Vakcinakalauz, avagy nem a gyártó számít, hanem a hatóanyag

Lapzártáig Szlovákiában több mint egymillióan kapták meg a koronavírus elleni védőoltás első adagját, és kb. 400 ezren a másodikat is. Ahhoz, hogy a sokat emlegetett kollektív védettséget elérjük, a lakosság 60%-át kell beoltani – azaz még mindig több mint 2 millió 200 ezer embert.

Mostanra annyi összeesküvés-elmélet, féligazság és rémhír jelent meg a közösségi oldalakon az egyes vakcinafajtákról, hogy érdemes áttekinteni, melyik milyen alapon működik, és mit várhatunk tőle. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig négy Covid-ellenes oltóanyagot hagyott jóvá az uniós állampolgárok számára, ezek a Pfizer BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Jonhnson & Johnson vakcinái. Összesen 2,6 milliárd adag oltóanyagon osztoznak a tagállamok, és bár a szállítások az első hónapokban akadoztak, májusra minden gyártó nagyobb mennyiséget ígért. A Pfizer BioNTech például már a második negyedévben kiszállítja azt az 50 millió adagot, amit eredetileg csak a negyedik negyedévre ígért.

Szputnyikiáda

A Szlovákiában használatos vakcinák közül a Pfizer BioNTech vakcina iránt a legnagyobb a bizalom – a Focus közvélemény-kutató ügynökség április elején végzett felmérése szerint a megkérdezettek 55%-a beadatná és csak 35%-uk utasítaná el. Közvetlenül utána végzett a bizalmi rangsorban az orosz Szputnyik V 53%-kal, de akkor még nem tudtuk, hogy az oroszok mást küldtek, mint amit megrendeltünk, és hogy tulajdonképpen minden államba mást küldenek. Ezt kifogásolta Zuzana Baťová, az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) igazgatónője is, amikor azt mondta, hogy a kapott oltóanyagnak csak bizonyos tulajdonságait tudjuk értékelni, mint az összetétel, a tisztaság, a recepttel való azonosság, de fogalmunk sincs a háromfázisú vizsgálat eredményeiről, a mellékhatásokról, sem arról, hogy a gyártó garantálni tudja-e minden egyes tétel azonos minőségét. Az erre vonatkozó dokumentációba az oroszok nem engedtek betekintést, vagyis a magyarországi gyógyszerügynökség csak ugyanazokat a vizsgálatokat tudja elvégezni az oda küldött mintákon, amelyeket már nálunk is elvégeztek a Szlovák Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Központjában. Amikor a minták már Magyarországon voltak, az is kiderült, hogy az oroszok nem is azt kifogásolták, hogy a SAV tudományos intézete nem akkreditált gyógyszervizsgáló laboratórium, hanem valami egészen mást. Hogy mit, azt nem tudni, mert a szerződést nem hozták nyilvánosságra. Saját bevallása szerint még maga Igor Matovič sem olvasta, pedig Szputnyik-ügyben ő a mindenes.

Titkok és hazugságok

Egy hónappal azután, hogy megérkezett Szlovákiába a 200 ezer adag Szputynik oltóanyag, azt sem tudjuk, hogy fizettünk-e érte, és ha igen, mennyit, hogy a vételárat vagy magát a vakcinát kérik vissza az oroszok, mert nem oltunk, vagy épp ellenkezőleg, küldik a további kétmillió adagot. A magyarországi teszteket követően feltehetően engedélyezni fogja az egészségügyi miniszter az önkéntes használatát, és az is valószínűsíthető, hogy nem lesz rosszabb, mint a többi. „Az oroszoknak vannak tapasztalataik, a világból sem érkeznek hírek súlyos mellékhatásokról, annál érthetetlenebb, miért akkora körülötte a titkolózás orosz részről. Hacsak nem politikai okokból, mint ahogy abban is közrejátszik a világnézet, ki részesítené előnyben az orosz vektorvakcinát a többivel szemben” – jegyzi meg az ügy kapcsán Pavol Čekan mikrobiológus.

Az oroszok mindenesetre nem állnak sorban az oltásért annak ellenére, hogy a világon elsőként kezdték, mostanra a lakosságuk mindössze 6%-át oltották be. Ebben Grigorij Meszezsnyikov politológus szerint közrejátszik a túlnyomórészt vidéki lakosság félelme, és az is, hogy maga Putyin elnök sem propagálta az oltást, máig sem tudni, ő milyet kapott. „Az orosz vakcinafejlesztés és -gyártás lényege nem a saját lakosság immunizálása, hanem az eladás és a politikai zavarkeltés. Ha innen nézzük, sikeresek, csak nagy kár az egyébként nagy valószínűséggel hatásos oltóanyag hírnevének rontásáért, amiért maga a gyártó tesz a legtöbbet, amikor legitim tudományos kérdésekre nem válaszol, és alapvető információkat hallgat el” – teszi hozzá Meszezsnyikov.

Rosszabb a híre?

Még a Szputyniknál is több a kétség az AstraZenecával kapcsolatban, amelynek szintén rosszabb a megítélése, mint amit megérdemel, de ha így van, az is a gyártó hibája. A klinikai tesztek alapján először 62%-ra becsülték a hatékonyságát, az EMA 59,5%-ot mért, aztán kiderült, hogy azoknál, akiknek tévedésből csak fél adagot adtak be, a 90%-ot is elérte. Ezt azonban az EMA nem vette figyelembe, mert túl sok volt a vizsgált csoport körüli bizonytalanság, így az AstraZenecából továbbra is az eredeti adagot oltják. Legújabban 70% körüli hatékonyságot tüntetnek fel.

Márciusban kezdtek érkezni a hírek, hogy azok közül, akiket ezzel oltottak be, néhányan trombózist kaptak. A vérrögképződés és az oltóanyag között ugyan nem bizonyított az ok-okozati összefüggés, de arra a gyártó is figyelmeztet, hogy nem ajánlja a vakcinát azoknak, akik véralvadásgátlót szednek, véralvadási problémáik vannak. Kockázati csoportba tartozhatnak még a fogamzásgátlót szedő nők is. Ugyanez érvényes a Johnson & Johnson oltóanyagára, ezért az Európai Unió jövőre már nem is fog rendelni ebből a két vakcinafajtából.

Évente oltanának

Ami azt jelenti, hogy a többiből lesz majd szükség többre, méghozzá folyamatosan, mert a szakemberek már most arról beszélnek, hogy némelyik vakcinából harmadik, emlékeztető adagra is szükség lesz, és valószínűleg a koronavírus ellen is évente kell majd oltatnunk magunkat. A tudománynak pedig folyamatosan lépést kell tartania a vírusmutációkkal, amelyekből már most van vagy féltucatnyi, de úgy tűnik, a létező oltások egyelőre elbírnak velük.

Őszre lehet, hogy lesznek, akik már a harmadik adagot fogják kapni, és olyanok is, akik még egyszer sem oltatták be magukat. Utóbbiak sem mind megrögzött vakcinaellenesek, vannak, akik a kockázatoktól és mellékhatásoktól félnek, mert hiába, hogy a statisztikai adatok szerint elenyésző a trombózisok vagy súlyos allergiás reakciók száma, senki nem szeretne tízezerből egy lenni. Ezért kell nyíltan és politikai felhangok nélkül beszélni a vakcinák összetételéről, utóhatásairól és arról is, hogy a láz, a hidegrázás a végtagfájdalom természetes immunreakció, hiszen a szervezet a már bejuttatott vírusok ellen védekezik. Kellemetlen, de még mindig könnyebben viselhető, mint kórházba, lélegeztetőgépre kerülni.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/17. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Kiket oltanak most?

Szlovákiában már a negyven éven felüliek is regisztrálhatnak oltásra a www.vakcinacia.nczisk.sk weboldalon. Az érdeklődő kiválaszthatja, hol szeretné beoltatni magát, s ha ott nincs szabad időpont, várólistára kerül. SMS-ben kap egy kódot, majd pár nappal az oltás előtt értesítést az időpontról. Ha ez nem felel meg, az interneten lemondhatja, betegség esetén el is halaszthatja, de az oltópontot legalább 24 órával a tervezett időpont előtt kell értesítenie.

Egyelőre nincs lehetőség arra, hogy az idősebb korosztály, vagy akinek nincs internetelérhetősége, telefonon vagy írásban is jelentkezhessen oltásra, de az egészségügyi minisztérium ígérete szerint dolgoznak rajta. A kórházi oltópontokon tartalékosnak is jelentkezhetnek a megmaradt vakcinákra a krónikus betegek és a súlyos egészségkárosodottak. Nekik a régiójukban működő kórházba telefonon vagy e-mailben kell bejelentkezniük, ezek elérhetőségei az egészségügyi minisztérium honlapján (www.health.gov.sk) találhatók. Továbbra is soron kívül oltják az egészségügyi dolgozókat, szociális munkásokat, papokat, a hadsereg és a rendőrség azon tagjait, akik a lakosság tesztelésénél teljesítenek szolgálatot – nekik a munkáltatótól kapott igazolással vagy szolgálati igazolvánnyal kell bizonyítaniuk, hol dolgoznak. Negyventől hatvanéves korig mindenki AstraZenecát kap, 60-tól felfelé Pfizer BioNTech vagy Moderna vakcinát. Arról, hogy a Johnson & Johnsont és a Szputnyik V-t melyik korosztály kapja, még nincsenek információk.