A fejfájás és alattomos okai

A szakirodalom szerint évente legalább egyszeri alkalommal a lakosság 70%-a szenved fejfájásban, mely azonban csak az esetek kis részében válik olyan súlyossá vagy olyan gyakorivá, hogy orvoshoz forduljanak vele. A fejfájás sokak számára csak rövid ideig tartó kellemetlen élmény, amely spontán elmúlik. Mások olyan fájdalomcsillapító gyógyszerekkel próbálnak segíteni magukon, melyek a gyógyszertárakban recept nélkül is kaphatóak, és a médiában sokat reklámoztak. A fejfájás, sajnos, sok ember számára súlyos panaszok forrása, mivel esetükben kínzó, elviselhetetlen, s nem kis mértékben megkeseríti az életüket.

Az utóbbi két évtizedben rohamos léptekkel fejlődött az orvostudomány, s jelentős előrelépés történt a fejfájások okának kiderítésében is. Kibővült az alkalmazható gyógyszerek skálája, új hatóanyagokat tartalmazók kerültek forgalomba.

A reklámok mosolygós „gyógyult betegeit” látva sokszor gondolok arra, mennyire becsapják az egyszerű, hozzá nem értő embereket. Az esetek többségében olyan gyógyszereket próbálnak borsos áron eladni, amelyek hatóanyaga teljesen megegyezik azokéval, melyeket a kezelőorvos is elő tud írni, s így olcsón, esetleg ingyen juthatunk hozzájuk. Sok ember azonban úgy gondolja, hogy a reklám és a borsos ár csakis valami csodapirulát rejthet. Sajnos azonban ez az esetek nagy többségében nem így van… Persze a hit sokat lendíthet egy szer gyógyító erején. De ha van rá módunk, érdeklődjünk, milyen hatóanyagot tartalmaz a drága és milyet az olcsóbb készítmény.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ha fájdalomcsillapítót szedünk, és nem fordulunk idejében orvoshoz, nem derül fény a fejfájás okára. Hiszen a fejfájás lehet önálló betegség, de lehet komoly megbetegedés kísérő tünete is. Az orvos feladata, hogy kiderítse az okait, majd megfelelő kezeléssel tünetmentessé tegye a beteget.

Gyakran már a részletek pontos ismerete is a helyes diagnózishoz vezet. Segíthet a kivizsgáláskor, ha a beteg „felkészülten” keresi fel orvosát. Főleg a következő kérdésekre adott válaszok segíthetnek a fejfájás típusának kiderítésében:

n Mikor és hogyan keletkezett a fejfájás, vannak-e kísérő tünetei?
n Milyen gyakorisággal jelentkezik?
n Milyen típusú (lüktető, szúró, nyomó, tompa, abroncsszerű stb.)?
n Mennyi ideig tart, a fej mely részét érinti, van-e napszakos ingadozás?
n Vannak-e fejfájást kiváltó tényezők: zaj, étel, illatok, stressz, alváshiány stb.?
n Van-e fejfájást kísérő további tünet: látászavar, szédülés, hányás, memóriazavar, fülzúgás, eszméletvesztés, láz stb.?
n Van-e más társult betegség: magas vérnyomás, vesebetegség, keringési zavarok, magas szemnyomás, fertőzések, depresszió?
n Volt-e fejsérülése, mikor és a fej mely részén?
n Milyen gyógyszereket szed?

A kérdések megválaszolása kb. 80%-os valószínűséggel segít eldönteni az orvosnak, milyen típusú fejfájásról is van szó. A fennmaradó 20%-ot a további vizsgálatok jelentik: neurológiai, belgyógyászati, koponya-CT, elektroencefalográfiai vizsgálat, lumbálpunkció, koponya-MR stb.

A leggyakoribb fejfájástípusok

MIGRÉN
A fejfájás az esetek nagy részében féloldali, de jelentkezhet a homlok- és halántéktájékon is. Gyakran lüktető, dörömbölő, fúró jellegű. A beteg sokszor úgy érzi, a feje belső részéből érkezik a fájdalom. Az erős fény, zaj még inkább fokozza a fájdalom erősségét. A fájdalom hamar, egy-két óra alatt eléri csúcspontját, és az esetek 60%-ában hányingerrel vagy hányással tetőzik. Nemritkán egyéb tünetek is kísérik: verejtékezés, hasmenés, szapora szívdobogás. A roham néhány vagy sok órán át tarthat, gyakorisága az évi néhány rohamtól a szinte mindennaposig terjed. Előfordulása nők között kb. 25%-os, a férfiak között 17%-os. A rohamokhoz néha kísérőjelenség is társul: látászavar, a szemizmok bénulása azon az oldalon, ahol a fájdalom jelentkezik, végtagzsibbadás, az illető vagy az ellentétes oldal bénulása, beszédzavar. Ezek a tünetek az esetek döntő többségében egy órán belül meg szoktak szűnni, néha viszont tovább is fennmaradnak, sőt a maradandó károsodás sem zárható ki. Migrént kiváltó tényező lehet az időjárás-változás, fényingerek, menstruáció, túl kevés vagy túl sok alvás, lelki megterhelés, fokozott felelősségérzet, gondok, túlhajszoltság, fogamzásgátlók szedése stb.

PSZICHÉS FESZÜLTSÉG OKOZTA (TENZIÓS) FEJFÁJÁS
A leggyakoribb visszatérő fejfájásforma. Legtöbbször az egész fejre kiterjedő, nyomó-szorító, néha lüktető fájdalommal jár, amely a homlok, halánték vagy a tarkó táján a legerősebb. A fájdalom a nap különböző szakaiban jelentkezik, de gyakrabban reggel, az ébredés vagy az ágyból való felkelés után. Általában nincs kísérő tünete. Gyakori kiváltó tényezők: lelki feszültség, stressz, depresszió, időjárás-változás, fokozott alkoholfogyasztás. Hasonló típusú fejfájás fordulhat elő bizonyos koponyasérülések után is.

NYAKI GERINC OKOZTA FEJFÁJÁS
A fájdalom legtöbbször féloldali vagy a tarkóra korlátozódik, esetleg onnan a homloktájra is kisugározhat. Nem ritkaság, hogy a fájdalom bizonyos fejmozdulatra vagy fejtartásra (hosszan tartó olvasás, varrás, számítógépen történő munkavégzés stb.) jelenik meg, esetleg éjjel jelentkezik a fej kedvezőtlen helyzete miatt. Különböző időtartamú lehet. Társulhat hozzá könnyezés, orrfolyás, szemhéjak duzzanata, illetve kivörösödése is. A nyaki gerincről készült röntgenfelvételeken igen gyakran látni csigolyaelváltozásokat.

HALMOZOTT FEJFÁJÁSROHAMOK (CLUSTER HEADACHE)
A halmozott fejfájás elsősorban középkorú férfiak betegsége. Több héten át naponta jelentkeznek a súlyos, féloldali, szemüreg körüli fájdalmak, melyeket sok esetben a következő tünetek követnek: azonos oldali orrdugulás, orrfolyás, könnyezés, a szem vörössége. A tünetek rendszerint éjjel jelentkeznek, felébresztik a beteget, és nem tartanak két óránál tovább. Ezután hetekig vagy hónapokig tartó panaszmentes időszak következhet, mielőtt egy újabb, sűrűn jelentkező rohamokból álló sorozat kezdődne. Sok beteg az alkohol rohamokat kiváltó hatásáról számol be, mások esetében a rohamokat stressz, bizonyos ételek fogyasztása, dohányzás előzi meg.

FEJSÉRÜLÉST KÖVETŐ FEJFÁJÁS
A zárt koponyasérülések után csak kb. egy nappal kezdődik, majd a következő hetekben súlyosbodhat, végül fokozatosan enyhül. Általában állandó, tompa, de időnként lüktetővé válik; olykor émelygés, hányás kíséri. Előfordulhat egyensúlyzavar is, esetenként társulhat szédüléssel, melyet helyzetváltoztatás vagy a fej mozgása gyakran súlyosbít. Ugyancsak gyakori panasz lehet az emlékezetzavar, rossz koncentrálóképesség, érzelmi labilitás. A fájdalom időtartama nem mindig függ össze a fejsérülés súlyosságával.

ARCIDEGZSÁBA
Ez a betegség leginkább középkorúak vagy ennél idősebbek betegsége. A hirtelen kezdődő, villanásszerű, igen erős arcfájdalom jellemző rá, amely általában a szájzug környékéről indul, majd az azonos oldali fül, szem vagy orrlyuk felé sugárzik. Általában csak néhány másodpercig tart, de olyan erősségű, hogy alig lehet elviselni. Gyakran bizonyos ténykedés – rágás, beszéd vagy az arc egy bizonyos pontjának megérintése – váltja ki a fájdalmat. A betegség lehet a sclerosis multiplex részjelensége, a háromosztatú ideg közelében elhelyezkedő kóros folyamat-daganat, gyulladás, érelváltozás, összenövések következménye, de igen gyakori a kimutatható ok nélküli formája is.

FEJFÁJÁS KOPONYAŰRI NYOMÁSFOKOZÓDÁSKOR, AGYDAGANAT ESETÉN
A tumorbetegek közel felénél korai vagy vezetőtünet a fejfájás, mely gyakran azon az oldalon támad, ahol a daganat elhelyezkedik, de kiterjedhet az egész fejre. Jellemzője a koponya belsejében megnö-vekedett nyomás is – ezt szemvizsgálattal orvos állapítja meg. Tünetei: intenzívebb fájdalom fekvő helyzetben, valamint köhögéskor, tüsszentéskor. Az éjszakai, illetve a reggeli órákban még erősebb, nappal enyhül. A fejfájást gyakran előzik meg pszichés változások: fáradékonyság, az emlékezőképesség gyengülése, ingerlékenység. Gyakori a hányinger, éhgyomori sugárhányás.

GYÓGYSZEREK OKOZTA FEJFÁJÁSOK
A gyógyszer okozta fejfájásokért általában fájdalomcsillapítók, nyugtató hatású gyógyszerek felelősek, tartós, gyakori fogyasztásuk esetén.
A fejfájás lehet egyoldali, kétoldali, lüktető és szorító jellegű, s kapcsolódhat fény- és hangérzékenység, valamint testsúlycsökkenés is.

EGYÉBB FEJFÁJÁSOK
n Az artériás vérnyomás-emelkedéshez csatlakozó fejfájás akkor jelentkezik, ha a diasztolés nyomás legalább 25%-kal emelkedik. Jellegzetessége, hogy a vérnyomás helyes beállítását követő 24 órán belül megszűnik. A fejfájás általában korán reggel keletkezik, felálláskor csökkenhet.
n A szemi eredetű fejfájás során a nap folyamán üti fel fejét a fájdalom. Megfelelő szemészeti kezelés hatására teljesen megszűnik.
n Az általános betegségeket kísérő fejfájás: bizonyos fertőző betegségek idején igen erős lehet a fejfájás (agyhártyagyulladás, agytályog, orrmelléküregek fertőzése), és a betegség lezajlása után még sokáig tarthat. Idült vashiány szintén makacs fejfájással járhat, mint ahogy a különböző tüdőbetegségek, ischémiás szívbetegségek, menstruáció, cukorbetegség stb. is.

Az előző felsorolásból kitűnik, hogy a fejfájásnak számos oka és formája van. Sajnos, a fájdalom erőssége nem mindig függ össze az azt kiváltó betegség súlyosságával. Ezért minél előbb tisztázni kell az okot.

Csak a helyes diagnózis felállítása után következhet a célzott kezelés. Ne feledjük, a fejfájás igen gyakran csak tünet, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy valami nincs rendben a szervezetünkkel. Ha „csodaszerekkel” elnyomjuk is, a kiváltó okot nem szüntetjük meg, s az idővel súlyosabbá, esetleg visszafordíthatatlanná válhat!