Vigyázat, medveveszély?

Úgy tűnik, a medvék már a spájzban vannak. Látták itt, látták ott: Liptó környékén, Kassa mellett, de még az érsekújvári járásban is, Zsitvafödémesnél. Turistákra támadt, erdészt kergetett meg, bicikliző nő útjába állt. Volt, aki karmolásokkal megúszta a medvével való találkozást, de volt olyan is, akit súlyos fejsérülésekkel szállítottak a plasztikai sebészetre.

A közép-szlovákiai Herencsvölgyben (Hriňová), a Poľana hotel közelében két férfi sétálni indult, a kijelölt turistaösvényen haladva a tájat fényképezték, amikor medve támadt rájuk. Mindketten gyakorlott természetjárók voltak, még medveriasztó spray-t is vittek magukkal, de ez sem segített: egyiküknek az arcát tépte le, a másiknak a vállát és a hátát harapta meg.

A medve nem játék, tartja a mondás, de vajon féljünk-e tőle? Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány hasznos információt a Kárpát-medence legerősebb ragadozójáról.

1. Hol él a medve?

Erdőben, azon belül is leginkább a zavartalan erdőségekben. De ha a faluvégi, erdőszéli konténerekben potya élelmet talál, hamar odaszokhat. A nyári időszakban felbukkan a mezőgazdasági területeken is, a gabona- vagy kukoricaföldek környékén tanyázó medvének ugyanis hetekig nyugalma (és elegendő tápláléka) van. Védett állatnak számít, s mivel természetes ellensége nincs, a populáció megnőtt: becslések szerint ma Szlovákiában több mint kétezer medve él.

2. Mekkora egy medve?

Nagy. A barna medve (Ursus arctos) a legnagyobb termetű ragadozó Közép-Európában. A kifejlett hím testhossza megközelítheti a 2,5 métert, súlya pedig elérheti az 500 kg-t is.

3. Mit eszik a medve?

Majdnem mindent, de embert szerencsére nem. Táplálékának 70%-a növényi eredetű: gabonafélék, gombák, gyökerek, makkok, erdei bogyók és gyümölcsök (madárberkenye, kökény, fekete bodza, áfonya, málna). Megeszi a rovarokat, az egeret, a pockot, nem veti meg az elhullott állatokat sem, de ha úgy adódik, levadássza a szarvast is. S persze szereti a mézet, de Micimackóval ellentétben a méheket és a méhlárvákat is megeszi, ezek ugyanis fontos fehérjeforrást jelentenek számára. Ha lehetősége van rá, megdézsmálja a dinnye-, a kukorica- és a krumpliföldeket is. Bármelyik napszakban aktív lehet, de általában kora reggel és este táplálkozik, a nap fennmaradó részét pedig a vackában tölti.

4. Meddig él a medve?

Nagyjából harminc évig. Fogságban akár tovább is. A bocsok két évig maradnak az anyjukkal, s harmadik évükben lesznek ivarérettek – ezt a kort azonban csak a kis medvék fele éri meg.

5. Okos-e a medve?

Okos bizony! Az állatok viselkedését tanulmányozó vadbiológusok szerint a barna medve az egyik legintelligensebb ragadozó emlős, testméretéhez képest kifejezetten nagy agya van, s a memóriája is jó: még tíz évvel később is emlékszik arra a helyre, ahol valaha táplálékot talált. Gyenge pontja talán csak az, hogy rövidlátó, s a perifériás látása sem túl jó.

6. Emberre támad-e?

Nem jellemző. Ha mégis, akkor sem önszántából; az embert nem tekinti potenciális zsákmánynak. Kölykeit védelmező anyaként azonban veszélyes lehet. Némi kockázatot jelenthet az is, ha nesztelenül közlekedünk az erdőben, és belefutunk a medvébe: a riadt állat támadással reagálhat. A meglepetésszerű találkozás esélyét növeli az erdei kerékpározás is, ez történt a napokban Kassa mellett, ahol egy férfi biciklivel indult a Bankóra, onnan pedig az Eprestető irányába, s ahogy az ösvényeken száguldott, egyszer csak egy megtermett medvét látott maga előtt. Megfelelő viselkedési szabályokkal azonban a minimálisra csökkenthető a medvével való találkozás lehetősége – lásd erről a Hasznos tanácsok erdőjáróknak című keretes összeállításunkat.

7. Elfuthatunk előle?

Kizárt. Ha a legjobb futócipőnket viselnénk, azzal sem mennénk semmire. A medve majdnem olyan gyorsan fut, mint egy versenyló, sebessége elérheti az 50 km/órát is. Még a világ leggyorsabb embere, Usain Bolt jamaicai atléta (a 100 és 200 méteres síkfutás világcsúcstartója) is esélytelen lenne egy barna medvével szemben. Bolt 37,5 km/órás sebességgel futotta végig a 100 métert – nos, a medve gyorsabb, és nemcsak 100 métert bír futni ilyen sebességgel, hanem akár 2-3 km-t is. Ha medvével találkozunk tehát, ne kezdjünk rohanni – egyrészt mert semmi esélyünk, másrészt pedig mert egy ilyen jelenet felébreszti benne a ragadozót, s ha addig nem állt volna szándékában nekünk rontani, a futva menekülő embernek ösztönösen is a nyomába ered, akár a kutya. Fára mászással sem ajánlatos próbálkozni, a medve ugyanis – bár első ránézésre egy megtermett egyed ormótlannak és lomhának tűnhet – fürgébben mászik fára, mint az ember. Hiába, az erdőben a medve a főnök.

8. Mi a teendő medvetámadás esetén?

Ha megpillantjuk a medvét, és az 20 méternél közelebb van, akkor veszélyben vagyunk. Készüljünk föl a medvetámadásra akkor is, ha egy bocsot pillantunk meg magunk előtt – ez ugyanis azt jelenti, hogy az anyamedve is a közelben van. Ha felénk iramodik, maradjunk mozdulatlatok, ne védekezzünk, ne üvöltözzünk, ne kiabáljunk segítségért, és eszünkbe se jusson harcolni a medvével – ez ugyanis csak növelné a medve agresszióját és a támadás intenzitását. (A Yellowstone Nemzeti Parkban történt medvetámadások elemzése azt mutatja, hogy akik harcolni kezdtek a medvével, 80%-ban súlyos sérüléseket szenvedtek.)

A támadás általában rövid ideig tart. A medve nem akar megenni bennünket, csak megijeszteni. S ha meggyőződött arról, hogy részünkről nem fenyegeti őt és a bocsait veszély, odébbáll. (További tippek a Mit tegyünk, ha találkozunk a medvével? című keretes összeállításunkban.)

9. Le kell-e lőni?

A medve védett állat, engedély nélküli elejtése bűncselekménynek számít. A vadászok azt állítják, a medvék túlszaporodtak, a Nemzeti Erdészeti Központ (Národné lesnícke centrum) kimutatásai szerint 2020-ban 2760 medve élt Szlovákiában. Az állatvédők szerint ezek túlzó számok, a vadászok fölfelé kerekítenek, hogy hamarabb megkapják a kilövési engedélyt.

A pontos egyedszámot csak körülményes módszerrel (ürülékből vett DNA-minták elemzésével) lehet megállapítani. Az utolsó ilyen monitoring 2014-ben készült, akkor 1256 szlovákiai medvét azonosítottak be. A friss számok őszre várhatók.

Az állatvédők szerint a megelőző intézkedések hatékonyabbak, mint a kilövés, és az okokat kell felszámolni, nem a medveállományt. Mert hiába lőjük le a lakott területen kukázó medvét, ha az ételmaradékok továbbra is elérhetők lesznek a konténerekben, akkor előbb-utóbb más medvék jelennek meg ott.

10. Mennyire veszélyes?

Kétségkívül veszélyes, de nem jobban, mint egy harci eb, sőt. Olykor valóban előfordul, hogy emberre támad, de ennél jóval többen kerülnek kórházba kutyatámadás, kígyómarás vagy rovarcsípés következtében. S most akkor lőjük ki a kutyákat? Ritkítsuk meg a kutyaállományt? – kérdezik a természetvédők.

Közúti balesetben is összehasonlíthatatlanul többen halnak meg vagy szenvednek súlyos sérülést, mégsem mondja senki, hogy mostantól óvakodjunk autóba ülni. Éppígy nem kell félni az erdőben sem. A medve mindig is ott élt, esetleg a réten hempergett, s ha észrevette az embert, elfutott. Ez azonban nem került be a híradóba, csak az a néhány eset, amikor valami drámai esemény történt.

Ami tény: a darazsak, a villám, a kidőlő fák vagy a letört faágak évente több embert ölnek meg, mint a medvék. Az elmúlt évtizedekben a medvetámadásoknak egyetlen halálos áldozata volt Szlovákiában.

Az állatvédők szerint az embertől jobban kell tartanunk, mint a medvétől: a medve nem gyilkol, nem háborúzik, nem lop meg bennünket, nem tulajdonítja el a vagyonunkat, nem ver át bennünket, nem csal, nem sikkaszt, nem hazudik. Hanem éli az életét, általában az erdő mélyén, s ideje nagy részében eszik, alszik, játszik – az embert pedig nagy ívben elkerüli.

Hasznos tanácsok erdőjáróknak

* Ha erdőben járunk, lehetőleg a kijelölt turistautakon közlekedjünk. Növeli a medvével való találkozás esélyét, ha letérünk a turistaösvényekről.

* Kerüljük az átláthatatlan, sűrű bozótosokat, amelyek a medve pihenőhelyéül szolgálhatnak.

* Az olyan területeken, ahol barna medvék élnek, járjunk többedmagunkkal, beszélgessünk hangosan, hogy a medve messziről észlelhesse jelenlétünket, és legyen ideje elkerülni bennünket.

* Ha egyedül sétálunk vagy gombászunk, akkor se közlekedjünk csendben, nesztelenül, hanem fütyörésszünk, énekeljünk, esetleg vigyünk magunkkal zajkeltő eszközt (csengőt, rádiót).

* Ha kutyával járunk ilyen helyeken, ajánlatos pórázon vezetni, mert ha az állat elszalad, előfordulhat, hogy medvével a nyomában tér vissza.

* Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket az erdőbe (halkonzervet, cukrozott sűrített tejet, édes kompótot). Étkezések után a maradékot lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el. Sátorozáskor az élelmet a sátortól távol eső fára függesszük föl.

* A medvék éjszaka aktívabbak, ezért, ha lehetséges, napnyugta után ne menjünk erdőbe.

Mit tegyünk, ha találkozunk a medvével?

* Ha megláttuk a medvét, de az nem vett észre bennünket, akkor feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk a helyszíntől. Ha autóban vagyunk, amikor találkozunk a medvével, semmi esetre se hagyjuk el a járművet!

* Soha ne helyezkedjünk az anyamedve és a bocsa közé! Ne próbáljuk etetni a medvebocsokat, és ne próbáljuk közelről lefényképezni a medvét!

* Ha a medve két lábra áll, azzal még nem a támadó szándékát jelzi, hanem tájékozódni akar, felméri a terepet.

* Ha kisgyermekkel vagyunk, és medvét látunk, a gyermeket nyugtassuk meg, és emeljük föl. Próbáljunk hátrálni, s közben tartsuk szemmel a medvét, de ne nézzünk közvetlenül a szemébe, mert az fölingerelheti.

* Ne fordítsunk hátat a medvének, mert akkor ösztönösen zsákmánynak tekint bennünket, és támadni fog. Ne próbáljunk elfutni vagy fára mászni előle, a medve gyorsabb is, ügyesebb is.

* Ha felénk iramodik, igyekezzünk higgadtak maradni. Emeljük föl kezünket, hogy minél nagyobbnak tűnjünk, és nyugodt, megfontolt, mély hangon beszéljünk hozzá. Mindegy, hogy mit mondunk, a lényeg az, hogy emberként azonosítson bennünket.

* Ha nekünk ront, ne sikítsunk, ne próbáljuk üvöltéssel elriasztani, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, s legfőképpen: ne kezdjünk harcolni vele! Feküdjünk hasra, védjük a tarkónkat és a nyakunkat, és ne engedjük, hogy a hátunkra fordítson bennünket, mert akkor a hasunk védtelenné válik, s a medve könnyen, mancsának egyetlen suhintásával kárt tehet a létfontosságú szerveinkben.

[Forrás: World Wide Fund for Nature & Bükki Nemzeti Park]