Az alkohol rabságában

Addig nincs is baj, amíg ezt módjával teszi. A legtöbb gond akkor kezdődik, amikor az illető nem tudja, hol az a határ, melyet már nem ajánlatos túllépni. Az ilyen ember számára az alkohol szinte droggá válik, nem tud meglenni nélküle – a rabjává válik.
Hogyan válik valaki
alkoholistává?
Senki sem születik annak. Az egész akkor kezdődik, amikor az ember, előbb csak alkalomszerűen, felhajt egy-két kupicával. Alkalom persze mindig adódik, elég csak a névnapokat, születésnapokat megünnepelni, főként, ha nagy a rokonság, illetve a baráti kör. Ha meg kellemetlen dolog történik velünk, az ital segít a gondok, a bú felejtésében. Márpedig ha az ivási alkalmak egyre sűrűsödnek, megnövekszik annak a veszélye, hogy az illető megindul az alkoholizmus útján. Kezdetben még sem ő, sem a családtagok nem tartják betegségnek a már fennálló alkoholizmust.
A szakirodalom a következő típusú alkoholizmusokat különbözteti meg:
Alfa típus: Azok az emberek tartoznak ebbe a csoportba, akik konfliktusaik, feszültségeik miatt isznak. Általában képesek ivászatukat kontrollálni.
Béta típus: Ide azokat soroljuk, akik alkalomszerűen (pl. hétvégeken, társaságban) nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak.
Gamma típus: Az ide tartozók az alkoholt megízlelve nem képesek abbahagyni az ivást, míg csak tökéletesen le nem részegedtek.
Delta típus: Bizonyos szempontból ellentettje az előző csoportnak. Ezek a betegek gyakran fogyasztanak kis mennyiségű alkoholt, mely idővel függőséget okoz.
Epszilon típus: Ők bizonyos időközönként (pl. két-három havonta) nyúlnak a pohár után, ekkor azonban tökéletesen lerészegednek.
Öl, butít, nyomorba dönt
Nagy igazság van ebben a mondásban. Az alkoholista képtelen rendesen elvégezni a munkáját, s tönkreteszi a maga és családja életét.
A szeszfogyasztás aláássa az egészséget. Hosszabb távon nemcsak májbetegséget okoz, hanem az egész szervezetet tönkreteszi. Az alábbi gyakori betegségek a következményei:
Akut alkoholmérgezés: Akkor következik be, amikor valaki rövid idő alatt nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt. Az ilyen beteget az alkoholtól bűzlő lehelet, a kritikátlan viselkedés, hangulathullámzás, beszédzavarok és főleg a tántorgó járás, a gyakori elesés jellemzi. Ezek az elesések gyakran járnak fejsérüléssel, és akár maradandó agykárosodás is kialakulhat.
Kóros részegség: Erről akkor beszélünk, amikor már kis mennyiségű alkohol elfogyasztása után néhány perccel kialakul a részegséget jellemző nyugtalanság, agresszivitás.
Alkoholos depresszió: A beteg hangulata nyomott, búskomor, semmi sem érdekli. Nemritkán sírva panaszolja alkoholizmusának vélt vagy valódi okát. Sok esetben öngyilkossági gondolatok is gyötrik, nemegyszer megkísérli, hogy önkezével vessen véget az életének.
Alkoholos paranoia: Leggyakoribb a beteges, ok nélküli féltékenység, partnerének állandó (persze ok nélküli) gyanúsítása. Mivel az alkoholista férfi sok esetben merevedési zavarokkal küzd, nemritkán teljesen impotens, azzal vádolja partnerét, hogy emiatt másnál keresi a boldogságot.
Alkoholos elbutulás: Aki évekig alkoholizál, annál sokkal gyorsabb az agysejtek pusztulása, mint az absztinenseknél. Ez az agysorvadás felejtéssel jelentkezik, és akár a teljes elbutulásig fajulhat. A szellemi és testi leépülés akár halállal is végződhet.
Egyéb betegségek
Az idegrendszeren kívül az alkohol megtámad és tönkretesz szinte minden szervet. Legjelentősebb a májkárosodás, hiszen a szervezet méregtelenítése a májban történik. A has felpuffad, a láb megdagad, súlyos esetben a beteg be is sárgul. Az alkohol a hasnyálmirigyet, gyomrot sem kíméli.
Mivel az alkoholista nem sokat törődik az egészséges táplálkozással, vitaminhiány is kialakul a szervezetében. Főként a B-vitaminok hiánya okozhat sok kellemetlenséget – főleg ideggyulladás (neuritis) formájában. Ha ez a látóidegnél alakul ki, a betegnél látászavar, leggyakrabban homályos látás jelentkezik. A fő tünet nemritkán kézzsibbadás, lábzsibbadás, amelyhez előbb vagy utóbb kézremegés is csatlakozik.
Nem kíméli az alkohol az agysejteket sem. A már említett elbutuláson kívül epilepsziás rosszulléteket is okoz. Az ilyen rohamok kezelése azonban nagyon nehéz, mivel az epilepsziaellenes gyógyszerek szedésekor alapvető követelmény, hogy a beteg ne fogyasszon alkoholt.
Ha nincs kéznél alkohol
Ki ne hallott, olvasott volna a delirium tremensről? Ez akkor jelentkezik, amikor az alkoholista nem jut italhoz. Orvosi gyakorlatom során legtöbbször akkor találkoztam ezzel a megvonási tünettel, amikor a beteg kórházba került, és nem jutott italhoz. Ilyenkor egy-két nap elteltével egész teste remegni kezd, nyugtalan, feszült lesz, hallucinál (gyakran állatokat, főként egereket lát). Ahogy súlyosbodik az állapota, úgy lesz egyre nyugtalanabb, nem találja a helyét, nem tudja, hol van, félrebeszél, és egyre agresszívebbé válik. Mivel teljesen elveszíti valóságérzékét, úgy is viselkedik; gyakran azt gondolja, hogy a munkahelyén van, tehát szeretné a megszokott munkáját végezni. Sajnos, lehetetlen őt meggyőzni tévedéséről. Ilyenkor előfordul láz, alvászavar, heves szívdobogás, de epilepsziás rosszullét is.
Jobb megelőzni
Az előzőekből kitűnik, hogy a mértéktelen italozás rendkívül romboló hatással lehet az emberre. Ezért szükséges idejekorán megismerkedni az egészséges életmóddal, valamint az alkohol káros hatásaival. A megelőzést már gyermekkorban el kell kezdeni, hiszen az alkohol fogyasztása már az iskoláskorú gyerekek körében is imponáló – felnőttnek, vagánynak érzik magukat tőle. Nem tudatosítják, hogy az életük részévé válhat.
A felvilágosítás terén nagy szerep hárul a családra, a pedagógusokra, főleg az osztályfőnökökre. Sajnos, sok esetben a barátok, ismerősök hatása erősebb a józan érveknél, felnőttkorban pedig a súlyosbodó anyagi gondok, a rossz emberi kapcsolatok, a munkalehetőség hiánya stb. okot adnak arra, hogy valaki az italhoz meneküljön. De még mindig van kiút ebből a betegségből...
Dr.