Aktuális

Vírusfertőzött egészségügy

A koronavírus legyőzésében állítólag világbajnokok vagyunk, de hogy mennyi orvosi vizsgálat, kezelés, műtét maradt el miatta, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Mint ahogy azt sem, hányan estek a vírus áldozatául anélkül, hogy megfertőződtek volna, mert az orvosok nem rendeltek, nem műtöttek, és gyakran a betegek sem mertek kimozdulni otthonról.
Vrabec Mária

2020. június 23. 12:33

koronavirus
- TASR-felvétel

Az egészségügy most kezd ébredezni és lassan, többszöri felszólításra visszatérni a normál üzemmódba. Marek Krajčí egészségügyi miniszter az utóbbi hetekben többször is arra kérte az orvosokat, menjenek vissza a rendelőikbe, és lássák el a betegeiket. Ma ez már teljes mértékben lehetséges, a vírus előtti időkhöz képest csak annyi változott, hogy a betegeknek telefonon vagy e-mailben kell időpontot kérniük.

Szedje a gyógyszert, maradjon otthon

Ez mindenkinek jobb, mert nem kell órákig a váróteremben ücsörögni, vagy hajnalok hajnalán sorszámot húzni, ám még mindig kérdés, dolgozik-e egyáltalán az adott orvos. Ha igen, akkor korlátlanul fogadhat betegeket, és már a műtétek előtt sem kötelező a Covid-teszt. Ezt csak akkor végzik el, ha a műtétet megelőző vizsgálatokat végző belgyógyász vagy általános orvos indokoltnak találja. Fokozatosan minden elhalasztott műtétre hívni kellene az előjegyzett pácienseket.

Ha ez nem történik meg, hívják a betegek a kórházat, vagy a megelőző vizsgálatok esetében az orvosi rendelőt – javasolja Mária Lévyová, a Betegek Jogvédelmi Társulásának elnöke. – A betegek nyomására is szükség van ahhoz, hogy visszaálljunk a normál üzemmódba” – teszi hozzá. Az utóbbi időszakban sok olyan panaszt kaptak, amelyek tragédiáról tanúskodnak, még olyan diagnózisok estében is, amelyeket elvileg nem kellett volna, hogy befolyásoljanak a koronavírus miatti korlátozások. A minisztériumi iránymutatás szerint például a rákos betegek ellátása halaszthatatlan, és mindegyik, a korai diagnózist elősegítő vizsgálatot is el kellett volna végezni. Ezzel szemben a valóság az, hogy a beteg sok esetben még a körzeti orvosához sem jutott el, vagy legfeljebb telefonon konzultálhatott vele, az pedig hiába küldte volna szakvizsgálatokra, egyszerűen nem volt hová. Egy ilyen esetről számolt be egyik olvasónk is a Szenci járásból.

Aput egy hónapig tömte a körzeti orvosnő antibiotikummal meg fájdalomcsillapítóval kivizsgálás és vérvétel nélkül, hiába jeleztem neki rendszeresen, hogy nincs javulás, nem hatnak a gyógyszerek. Visszatérő köhögésről volt szó, már januárban is szedett rá antibiotikumot. Kértem, hogy adjon legalább beutalót valami szakorvoshoz, mert nemcsak köhögött, a jobb felét is fájlalta. Egy hónap után küldte őt el tüdőorvoshoz. Daganat van a tüdején...” Az ehhez hasonló esetek, amikor későn diagnosztizáltak és emiatt nem kezdtek időben kezelni valamilyen daganatos megbetegedést, országszerte százával lehetnek. Részben, mert egyes régiókban valóban nem voltak elérhetőek a vizsgálatok, s részben azért is, mert maguk a betegek sem mertek orvoshoz menni.

Tragédiák és statisztikák

Ez a hátránya annak, ha túlságosan csak egy diagnózisra, ez esetben a koronavírusra szűkítjük a látókörünket, mondja Jana Pifflová Španková, a Nemet a ráknak! (Nie rakovine!) Polgári Társulás elnöke. A szervezet információi szerint sok beteg még telefonon sem érte el az orvosát, vagy pedig nem mert elmenni a szükséges kivizsgálásra, mert attól tartott, úgysem fogadnák. „A vészhelyzet szerencsére nem érintette azokat, akiknél már beállították a kezelést. De akik csak vártak a vizsgálatokra és a diagnózisra, azokat indokolatlanul háttérbe szorították, márpedig a rákos megbetegedések esetében minden nap számít. Sok betegnek azt mondták, hogy menjen máshová, próbálkozzon magánklinikán, de ezt nem tudta mindenki megfizetni” – mutat rá Jana Pifflová Španková.

A rákos megbetegedések esetében a megelőzés a legfontosabb, ennek ellenére a szűrővizsgálatok száma március–áprilisban az addigiak felét sem érte el. Hogy a késedelem miatt hány beteg állapota rosszabbodott, és hányan haltak meg, azt csak jövőre, az éves adatok összehasonlításából fogjuk megtudni. És még akkor is sok személyes tragédia reked kívül a statisztikán, mert aligha lehet pontosan kimutatni, hol van az a pont, amíg még visszafordítható a betegség, és amikor már nem.

Telefonos gyógyítás

A rákos betegek után a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők sínylették meg legjobban ezt az időszakot. A minisztérium útmutatása szerint az orvosok csak az akut panaszokkal hozzájuk forduló betegeket voltak kötelesek kivizsgálni, a többieknél elég volt a telefonos konzultáció. De vajon ki tudja telefonon megítélni, mennyire akut és súlyos egy panasz: mikor elég tovább szedni az előírt gyógyszereket, és mikor van szükség kivizsgálásra, beavatkozásra? „Édesanyám januárban kapott egy enyhébb agyvérzést, akkor tisztították a nyaki verőereit, és ellátták gyógyszerekkel. Nem érezte jól magát, de ahogy kihirdették a vészhelyzetet, nem volt orvos, aki fogadta volna. A neurológusát többszöri próbálkozásra sikerült felhívnunk, azt mondta, legyen nyugodt és szedje a gyógyszereit, mert most sokkal nagyobb veszélyt jelent rá nézve a koronavírus, mint a stroke. Így is tett, amíg nem fordult annyira rosszra az állapota, hogy mentőt kellett hívnunk. Újabb agyvérzést kapott, és május végén eltemettük” – mondta el érsekújvári olvasónk, B. Anna.

A Betegek Jogvédelmi Társulása által végeztetett felmérés szerint a betegek harmada érezte és tapasztalta a saját bőrén, hogy romlott az egészségügyi ellátás színvonala és elérhetősége. Ez sokszor érthető okokból volt így, mert a körzeti orvosok túlnyomó többsége nyugdíjas, és a koronavírus-fertőzés szempontjából a kockázati csoportba tartozik, ezért nem rendelt, de számos esetben fiatalabb orvosok is bezárták a rendelőjüket, és szabadságra mentek. „Megtörtént, hogy egy 53 éves beteg, akinek telefonon azt tanácsolta a kardiológusa, hogy vegyen be eggyel több tablettát, és maradjon otthon, útban a rendelő felé, az autóban kapott infarktust. Olyan esetről is tudunk, hogy valaki combnyaktöréssel négy napig feküdt otthon, mert a mentőszolgálatnál azt mondták neki, hogy csak koronavírusos betegeket és akut eseteket szállítanak” – mondja Mária Lévyová.

Több a rákos és a stroke-os

Mostanra vissza kellene állnia a régi rendnek, de ez az első hetek tapasztalatai alapján lassú folyamat lesz. A statisztikai adatok szerint a műtétek száma az egyes kórházakban 40–60 százalékkal csökkent, most ezt kellene behozni, és emellett elvégezni az akut, valamint az új tervezett operációkat is. Mindezt kevés orvossal, még kevesebb nővérrel és átláthatatlan szabályozással. Az egészségügyi minisztérium a kórházigazgatók leváltására összpontosít a rendszerszintű változtatások helyett, és a súlyos diagnózisok kezelésénél sokkal fontosabbnak tartja az abortuszok teljes tiltását. A minisztérium ajánlása alapján sok kórházban a vészhelyzet idején ezeket a beavatkozásokat sem végezték el, annak ellenére, hogy itt időhöz kötött, halaszthatatlan műtétről van szó.

Azt, hogy a tavalyi adatokhoz képest mennyivel kevesebb művi terhességmegszakításra került sor az elmúlt két hónap során, szintén csak egy év múlva fogjuk megtudni. Az azonban már most is biztos, hogy az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal ez év márciusában és áprilisában, vagyis a koronavírus tetőzésének idején 165 beadványt kapott az ellátás elhanyagolását, elutasítását vagy elhalasztását illetően. Ebből 12 állt összefüggésben a koronavírussal, és 5 esetben történt elhalálozás. „Sokan egyenesen az egészségügyi minisztériumhoz, a megyei tisztiorvoshoz vagy megyei képviselőkhöz fordultak a panaszukkal, ezért nem tudjuk, hányan estek áldozatául az elhalasztott vizsgálatoknak és műtéteknek. De a nemzetközi tapasztalatok alapján biztosra vehető, hogy ebben az időszakban sokkal több lesz az onkológiai, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésben elhunytak száma, mint egy évvel ezelőtt” – mondja Mária Lévyová.

Életek a számok mögött

A hazai kórházakban az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja szerint 2018-ban 279 120 műtétet hajtottak végre. Ha a járvány tetőzése idején, márciusban és áprilisban csak a műtétek egyharmadát végezték el, akkor több mint 15 500 operáció maradt el. Az egynapos sebészeteknél ez megközelítőleg ugyanennyi, tehát összesen több mint 30 ezer műtétet kell bepótolni, miközben az orvosok és nővérek száma változatlan marad. Az ország valamennyi kórházában 40–60 százalékkal csökkentették a műtétek számát, ezek mind halasztható csípő- és térdműtétek, szürkehályog-eltávolítások, nem régi daganatok műtétjei voltak. A Nemzeti Onkológiai Intézet egyetlen műtétet sem halasztott el, a Szív- és Érrendszeri Betegségek Intézete 35 százalékkal kevesebb műtétet végzett márciusban és áprilisban, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.

A számok talán nem tűnnek tragikusnak, de mindegyik mögött emberi élet van. Az elhalasztott műtétek és elérhetetlen kivizsgálások a betegek egyharmadát érintették életbevágóan, és sokakról még nem is tudunk. Mert az, hogy az elmúlt két-három hónap folyamán kevesebben fordultak orvoshoz, nem jelenti azt, hogy kevesebben is voltak betegek. A szigorú szabályok feloldását követően sok beteg fordul majd orvoshoz sokkal rosszabb állapotban, mint tette volna márciusban, áprilisban. Ennél fogva gyógykezelésük is bonyolultabb, drágább lesz, amit végeredményben mindannyian fizetünk. Ez is a koronavírus ára. A legfőbb tanulság pedig az, hogy a jövőben szükség lesz egy olyan járványügyi tervre, amely semmit nem bíz a véletlenre.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/25. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Marek Krajčí

Két hétig kötelező lesz a szájmaszk az iskolákban, nem javasolják a tömegrendezvények megtartását

https://mult-kor.hu/

Az állam egy állítólagos kitelepítési listára hivatkozva kobozna el földeket

a

Életmentés az utolsó pillanatban

jégeső

Vihar és jégeső várható pénteken szinte az egész ország területén

koronavírusteszt
Frissítve

Karantén alá helyezett óvoda Galántán, rendezvénystop Diószegen

koronavírus

Felkészültek a koronavírus-járvány második hullámára a pozsonyi kórházak

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.