A csírából mi lesz?

<p>Már kiolvadóban a természet, ébredezik lassan téli álmából a Világ, és a nagy ásítozás közepette, már a tavaszi teendőkre gondol: meg kell metszeni a bokrokat és a gyümölcsfákat, összegereblyézi a száraz füvet. Télre fent hagyták a fóliát, a napsütésnek köszönhetően egyre melegebb lesz alatta, most azon agyal, mennyi retket vessen bele. Elég lesz egy csomag? Mind ki fog kelni?</p>

 Mert azt sosem tudhatjuk előre, mi lesz az elvetett magvakból. Előre pedig fölösleges idegeskedni. Hát, lesz, ami lesz, 13 cent a retek csomagjáért nem pénz, sokszorosan meg fog térülni a befektetés. És finom lesz. Saját, finom retek.

Miután a retek már kicsírázott, addigra jó idő lesz ahhoz is, hogy elvesse a cukorborsót, petrezselymet, répát, a vörös-, lila- és sonkahagymát. Közben el tudja szórni a salátamagokat, elduggatni a dughagymát és a tavaszi fokhagymát. Március huszonötödike előtt még oltani is kell, bár azt mondják, április első heteiben is lehet még. Ő nem fog várni vele. A tavalyi oltványok is szépen megéledtek, pedig huszonötödike előtt csinálta.

Aztán kicsit megijedt, mi lesz, ha mégis kesernyés lesz a termés? Eszébe jutott, milyen szörnyűségeket álmodott össze meg vissza a téli, alvós hónapok alatt, hogy egy gazdának évre keserű uborkája termett és mivel kidobni nem akarta, árulni kezdte, mert saját bevallása szerint ha só helyett cukorral szórjuk meg és állni hagyjuk, utána ugyanolyan finom tejfölös uborkasalátát lehet belőle csinálni, mint az átlagos uborkából. Igaz, a picit kesernyés íze mindig megmarad, de a tejföl, fokhagyma, a bors, a pirospaprika, az ecet, a só és a cukor mellett alig észrevehető. Csak a finnyásak kotornak bele, hogy fúj.

És akkor a téli álom alatt az történt, hogy a többieknek elkezdett nem tetszeni a dolog: hogy egyesek csak úgy fogják magukat, és az még hagyján, hogy otthon ki tudja mennyi keserű uborkát megesznek, de kimennek az utcára  és a többiek szeme láttára ott mutogatják a termésüket. Néhányan még vesznek is az uborkából, megízlelik. Szóval egyesek keserű uborkáját lehet kapni a piacon, és ugyanúgy készítenek zseniális keserű, tejfölös uborkasalátát a különböző, jobbnál jobb éttermekben is. Keresztapám azt tanította nekem, soha ne mondd, hogy fúj, mielőtt megkóstoltad volna.

Mindezek következtében valakik vészes rikácsolásba kezdtek, hogy minden egyes keserű uborka megevésével újabb és újabb átlagos uborka létjogosultsága fölött vetnek keresztet, ezzel pedig az átlagos uborkák családját fenyegetik. Valaki közülük, egy mitikus személy által vezérelve, belső meggyőződésükre hivatkozva, bűnös élvezetnek nyilvánította a keserű uborka evését, és mindent megtett azért, hogy betiltsák, hogy mások ne nevelhessenek keserű uborkát, és kitartott amellett, hogy a keserű uborkákat már csírájukban meg kell fojtani, mert azok semmi hasznot nem hoznak. Ezzel megijesztették az átlagos uborka-evőket, aláírásgyűjtést, szavazást kezdeményeztek, hogy a demokratikus utat végigjárva bizonyítsák igazukat: a keserű uborka káros hatással van az átlagos uborkák családjára.

Elvertek rá egy csomó pénzt, amit mondjuk, fele-fele arányban megosztva, uborkás fóliasátor-telepek kiépítésére is fordíthattak volna. A tévétől kezdve az óriásplakátokig mindenhol téma volt a keserű uborka. Még a vasárnapi mitikus személy tiszteletére tartott összejöveteleken is ment az ukáz. Szabad világ ellenére, mindenki meg akarta mondani a másiknak, mit csináljon, mi a helyes. És az lett belőle, hogy amekkora felhajtást csináltak az egésznek, végül annyira nem érdekelt senkit sem, legalábbis hivatalosan, talán csak nem mertek elmenni szavazni, és titokban, legbelül, mindig is gyűlölni fogják a keserű, tejfölös uborkasalátát.

És az ilyen álom után ébredező természet, a Világ, bizonyára eltűnődik, akár csak egy rövid ideig is, megkóstolná-e a keserű, tejfölös uborkasalátát. És inkább abban marad az önmagával folytatott vita után, hogy a retek amúgy sem lehet keserű, mert az maximum fás lesz, esetleg csípős, de neki ilyesmikre nincs is ideje, meg földje sem, mert hogy az ő földje kiváló. A keserű uborka léte hiába dől el már csíra korában, ahhoz bizonyára keserű föld is kell, csak két nagyon kedvezőtlenből lehet egy harmadik igazán elfogadható. És akkor legyintett, hogy „hehh“, az ő kertjében ilyen elő sem fordulhatna, és ha mégis, ha lenne egy kisebb rész a kertjében, ahol keserű lenne a föld, és mondjuk épp az eper keseredne meg, ő bizony azt is megkóstolná. Egyszer mindent meg lehet enni, mosolyodott el.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?