Bős nagyközség dalnokai

Civilben egyikük állatorvos, másikuk pedagógus. Szeretik hivatásukat, mellette énekelnek, és szervezik a szlovákiai magyarnóta-mozgalmat.

Felléptek a keceli virágfesztiválon, a füleki Borvirág fesztiválon, sikert arattak Szegeden, Szolnokon, Debrecenben, Karcagon, Kecskeméten, Kisvárdán, Győrben, Brünnben, Ostravában, Tornalján, Nyitrán, és még hosszan sorolhatnánk. Szívesen emlékeznek vissza a kiskunhalasi Zsidófesztiválra, s énekeltek Tátralomnicon, a Magyar állatorvosok világtalálkozóján is. Két ízben meghívást kaptak a budapesti nótáshajóra, a pozsonyi kulturális napokon a Szellők szárnyán című magyarnóta- és operettműsorral szórakoztatták a közönséget. Ők nyitották meg hazafias dalokkal a nagykátai Trianon-bált, felléptek a Rimaszombatban rendezett Gál Gabriella-emlékműsorban és a debreceni Lovardában a Jákó Vera és Solti Károly emlékére rendezett gálán is. Erdélyben is bemutatkoztak: Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában telt házas sikert arattak. Rengeteg nótázó barátot szereztek, akikkel a mai napig tartják a kapcsolatot. Rendszeres szereplői a Nóta és a Duna tv-nek.

Idén 11. alkalommal szervezték meg az országos nótabált, melyre évente neves vendégművészeket hívnak. Évente nótafesztivált rendeznek, szereplői és szervezői voltak a Dunán innen – Dunán túl határ menti kulturális találkozónak. A közeljövőben közös CD-t jelentetnek meg, melyen legkedvesebb dalaikon kívül duettjeik is helyet kapnak majd.

Az éneklő matematikatanár:

Bősi Szabó László

Egyik legnépszerűbb nótaénekesünk matematika–testnevelés szakos tanár. Tornaljáról származik, 37 éve Bősön él. Itt kezdte el a pedagógusi pályát, itt alapított családot. Kedveli a falu apraja-nagyja, diákjai megbecsülik, szeretik, büszkék rá. Hangjával, kisugárzásával, kedves, közvetlen előadásmódjával meghódította a közönséget.

* Hogyan tudja összeegyeztetni az éneklést a tanítással?

A tanítás a hivatásom, az éneklés a hobbim. Az évek során megtanultam, hogyan lehet mindkettőt úgy művelni, hogy ne valljak vele szégyent. A két »édesgyerekem« közül nem tudnék választani.

* Miért épp a magyar nóták?

Félő, hogy feledésbe merülnek, és lassan nem lesz, aki megszólaltassa őket. Pedig a nótázás legalább annyira hozzátartozik a magyar kultúrához, mint a gulyásleves vagy a tokaji bor. A szívből jövő közös nótázás összekovácsolja az embereket, s az ízlést is formálja. Szívesen átadom tapasztalataimat a fiatal tehetségeknek, segítem őket, hogy tovább tudják vinni a fáklyát.

* Melyek pályafutásának jelentősebb állomásai?

1989-ben megnyertem a Nagyabonyban megrendezett Bihari-énekversenyt. Ezt követően 1994-ben a Duna tv által meghirdetett Dankó Pista-énekversenynek is az egyik győztese lettem. További jelentős állomás volt a Jákó Vera Alapítvány által 1998-ban a hivatásos énekesek részére rendezett nemzetközi minősítő szemle – ilyen jellegű megméretés korábban 1933-ban volt Budapesten. A neves szakmai zsűri döntése alapján az 56 döntős közül tízen kapták meg az Aranykoszorús Nótaénekes címet és a vele járó érmet, köztük én is. Később, 2001-ben döntőse voltam Egerben az országos bordalversenynek, s 2002-ben bronzérmese a budapesti Nótaolimpiának.

* Hanghordozói is megjelentek.

Eddig három hangkazettám készült, Most kezdődik a tánc, Bujdokolva járok, Húzzad csak… címmel. 2012-ben jelent meg egy CD-m, Fülembe csendül egy nóta még... címmel. Az album 25 év legkedvesebb dalait tartalmazza, a Gipsy Virtuoso cigányzenekar kísér Sárközi Pál prímás vezetésével.

* Minek köszönhető ez a sok siker?

Nem elég a veleszületett adottság, az éneklés folyamatos tanulást, képzést igényel. Tanulmányaimat Budapesten, Tarnai Kiss Lászlónál kezdtem, majd Kovács Magda magániskoláját látogattam. Jelenlegi énektanárom Bihari Tóth Zsuzsanna operaénekesnő. Sokat köszönhetek neki és a férjének, László Endre karnagynak is. Repertoárom a népdaltól az operáig terjed. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy 2007-ben Budapesten a Grand Hotelben én nyithattam meg a Magyarok III. világbálját Erkel Ferenc Bánk bán című operájából a Hazám, hazám... áriával.

* Felvett neve is mutatja, hogy erősen kötődik Bőshöz.

Igen, bár palóc vidékről származom, ezt a falut a sajátomnak vallom; 37 éve oktatom a bősi nebulókat. Sokat köszönhetek a helyi önkormányzatnak és a lakosoknak. Énekesi pályám kezdetén elkísértek fellépéseimre, és tapssal biztattak a versenyeken. Jó érzés volt, hogy mögöttem állt a falu apraja-nagyja, ezért is vettem fel a Bősi művésznevet. Úgy gondolom, megérdemli ez a nótaszerető község, hogy a hírnevét öregbítsem.

* Magyarországon nem volna könnyebb érvényesülni?

Magyarországon jóval ismertebb vagyok, mint Szlovákia jó néhány magyarlakta területén, és a magyar tévében, rádióban is többet szerepelek, mint pl. a Szlovák Rádió magyar adásában. De ez a szülőföldem, itt él a családom, ide várnak haza az ismerősök, a barátok. Továbbra is szlovákiai magyar gyerekeket szeretnék oktatni magyar nyelvű iskolában – idehaza!

A nótázó állatorvos:

Dóka Zsuzsa

Nagymegyerről származik, ott fejezte be az alap- és a középiskolát, majd Kassán, az Állatorvosi Egyetemen szerzett diplomát. Jelenleg Bősön él, és Dunaszerdahelyen dolgozik, a Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerfelügyeleti Hivatalban. A Szlovákiai Magyarnóta-kedvelők Klubjának elnöke, a magyarnóta-mozgalom egyik mozgatórugója.

* Hogyan került kapcsolatba a magyar nótával?

Nagymegyeren elvégeztem a zeneiskola ének szakát, s akkoriban többször felléptem az iskola fúvószenekarával. Egyetemistaként báli zenekarokkal énekeltem, majd megszületett a kislányom, és valójában csak 15 éve kezdtem el újból foglalkozni az énekléssel. Énektanárhoz járok, és hivatásom mellett fokozatosan építgetem ezt a pályámat is.

* Van jövője Szlovákiában a magyar nótának?

Addig lesz jövője bárhol a világon, míg lesz, aki húzza, és lesz, aki húzatja. A népi gyökerű magyar nóta, sajnos, veszített a fényéből, holott óriási igény van rá. Ezt bizonyítja a Duna tévé Kívánságkosarának népszerűsége. Az idősebbek ezt a zenét tekintik a legszívhezszólóbbnak, a nyugati magyarok nótaénekeseket hívnak fellépésekre, hogy dalaik révén emlékezhessenek szülőhazájukra.

* A nótázáshoz hozzátartozik a cigányzene is…

A mondás szerint sírva vigad a magyar – akár örül, akár bánkódik, túlcsorduló érzelmei végletes módon törnek elő. Ebben századokon át a cigányzenészek voltak a fő segítők, akik hajnalig húzták egy-egy mulatozó társaság kénye-kedve szerint. Most is rájuk, cigányzenészekre van szükségünk, hogy magas színvonalon tudjuk megszólaltatni a magyar nótát.

* Mióta énekelnek együtt Bősi Szabó Lászlóval?

15 éve ismerkedtünk meg a mihályfakolóniai vendéglőben, ahova a tulajdonos házaspár hívott meg, hogy lehetőségem legyen a budapesti »szakma« előtt bemutatkozni. Bősi Szabó László is fellépett azon az estén, s amikor megtudta, hogy én is bősi vagyok, nagyon megörült, és elvitt magával a következő fellépésére. Szerencsések vagyunk, hogy egy községben lakunk, a két család között is baráti kapcsolat alakult ki. Laci felesége rengeteget segít a szervezésben, a nótaklub munkájában, szívügyének tekinti a fiatal tehetségek felkarolását.

* Pályafutását sikerek övezik.

2000-ben a Millenniumi énekverseny egyik győztese voltam, 2001-ben a Veszprémi énekversenyen magyar nóta kategóriában 2., operettben 3. helyezést értem el. 2002-ben elkészült a Magyar lánynak magyar legény a babája című hanghordozóm. Több alkalommal lehetőségem volt élő adásban énekelni a Duna tv Kívánságkosár műsorában. Tavaly karácsonykorTiszta fehér oltár címmel szerveztem Nagymegyeren egy nótaműsort, ahol az 50. születésnapomat is ünnepeltem.

* Idén új CD-je jelent meg. Mit tudhatunk róla?

A felvétel a vámosszabadi Zenekápolnában készült. Hallhatók rajta hazafias dalok, hallgatók, andalgók és csárdások. Minden dal az élet állomásairól, a legszebb érzelmekről szól. Van köztük olyan is, amelyet az édesanyám vagy a kislányom kérésére soroltam be. Az utóbbit Bősi Szabó Lászlóval együtt énekeljük, ez a Tiszta fehér oltár. A kísérő zenekar Sárközi Pál és cigányzenekara volt.