti be a 18. évét, addig a szülők a jogi képviselői. Az utóbbi években rengeteg bírósági ügy foglalkozott a kiskorúak internetes szabadságjogainak megsértésével. Ehhez még hozzákapcsolódik a jól ismert európai uniós GDPR, amely tavaly vált divatossá. Az általános adatvédelmi szabályozás az uniós polgárok személyes adatainak védelmét szolgálja. Meghatározza az adatok gyűjtésének módját, feldolgozását, tárolását, törlését, továbbítását és felhasználását.
Biztonság és beleegyezés
A biztonság mellett fontos a beleegyezés is. Minden gyermeknek joga van véleményt nyilvánítani az őt érintő ügyekben, és szülőként az a feladatunk, hogy gyermekeinket jogaik tiszteletben tartásával neveljük. Véleményüket életkoruknak és belátási képességüknek megfelelően kell figyelembe venni. Különösen nehéz a helyzet akkor, ha a gyermek olyan pici, hogy teljesen ránk van utalva, ha ki van szolgáltatva a szülő döntéseinek, tudatosságának, védelmének és gondoskodásának.
Előfordulhat, hogy tinédzsereknél a szülő szinte már titkos ügynökként van jelen, és figyeli, online követi, hogy mi történik gyermekével. Vannak, akik úgy döntenek, hogy egyáltalán nem tesznek ki képet a gyermekükről. Mások arra figyelnek oda, hogy a gyerek arca ne legyen látható, felismerhető a képeken. Létező taktika az is, hogy biztosítjuk gyermekeinket arról, hogy felnőve letörölhetik majd azokat a tartalmakat, melyeket tizennyolc éves koruk előtt töltöttek fel róluk. Ez ugyan Pandóra szelencéje, mert az internet nem felejt: nem tudhatjuk, évek múlva mi jön szembe rajta.
Szülő és gyerek a Facebookon
Mindegyik nemzedék más felhasználási szokásokkal van jelen az online térben. A 12–18 évesek a mobiltelefonjukat 25%-ban hívásra, 62%-ban csetelésre használják, és csak 13%-ban hagyományos internetezésre. A szülőknél ez a sorrend fordított, a mobiltelefont még mindig hívásra használják leginkább. A legnagyobb különbség a felmérések szerint az, hogy a gyermekek mobilhasználata időben szinte korlátozatlan: a háttérben mindig nyitva van valamilyen alkalmazás. Míg a felnőttek – akik általában 35 éves kor feletti szülők – csupán kétharmada van jelen saját profillal a Facebookon, addig a 12–18 évesek 85%-ának legalább egy profilja van, s a legutóbbi kutatások szerint (Psyma, 2018) az esetek háromnegyedében saját, teljes nevüket megadják, pontos lakhellyel és még sok, adatvédelem által nem kifejezetten ajánlott információval együtt.
A szülő oldaláról nézve a Facebook nagyon jó arra, hogy régi, kedves ismerősök, távoli rokonok, barátok is lássák a gyermekét, és így részesei legyenek a család életének – legalább így. Vannak szülők, akiknek a Facebook olyan felület, ahol a saját anyai, apai szerepüket is megélhetik, megmutathatják, s gondoskodhatnak arról, hogy barátaik, akiktől az élet fizikailag távolabb sodorta őket, ne kerüljenek érzelmileg is messze. Kérdés persze, hogy tényleg azok látják-e ezeket a történeteket, képeket, akiknek szánjuk, és akiket tényleg megilletnek.
Fontos, hogy a gyermek születési helyét, idejét, teljes nevét, a helyet, ahova iskolába, óvodába jár, vagy ahol élünk, nem osztjuk meg, nem tesszük közzé. Tisztában kell lennünk vele, hogy nem csak a fényképek lehetnek veszélyesek.
A szerző a FutuReg Polgári Társulás és MinorityKids.sk projekt munkatársa
Posztolható-e a gyermekkor?
Erre a kérdésre kereste a választ Récsei Noémi riporter szakértők megkérdezésével beszélgetőestjén, ahol praktikus útmutatások is elhangzottak. Ezeket dr. Gyurkó Szilvi gyermekjogi szakértő tanácsaival egybevetve összefoglaltuk.
-
A KÉPEK TÍPUSA: Ne posztoljunk saját gyermekünkről (se másról) meztelen, a gyermeket megalázó, sérülékeny helyzetben ábrázoló fényképet!
-
A KÉPEK HATÁSA A JÖVŐRE: Mielőtt kiteszünk egy felvételt a gyerekről a Facebookra, gondoljuk végig: pár év múlva, ha majd nagyobb lesz, vajon mit fog szólni hozzá?
-
A GYERMEK HOZZÁJÁRULÁSA: Kérdezzük meg őt, hogy hozzájárul-e a róla készült kép és szöveg kiposztolásához.
-
KI A KÉPEK VALÓDI TULAJDONOSA: A posztolás előtt érdemes feltenni a kérdést: Kiről is fog szólni ez a kép? Lehet, hogy elég egy kedves történetet leírni kép nélkül.
-
A SZÜLŐI VISELKEDÉS MINT MINTA: Minden posztolási és egyéb facebookos szokás mintaként fog szolgálni a gyermekünknek. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy valamit kitegyünk-e, inkább aludjunk rá egyet, vagy kérdezzünk meg egy barátot.
-
A KÖRNYEZET ÉS A BEÁLLÍTÁSOK: Sok gyermekfotó lakásban készül, így többet elárulhatunk életterünk biztonságáról. Ezért beállíthatjuk, hogy kivel szeretnénk megosztani a képet: a családdal, legjobb barátokkal, ismerősökkel?
Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az interneten is biztonságban legyen, és persze ahhoz is, hogy felkészítsük őt az internet helyes használatára, hogy biztonságosan és jól tudjon élni online térben. A szülő feladata, hogy ezeket az információkat megossza gyermekével, hogy beszélgessenek, hogy kikérje a véleményét.
Bott Lívia
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.