Archívum

A növények mágikus ereje

Az emberiség ősidők óta mágikus erőt tulajdonít bizonyos növényeknek. Termékenység-, egészség-, szerelem- és szépségvarázslásra, valamint betegség- és rontáselhárításra használták őket Jeles napjaink és ünnepeink szokásanyaga bővelkedik olyan eljárásokban, amelyekkel az emberek a növények varázserejének segítségével jó egészséget, bő termést, kedvező állatszaporulatot szerettek volna biztosítani, házukat, családjukat, állataikat megóvni mindenféle gonosz, sötét erők praktikáitól.
Vasárnap

2013. június 21. 14:00

 

A mágikus erőbe vetett hit nemcsak a gyógyhatásnak volt köszönhető, amelyet a népi gyógyászatban használtak fel. Nem minden gyógynövénynek volt varázsereje. És olyan növény is lehetett mágikus hatású, amellyel nem gyógyítottak. Varázserejüket a növények főként színüknek (zöld, piros, sárga), alakjuknak, nevüknek stb. köszönhették.

 

Füvek, gyógynövények

A gyógynövényeket főleg gyógyításra, de különféle mágikus eljárásokban is használták. A szerelmi varázslásban leginkább a zsályát és a kankalint alkalmazták. Féregűzésre az ereszbe tűzött úrnapi sátorfüvet tartották a leghatékonyabbnak. Vihar ellen ezerjófüvet helyeztek az ablakba.

Rontó célokra is használtak növényeket, például ha valakit meg akartak rontani, nadragulyát ástak el a küszöbe alá. Rontás elhárítására pedig a csalánt, az ökörkórót és az ürmöt tartották a legjobbnak. A szerencse biztosítására fekete nadálytőt ástak el a kertben.

A leghatékonyabbnak a három, hét, kilenc sírról hozott füveket tartották. A templomban az egyházi ünnepeken a pap által megszentelt gyógynövényeknek (úrnapi sátorfű, Nagyboldogasszony napján szentelt gyógyfüvek) és egyes jeles napokon (Szent György, május elseje, Szent Iván, két asszony köze) gyűjtött füveknek is nagyobb varázserőt tulajdonítottak.

 

Nyírfaág rontás ellen

A fák egyes fajtáit szintén mágikus erejűnek gondolták. A nyírfaágat elsősorban rontáselhárításra használták, főleg a gonoszjáró napokon, melyeken a rontás veszélye fokozottabban fenyegetett: a gonosz erőknek ugyanis ilyenkor nagyobb hatalmuk volt, mint máskor. A lakóházat, istállót, állatokat védték vele. Nyírfaágat tűztek a ház és az istálló ajtajára, ablakába, helyenként a küszöbre, kerítésre, kéményre is.

Nyírfából készült seprűt használtak a nagypéntek, helyenként nagyszombat hajnalán végzett féregűzéshez. Vidékenként változóan háromszor, esetleg szótlanul vagy mezítelenül kellett a házat körülseperni, hogy kígyót-békát távol tartsanak a portától.

Szülés után az anya ágyába, a bölcsőbe nyírfaágat tettek, a szoptató nő kezébe adták, mivel a legyengült anya jobban ki volt téve a rontásnak.

Termékenység- és termésvarázslásra is használták. A bőséges termést, állatszaporulatot kívánták így befolyásolni. Szent György-napon az állatok első kihajtása nyírfaággal történt. Vetés után a termőföld négy sarkába ugyancsak nyírfaágat szúrtak. Néhol szokás volt a veteményeskertbe vagy a szőlőbe is kivinni a jó termés végett.

Szemverés és hideglelés esetén a fürdővízbe helyezték, vagy megfüstölték vele a beteget. A megrontott tehenet vele verték. Szépségápolásra, szeplők, szemölcsök elmulasztására is alkalmazták.

 

Barka az eresz alatt

A fűzfa barkája virágvasárnapi szentelése révén vált mágikus tárggyá. Miséről jövet egy-egy szemet lenyeltek belőle torokfájás ellen. A szántóföld négy sarkába egy-egy barkaágat tűztek, hogy megvédje a termést a jégesőtől, vagy a bőséges termés végett.

Általában nem vitték be a házba, nehogy sok legyen a légy. Az eresz alá dugták, hogy megóvják a házat a vihartól, villámlástól, jégesőtől és a legyektől. Helyenként a padláson tartották, hogy a kígyókat, békákat távol tartsa a portától.

Villámláskor, viharkor, jégesőkor letörtek róla egy-egy ágacskát vagy néhány szemet, és a tűzbe dobták, hogy megvédje a házat. 

Megfüstölték vele a szemmel vert beteget, levelével bedörzsölték a fájós fejet, a beteg állat moslékjába tették.

 

Vadrózsa vagy csipkefa

Tüskés ágát főleg rontáselhárításra, boszorkányok elleni védekezésre használták. Általánosan elterjedt hiedelem volt, hogy a boszorkány vagy más rontó lény fennakad a tüskés ágai között, vagy legalábbis megsebesül a tüskéitől.

Leggyakrabban tehén- vagy tejrontáskor alkalmazták. A tejet küszöbre, vályúba öntve vadrózsaággal verték. Utána a tehén elvett teje visszajött. A megrontott tejet dézsába tett csipkefára öntötték.

Luca- és György-napon a ház és az istálló ajtajára, ablakába tűzve óvta a ház lakóit s az állatállományt – főleg a teheneket és a tehén tejét – a boszorkányoktól s mindennemű rontástól.

Az állatok Szent György-napi első kihajtásakor vadrózsaággal húzták végig a tehenek hátát, hogy megvédjék őket. A vajköpülő fája ugyancsak vadrózsából készült.

A fűz- és nyírfához hasonlóan szerepe volt a féregűzésben, a vihar és a jégeső távol tartásában. A kiütéses gyermek fürdővizét vadrózsára öntötték.

 

Egészségvarázsló fokhagyma

Rontáselhárításra és egészségvarázslásra tartották alkalmasnak. Házépítéskor az alapokba vagy a küszöb alá helyeztek néhány gerezdet belőle, hogy megóvja a hajlékot és lakóit a gonosz erőktől.  

Luca napján, karácsony böjtjén bekenték vele a ház és az istálló ajtófélfáját, az ablakkereteket, vagy keresztet rajzoltak az ajtókra, ablakokra. Helyenként fokhagymafüzéreket helyeztek el az istállóban. Fokhagymát tettek a jászolba vagy ástak el az állatok állásában. Gyakori volt, hogy a tehenek szarvára kötöttek belőle, ezzel védték őket a boszorkányoktól, rontástól.

Karácsony böjtjén egy-egy gerezdet megetettek az állatokkal, vagy a petrezselyem zöldjével együtt belesütötték a karácsonyi ostyába. Tehén ellésekor ezt helyeztek az istállóajtó fölé.

Luca előestéjén a családtagok vacsorára pirítós kenyeret fogyasztottak fokhagymával, hogy megóvják magukat a rontás és a boszorkányok ellen. Vele védték a gyermekágyast is. Karácsonyi vacsorakor a családtagok mézes ostyára helyezve fogyasztották ugyancsak rontáselhárító és egészségvarázsló célzattal.

 

Mák a boszorkányok ellen

Főleg rontáselhárításra tartották foganatosnak. Alkalmazása leginkább a lucaszékhez kötődik. A karácsonyi misén az oltáriszentség felmutatásakor a székre felállva meg lehetett látni, ki a boszorkány a faluban. Utána azonban menekülni kellett, és az illetőnek mákot szórnia maga után – ugyanis ezt az őt üldöző boszorkánynak előbb fel kellett csipegetnie.

Tehén ellésekor az istállót szokás volt körülszórni mákkal.

Karácsonykor a családtagok mákos tésztát, gubát és kalácsot fogyasztottak rontáselhárítási és bőségvarázslási célzattal. A mákos kalácsból helyenként a baromfinak is adtak, hogy sokat tojjon.

A mák a szerelmi jóslásban ugyancsak szerepet kapott. A karácsonyi vacsora alatt az eladósorban levő lánynak le kellett kapnia apja villájáról a mákos gubát, és kiszaladnia vele az udvarra. Amilyen nevű férfit látott, olyan nevű lesz majd a férje.

 

Szerelemvarázsló alma

Alakjának, színének és magházának köszönhetően ősi termékenységi és szerelmi jelkép. Lakodalmi szokásainkban mint szerelmi, eljegyzési ajándék jelenik meg. A vőfélybotra is alma került.

A menyasszony ölébe egyes vidékeken almát helyeztek termékenységvarázslási célból.

A szerelmi jóslás gyakori eszköze volt. Főleg Luca, karácsony, szilveszter és újév napján következtettek segítségével az eladó lányok jövendő férjükre.

A bő szaporulat és az egészséges állatállomány végett karácsonykor, újévkor, vízkeresztkor szokás volt a marhát almáról itatni, vagy almát helyeztek a vályúba, hogy az állatok egészségesek s olyan gömbölyűek, pirosak legyenek, mint az alma.

A lányok körében szokás volt a piros almáról való mosakodás – ugyancsak karácsonykor, szilveszterkor, újévkor, néhol húsvétkor és pünkösdkor – egészség- és szépségvarázslási célzattal. Néhol az újszülött első fürdővizébe is tettek belőle.

A karácsonyesti vacsorán együtt elfogyasztott almának családösszetartó és egészségvarázsló funkciója volt. Egy szép piros almát a gazda vagy a gazdasszony annyifelé szelt, ahány tagú volt a család. Ha a belseje férges, rothadt volt, ebből betegségre vagy halálra következtettek.

A Balázs-napkor szentelt almának is varázserőt tulajdonítottak.

 

Hüvelyesek

Termékenység- és bőségvarázslásra, rontáselhárításra használták őket. Karácsonykor és újévkor belőlük készült levest fogyasztottak, hogy sok legyen a pénzük.

Az istállót szokás volt elléskor, karácsonykor, újévkor rontáselhárító célból körülszórni babbal vagy borsóval.

 

 

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
koronavírus iskola

Gröhling: Logisztikailag kivitelezhetetlen az iskolák hétfői újranyitása

*

Miért és hol foglaljunk bankkártyával?

Komárom

Elkezdődött a komáromi könyvtár felújítása

monika Jankovská
Frissítve

Jankovská beismerő vallomást tett

Komárom

Csaknem 1,2 millióból újulhat a komáromi Eötvös utcai alapiskola

Martin Klus

Klus: A rövid távú külföldön tartózkodás lehetőségét még nem vetettük el

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.