Retteg repülőre ülni, mert fél, hogy leszálláskor gondok lesznek az egyre gyakoribb orkánerejű széllökések miatt. Nem vállal gyereket, mert egy ilyen világba nem érdemes szülni. Akár ilyen, a mindennapi életre ható következményei is lehetnek a klímaszorongásnak, de ennél sokkal több rétegű ez az újféle pszichológiai betegség.
A szorongás nem új betegség, múlt évben egy egész VasárnapLélek foglalkozott a témával. Tari Annamária pszichoanalitikus akkor így fogalmazta meg, mi az a szorongás: „A valóságban nem látható okok miatt áll elő, tudattalan érzelmek mozgatják és keltik életre, ezért nehezebb is megmagyarázni, legtöbbször magányos érzelmi állapot, nehezen megfogalmazható, és nem jár együtt a helyzet megoldását célzó tevékenységekkel. A nehezen kezelhető érzés és testi állapot néha valóban öntörvényűnek látszik. A személyiség tudattalan tartományából származik, és soha nem indokolatlanul jelentkezik, még akkor sem, ha úgy érzi valaki, hogy teljesen érthetetlen számára, miért akkor és miért úgy éli át.” A világvégétől való félelem is rendszeresen együtt jár a szorongással, hiszen, ahogy Tari Annamária mondja, nehezen megfogalmazható, a kiváltó ok megszüntetése pedig majdhogynem lehetetlen. Hiszen hogyan tudnánk mi egyedül megakadályozni a Föld felé száguldó hatalmas meteoritzáport? Vagy a maja naptárat meghosszabbítani? Esetleg a bolygók olyan mágikus együttállását elhárítani, amely apokalipszishez vezet? Netán véget vetni egy világméretű járványnak? Vagy megfékezni egy egész kontinenst elpusztító tűzvészt? Lehetetlen küldetések, így nem marad más, mint a szorongás, hogy nemsokára itt a világvége. Napjainkban pedig ami leginkább bizonytalan és aggasztó lehet, az a klímaváltozás.
A dühös Greta
A riasztó videók, képek, hírek, melyek szerint az óceánokban több a műanyag, mint az élőlény, hatalmas szemétszigetek keletkeznek, és a szén-dioxid-kibocsátás akkora, hogy a szélsőséges időjárást saját bőrünkön tapasztaljuk, valóban okot adnak az aggodalomra. Leginkább a kamaszok körében, akik néhány év múlva pontosan érzékelik majd a változásokat, így érthető a tehetetlenség miatti aggodalmuk. Mert hiába gyűjtik a hulladékot szelektíven, hiába bicikliznek gépjárművel való közlekedés helyett, és hiába próbálnak minimális mennyiségű műanyagot használni, úgy érzik, amíg nincs globális összefogás, nincsenek megfelelő törvények, addig a klímaváltozás problémája nem fog megoldódni. Szószólója ennek a mozgalomnak Greta Thunberg svéd diáklány, aki 15 éves korától próbálja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az irány, amelyben haladunk, nem jó. Greta is küzd a klímaszorongással, és emellett Asperger-szindrómával is, amely az autizmus egyik formája. Szorongása a 2019-es New York-i ENSZ-klímacsúcson mondott beszédében is érezhető. Nagy port kavart akkor, számos kritikát kapott amiatt, hogy dühét rázúdította a résztvevőkre: „Azt mondják, hallanak minket, és megértik a helyzet sürgősségét. De mindegy, mennyire szomorú vagy dühös vagyok, ezt nem akarom elhinni. Ha valóban értik a helyzetet, és mégsem tesznek semmit, az azt jelenti, hogy maguk gonoszok. És ezt nem akarom elhinni.”
Mi ez a szorongás?
A klímaszorongás tehát krónikus félelem, melyre 2017-ben figyeltek fel az Amerikai Egyesült Államokban. Olyan pszichológiai betegség, amely során az érintettek attól félnek, hogy a földünknek nincs jövője, és emiatt nekünk sincs. Ezért nem terveznek előre, nem tanulnak, nem alapítanak családot, mert miért is. Hiszen – szerintük – nemsokára egyre több lesz a környezeti katasztrófa, a globális felmelegedésnek előreláthatatlan következményei lesznek, az ivóvíz fogy, ráadásul az egész már el is kezdődött, hiszen érezzük, látjuk. Minden egyre rosszabb lesz, és senki nem tesz semmit. Ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy az egészségre is igencsak káros a klímaszorongás, a szélsőséges időjárásnak nemcsak globális következményei vannak. Kóros álmatlansággal és kimerültséggel járhat, valamint az utazástól való félelemmel, érzelmi ingatagsággal, és ami a legsúlyosabb: depresszió is társulhat hozzá. Ha a klímaváltozásra gondolva izzadást, szédülést vagy pánikrohamot érzünk, akkor a szorongás nálunk is jelentkezett.
Lehet ellene tenni?
A jelenségre reagál a tudomány is, hiszen ma már van olyan, hogy ökopszichológia, amelynek egyik legismertebb képviselője Melissa Pickett ökoterapeuta. Szerinte a kezelésben, de már a megelőzésben is elengedhetetlen, hogy minél több növény legyen a környezetünkben, hogy természetes alapanyagokat használjunk, tájékozódjunk afelől, hogyan lehet óvni a környezetet, és tegyünk is érte, naponta végezzünk relaxációs légzőgyakorlatokat. Az is fontos, hogy ha észleljük magunkon a tüneteket, keressünk fel egy szakembert. Az ökopszichológia még nem terjedt el széles körben, de a klímaszorongás nagyon hasonlít a hagyományos szorongáshoz, melynek kezelésére a pszichológia tudománya számos lehetőséget ismer. Ám ami még ennél is fontosabb: figyeljünk a gyerekeinkre. Mivel ők sokkal inkább hajlamosak a szorongásra, a világvégétől való félelemre, beszélgessünk velük sokat a témáról, a megelőzésről, hogy egészséges és tudatos jövőkép éljen bennük.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.