Archívum

Ez a búza már rég nem az a búza

Nem azt a lisztet és kenyeret esszük, amelyet dédszüleink ettek gyerekkorukban. Az elmúlt évtizedek során a búza jelentős genetikai változásokon esett át, de mindig a terméshozam biztosítása és növelése volt a fő szempont, nem pedig az, hogy a módosított búza mit válthat ki az emberi szervezetben. Lehet-e élni kenyér nélkül?
Vasárnap

2015. július 24. 02:10

A Föld népességének rohamos növekedése nyomán felmerülő egyik alapvető probléma az emberek kiszámítható ellátása. Mivel bolygónkon a megművelhető földterület az iparosítás, az úthálózat-építés vagy a települések növekedése folytán egyre csökken, időszerűvé vált a kérdés: hogyan, milyen forrásokból tudjuk majd fedezni a megnövekedett táplálékigényeket? Egy szárazság, gombásodás vagy rovarinvázió által megtizedelt termés esetén veszélybe kerülne az ellátás, ez pedig társadalmi feszültséghez vezethetne. Ezért fejlesztették ki azokat a búzafajokat, amelyek ellenállók, és nagyobb terméshozamra képesek.

 

Új növényt hoztak létre

 

Az embernek így ma két lehetősége van: vállalva az esetleges egészségi kockázatokat elfogadja azt az ételt, melyet nagyüzemileg állítanak elő, és szinte automatizált módon értékesítenek, vagy alternatív élelmiszer-ellátási formát keres, hogy csökkentse a szervezetbe bevitt esetleg káros anyagok mennyiségét.

A búzafajták tulajdonsága, hogy megjegyzik és továbbviszik összes felmenőjük génjei számának összegét. Még a bibliai idők előtt a huszonnyolc kromoszómás kétszemű búza (Tricitum turgidum) természetes módon kereszteződött más fűfélével (Triticum tauschii), így jött létre annak a negyvenkét kromoszómás növénynek, amelyet ma búzának nevezünk (Triticum aestivum) genetikailag legközelebb álló elődje. 

A nagyobb terméshozam és a szélesebb körű feldolgozáshoz szükséges tulajdonságok elérése végett az újabb és újabb fajták nemesítése folyamán sajnos lassan a feledés homályába merül a Triticum aestivum és felmenői az egy- és kétszemű búza. Ezeknek a fajtáknak még elvileg megvan (megvolt) az eredeti génállományuk, fogyasztásuk semmilyen káros hatással nincs az emberi szervezetre. Ha ma szeretnénk egy- vagy kétszemű búzát találni, a szabad természetben kellene keresnünk, továbbá elvétve megtalálhatók néhány elszórt ültetvényen a Közel-Keleten, Dél-Franciaországban és Észak-Olaszországban. A keresztezés modern módszerei folytán a Triticum fajtáinak sok száz genetikai kódja alakult ki, amelyek messze eltávolodtak az eredeti természetes egyszemű búzáétól.

A mai Triticum a magasabb terméshozam végett létrehozott, betegségekkel és kártevőkkel, szárazsággal és meleggel szemben ellenálló termék, mely keresztezésekkel jött létre. Ezekkel a beavatkozásokkal oly mértékben megváltoztattuk genetikai állapotát, hogy a modern törzsek az ember segítsége nélkül (nitrát alapú műtrágyázás, növényvédelmi szerek stb.) a szabad természetben már nem is volnának életképesek.

 

Különösen nagy figyelmetlenség, hanyagság következtében a Nemzetközi Kukorica és Búzafejlesztési Központ (IMWIK) nemesítési folyamatainak nem képezték szerves részét az állatokon vagy embereken végzett tesztek. Így történhetett meg, hogy – talán a nagy sietségben – a genetikai összetételében drámaian változó búzafajtáknak (és más terményeknek) nem tudták előrevetíteni az emberre és környezetére gyakorolt esetleges negatív hatásait. A kutatások elsődleges célja a világ lakossága táplálékigényének kielégítése volt. Azt feltételezték, hogy ha a nemesítés és a keresztezés új életképes egyedeket eredményez, akkor azok termése mint táplálék-alapanyag nem lesz majd káros hatással az emberi szervezetre. Egyszerűen figyelmen kívül hagyták azt a lehetőséget, hogy keresztezéssel olyan hibridek is keletkezhetnek, melyek az emberi fogyasztás során hosszú távon akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak.

 

Valamit elrontottak

 

A keresztezett búza proteinjeit elemző kutatók összehasonlították a Triticum aestivum két felmenő törzsével és arra az eredményre jutottak, hogy a leszármazottban a proteinek közel 95 százaléka azonos, öt százaléka azonban egyedi, egyik felmenőnél sem található meg. Főleg a búza gluténproteinjei esnek át a keresztezés folyamán jelentős szerkezeti változásokon. Ezért talán nem is meglepő, hogy a modern Triticum aestivumot vizsgálva számos olyan gluténfehérjegént találunk, melyek jelenléte egyenes összefüggésre enged következtetni a cöliákia kialakulásával. Ez lényegében a gluténszenzitív enteropátia, amelyet félrevezető módon lisztérzékenységnek is hívnak – autoimmun-betegség, amely nem gyógyítható. Ezek a gluténfehérjegén-modifikációk az eredeti, néhány évszázaddal régebbi törzseknél nem találhatók meg.

 

Visszautalnék már a bevezetőben felvetett két lehetőségre. Enni vagy nem enni módosított búzából készült terméket, élelmiszert? Megkérdezhetné a kedves olvasó: milyen választásunk van, hiszen kenyeret kell ennünk, nemde? Nem, nem kell, csak így kényelmes, megszoktuk, rászoktunk. Talán ez a kulcsszó: rászoktunk. Mindig van választás, vannak más lehetőségek is. Érdemes utánaolvasni.

 

 

 

Nem aratni megyünk

 

Öreganyám mindig szóvá tette, ha a kelleténél vastagabb szeletet vágtam a kenyérből. Gyerek, nem aratni megyünk – mondta. És valóban, sosem mentünk aratni, de mindig foglalkoztatott, hogy miféle divat lehetett régen az aratók közt ezzel a két-három ujjnyi vastag karéjjal felvágni. Pedig egyszerű: a kenyér nemcsak olcsó és könnyen elérhető alapélelmiszer, hanem gyorsan felszívódó szénhidrátforrás is egyben. Rövid időre ad tekintélyes mennyiségű energiát, amelyet gyorsan tudunk hasznosítani, megemésztése nem fárasztja el annyira a szervezetet, mint az állati fehérjéké. Igazi csodakaja (trendizve: szuperélelmiszer) fizikai munka közben. És bár följebb kiderült, hogy nincs személyes tapasztalatom az aratással, annyit azért sejtek, hogy a júliusi hőségben a porzó táblákon hadonászni a kaszával elég kimerítő lehet. Szóval szükség volt a kenyérre.

 

Azonnal megváltoznak az igények, amint a tarlóról bejövünk a légkondis irodába nap nyolc óraban hallgatni a merevlemezek duruzsolását. A gyors szénhidrátok által kapott energiát nem tudjuk felélni, és testünk kényelmes zsírpárnává alakítja át, hogy még inkább egyneművé tudjunk válni a babzsákfotelekkel. Sajnos a fehér liszt minden formája ezt eredményezi, készüljön belőle száraztészta, palacsinta vagy rántás. Így könnyen érthetővé válik a nyugati ember civilizációs betegsége, az elhízás. Mindez persze nem újdonság, sokan felismerték már, hogy az életvitelszerűen folytatott kenyérevés nem túl egészséges, az élelmesebbek meglátták már a lehetőséget a paleo- vagy szénhidrátcsökkentett ételek forgalmazásában. Sokkal könnyebb egy gasztroentero-szekta tagjaként radikális fordulatot venni, mint nagyobb távlatból szembenézni kultúránk és korunk egyik legnagyobb életmódfeszültségével: azzal, tudniillik, hogy megőriztük a paraszti-munkás életforma ételeit, viszont az életformát magát lecseréltük egy kevésbé energiaigényes változatra, amely kényelmesebb, tisztább, szárazabb, és mélytengeri gyöngy kivonata a fájdalom helyén fejti ki a hatását.

 

És bár szükséges volna az önmérséklet, mégis nehéz (kenyér), mert a zsidó-keresztény kultúra fundamentális részéről beszélünk. Szólások, mondások bizonyítják ezt, még a bibliában is annyi kenyér van, mint egy szupermarket pékosztályán. Ráadásul mindig valami jónak, élettelinek a szinonimája, Krúdy álmoskönyve is csupa pozitívat ír az álomban szereplő kenyérről (bár az uszályhajón való kenyérdagasztás esetében ez nem teljesen igaz). Egyszóval nagyon sokat kell feladni magunkból, ha az aratószeleteket tápiókalisztes quiche-re akarjuk cserélni (sok amaránttal). Esetleg újra elkezdhetnénk a kétkezi aratást, ezzel új lendületet adva a fitneszipar kifulladóban lévő divathullámainak.

Pinkhammer Rudolf

 

 

 

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Muzsla

Minőségi muzslai bor készítésére törekednek

Sulík Fico

Elmarad a Sulík leváltását célzó rendkívüli parlamenti ülés

iskola

Idegen nyelvként oktatják a szlovákot a magyar iskolákban

Átadták az M30-as autópálya Tornyosnémetiig tartó szakaszát

Átadták az M30-as autópálya Tornyosnémetiig tartó szakaszát

Közvélemény-kutatást jelentett be Dézsi: megkérdezik a győrieket a parkolásról

Közvélemény-kutatást jelentett be Dézsi: megkérdezik a győrieket a parkolásról

infektológ

VIDEÓ: A járványbizottság egyik tagja maszk nélkül ropta egy piros járásban tartott bulin

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.