Lapos testű rovarok, amelyek szívó szájszervvel rendelkeznek, a növényeken és az állatokon szívogatnak – ilyen többek között az ágyi poloska is. Vannak köztük nagyon hasznosak, olyanok, amelyek a kártevő rovarokat vagy azok tojásait pusztítják, ezért a biológiai növényvédelemben is felhasználják őket.
Sok faj a növényeken károsít, főleg gyümölcsön, zöldségféléken. Gyakori a zöld bogyómászó poloska, mezei poloska, igen szép, díszes a káposztapoloska – ezek az emberre nem ártalmasak. Bűzmirigyeikből kellemetlen szagú váladékot bocsájtanak ki, amivel sokszor ehetetlenné teszik az általuk megmászott gyümölcsöt.
Tojásból kikelve négy fejlődési stádium után érik el a kifejlett egyed nagyságát. Ezek az egyedek, úgynevezett imágók, kint a természetben, a fák repedéseiben, odúkban telelnek. Fontos számukra a száraz telelőhely, azok, amelyek a tél folyamán nedves, korhadó környezetbe kerülnek, elpusztulnak. Ilyenkor, az ősz beköszöntével ezért tömegesen vonulnak a telelőhelyeikre. Jól megfelelnek számukra a különböző épületek nyílásai, rései, így aztán sokszor tömegesen találkozunk velük. Sokan akkor esnek kétségbe, amikor egy-két egyed lecsapása után szembesülnek a belőlük terjedő bűzzel. Előzzük meg, hogy bekerüljenek a lakásba, de ha ez megtörtént, porszívóval szedjük őket össze. Éjjel a fény vonzza őket, tehát a nyílászárók körül kell a réseket úgy eltömíteni, hogy a nyitásuk után se tudjanak bejutni. Vegyszeres védekezéssel ilyenkor ne próbálkozzunk, a kifejlett egyedek ugyanis ellenállóak a rovarirtó szerekkel szemben.
Nem poloskák, de ilyen gondot okoznak a harlekin katicák is, melyek szintén kellemetlen szagúak, és a lakásokban keresnek telelőhelyet.
Sedliak Ilona
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.