Archívum

1848–49 legnagyobb tévhitei és legendái

Petőfit elvitték Oroszországba, Aradon sörrel koccintottak, Görgei pedig áruló. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka rengeteg legendát teremtett, amelyek közül néhányat máig kész tényként kezelnek egyesek, holott semmilyen valóságalapjuk nincs.
author
Vasárnap

2015. március 20. 12:31

 

Magyar ember sörrel nem koccint. Sokan még ma is ehhez tartják magukat, és a kocsmában vérre menő vitákat képesek folytatni arról, hogyan illik vagy nem illik elfogyasztania a sört a jó magyarnak. Vannak, akik koccintás után az asztalhoz csapják a korsó vagy a pohár fenekét, mások elmagyarázzák, hogy az átok csak száz évig tartott, vagyis 2000 óta ismét lehet sörrel koccintani. Olyanok is akadnak, akik még mindig nem koccintanak sörrel, annyira komolyan veszik ezt az egészet, vagy éppen csak azért nem, mert megszokták. Utóbbiak közé tartozik a szerkesztő is.

 

A hóhérok sem koccintottak

Azt persze jóval kevesebben tudják, hogy az egész csak legenda, az aradi 13 vértanú hóhérai „a jól elvégzett munkára” nem koccintottak sem sörrel, sem mással. Leginkább azért nem, mert a vértanúk közül néhányan például korábban a császári hadseregben szolgáltak, vagyis a szabadságharc idején gyakorlatilag volt „kollégáik” ellen harcoltak. Ráadásul a világosi fegyverletétel utáni megtorlást az osztrák hadsereg némely vezetői is eltúlzottnak vélték. Szóval a 13 aradi vértanú kivégzése után a kivégzők sem úsztak a boldogságban. Tévhit az is, hogy Ferenc József levelet küldött volna az aradi vár parancsnokának, amelyben kegyelmet ad az elítélteknek. Ferenc József császár egyértelműen a durva megtorlás híve volt. A magyar ember sörrel nem koccint legenda egyébként jóval később, a 20. század 80-as éveiben terjedt el szélesebb körben.

 

Mindig kell egy áruló

A nagy nemzeti tragédiákhoz általában árulókat is teremt az utókor. Sokszor a kortársak szubjektív értékítélete viszi tévútra a kollektív emlékezetet. Így volt ez Görgei Artúr esetében is, akit sokan ma is azzal vádolnak, hogy a világosi fegyverletételkor elárulta a szabadságharc ügyét. A jelenség érthető: ha valaki az ilyen hálátlan helyzeteket nem éli túl, hősi halott lesz, ha életben marad, akkor pedig áruló. Görgei, a magyar hadsereg főparancsnoka két nappal a világosi fegyverletétel előtt teljhatalmat kapott Kossuth Lajostól, aki elhagyta az országot. Kossuth már a Világost megelőző temesvári csata után nyíltan elismerte, hogy a katonai túlerővel szemben nincs remény a győzelemre. A főparancsnok pedig realistaként úgy döntött, elkerüli a felesleges véráldozatot. Görgei árulásáról már 1849 őszén népdalok születtek, Vörösmarty Mihály Átok című versében sorolta fel „jókívánságait”. Ehhez jött még Kossuth Lajos vidini levele, amely 1849 decemberében jelent meg a magyar sajtóban, és amely egy az egyben Görgeit teszi felelőssé a szabadságharc kudarcáért. A történészek szerint Kossuth azért ferdítette el tudatosan a tényeket, mert levele a nyugati hatalmakhoz íródott, és azt szerette volna sugallani, hogy a magyarokban még él a remény és a harci kedv, vagyis ha Görgei nem lett volna, még mindig harcolnának. 1867-ben Görgei nyílt levélben kérte Kossuthot, hogy vonja vissza állításait, de hiába. Klapka György és néhány, még élő katonai vezető 1884-ben aláírt egy memorandumot, amelyben leszögezik, hogy nem tartják árulónak Görgeit. Kossuth szavai azonban erősebbek voltak. Napjainkban a történetírás már az őt megillető helyén kezeli Görgeit, akit a magyar történelem egyik legzseniálisabb hadvezéreként tartunk számon.

 

Petőfi a ködben

De hová tűnt Damon Hill? – kérdezte Palik László 1997-ben a Hungaroring eseményeit kommentálva. Ugyanezt kérdezgetjük 150 éve Petőfi Sándorról, akinek a személye talán a legtöbb legendát ihlette a szabadságharc idején és utána? Sok helyen szinte iskolai tananyagként közölték a diákokkal az elméletet, mely szerint a segesvári csatából Petőfit Oroszországba hurcolták a hazatérő cári csapatok. A költő Szibériában új életet kezdett, családot alapított, majd verseivel a kabátzsebében halt meg – szóltak a legendák. Ez azonban nem valószínű, az elhurcolt foglyokról ugyanis listákat készített az orosz hadsereg, és Petőfinél sokkal jelentéktelenebb személyeket is visszaadtak az osztrákoknak. A 90-es évek elején egy csontváz is előkerült a Bajkál-tó mellőli Barguzinból. A leletet megvizsgálták, és a Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben egy közleményében tudományos szempontból megalapozatlannak nyilvánította a teóriát. A megtalált maradvány ugyanis női csontváz volt, ráadásul egy 1890 és1950 közt elhunyt személyé (miközben Petőfi temetését 1856-ra vélelmezték az elmélet hívei). A történészek szerint a legvalószínűbb, hogy Petőfi földi maradványai a Segesvár melletti Fehéregyházához közeli tömegsírban nyugszanak a mai Románia területén. A tömegsír feltárásának egyébként nem sok esélye van, ugyanis a területen autópályát szeretnének építeni. A kevésbé ismert Petőfi-legendák közül érdemes megemlíteni, hogy a szabadságharc leverése után évekig ál-Petőfik járták az országot, adományokat csalva ki az emberekből; egy ilyen még Londonban is felbukkant. Még érdekesebb, hogy a Bajkál-tó melletti Burjátföld egyes falvaiban tényleg része volt a helyi folklórnak a Nyugatról odahurcolt költő legendája.

 

 

 

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
csaladsegitocsomag

Győztek a családok, vesztettek az önkormányzatok?

Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügyminiszter és Robert Fico

Szijjártó a Szövetség helyett Ficóval parolázott 

benzin k

Megszűnik a benzinárstop Magyarországon

Világi

A Slovnaftnak is gondot okozna az új különadó

vágai  mikulás

Régi hagyomány új elemekkel

Új Szó

Miről ír a szerdai Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.