Támogatások nem csak rászorulóknak

Sokkal inkább a több gyermeket nevelőket, ami szintén dicséretes és kívánatos törekvés, de mivel nem minden családot érint, nem nevezhető a leginkább rászorulók megsegítésének. Elsősorban Igor Matovič régi álmának megvalósításáról van szó, a 200 eurós családi pótlékkal épp egy éve, friss pénzügyminiszterként rukkolt elő, amikor még nem is sejtettük, mekkora infláció fenyeget. A 200 euró gyermekenként több tételből fog összejönni. A ma 25,88 eurós családi pótlékot júliustól 30 euróra, 2023 januárjától pedig 40 euróra emelik, idén 70, jövőre pedig már 100 euró lesz a 15 év alatti gyermekek után igényelhető adóbónusz összege (függetlenül a szülő jövedelmétől), és jövőre 60 eurót kapnak a gyerekek szakköri és szabadidős tevékenységre is.

100 euró a szegényeknek

Így jön össze jövőre a 15 évnél fiatalabb gyerekek esetében a 200 eurós állami támogatás, de csak náluk, mert a 15 év felettiekre már csak 40 euró az adóbónusz. Hogy ebben mi a logika, azt még nem értjük, de biztos nem az, hogy a 15 év felettiek kevesebbet ennének, ruházkodnának és úgy egyáltalán, kisebbek lennének az igényeik. A rászorulók megsegítésének pedig egyáltalán nem nevezhető az intézkedés, mert minden család megkapja: a tehetős éppúgy, mint a mélyszegénységben élő.

Az infláció hatásainak egyensúlyozásaként így már csak egyszeri támogatás jut a rászorulóknak. Minden gyermeket nevelő család gyermekenként 100 eurót kap, és ugyanígy 100 euró jut az anyagi szükséghelyzetben lévő háztartásoknak, azoknak a 62 év feletti személyeknek, akik nem jogosultak öregségi nyugdíjra, a súlyosan egészségkárosodott személyek gondozóinak, valamint a nevelőszülőknek. Ezeket a juttatásokat nem kell kérvényezni, automatikusan utalnák. Az állam az összes veszélyeztetett csoportnak szánt egyszeri támogatásokra összesen 108 millió eurót költ, a családi pótlék emelésével együtt idén 260 millió euróba fognak kerülni az inflációellenes intézkedések, jövőre pedig Milan Krajniak munka-, szociális- és családügyi miniszter szerint több mint 1,3 milliárd euróval segítik elsősorban a gyermeket nevelő családokat. Ami szép gondolat, de ebben az országban bőven élnek egyedülálló és elszegényedett, vagy nagyon kis nyugdíjból tengődő emberek is, akik számára a teljes elszegényedést jelentik már a mostani áremelések is – pedig a gáz és a villany ára még a régi.

Többletadó a nagyvállalatoknak

Gazdasági elemzők szerint a segélycsomag legnagyobb hiányossága, hogy teljes körű, és csoportokat, nem pedig a leginkább rászoruló egyéneket célozza. Politikai szempontból érthető, hogy a nagy családtámogatás jobban hangzik, mint a szegények megsegítése, csak épp célt téveszt az egész, mert nem mindenki szorul rá, aki kap támogatást, és már végképp nem kap mindenki, aki valóban rászorulna.

A családtámogatásokról szóló törvénymódosításokról gyorsított eljárásban fog dönteni a parlament, de a megszavazásuk még korántsem biztos, mert az SaS nem támogatja a javaslatokat. A liberálisok legfőbb ellenvetése az, hogy Igor Matovič mindezt a száz legnagyobb szlovákiai cégre kivetett különadóból szeretné finanszírozni. A részletekről a pénzügyminiszter még nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy ennyi társadalmi szolidaritás elvárható a nagyvállalatoktól. A SaS bírálja azt is, hogy célzott segítség helyett általános támogatást javasol a kormány, és határozottan ellenzi az adóemeléseket. Richard Sulík gazdasági miniszter szerint a bevezetendő kiadások állandó jellegűek, így jelentős terhet jelentenek majd az állami költségvetésnek. Emiatt a többletadók is hosszú távon maradnak, ami elriaszthatja Szlovákiából a befektetőket.

Akik kimaradtak

Ha egy ország a gazdasági problémáit nem megtakarításokkal és a közkiadások hatékonyabbá tételével oldja meg, hanem ötletszerű adóemelésekkel, az nagyon rossz jelzés a vállalkozók felé, véli Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője.

A segélynyújtásból kimaradt csoportokra Zuzana Čaputová köztársasági elnök is felhívta a figyelmet, miután Kassán gyermeküket egyedül nevelő anyákkal találkozott. Rajtuk kívül célzott és nem egyszeri, hanem ismétlődő támogatásra lenne szükségük a kisnyugdíjasoknak, a rokkantnyugdíjasoknak, az olyan szegény családoknak, amelyekben a gyermekek elérték ugyan a felnőttkort, de a szülőkkel élnek, és az alacsony jövedelmű gyermektelen házaspároknak is. A sornak nincs vége, és mivel Eduard Heger kormányfő nyitott a változtatásokra, van rá esély, hogy a támogatottak köre bővülni fog. A családi támogatásokban azonban biztosan nem lesz változás, ehhez Igor Matovič ragaszkodik, így egyelőre csak az a biztos, hogy a tervezettnél jóval többe kerül majd az intézkedés. A véletlenszerű ötletelést látva kevés a garancia arra, hogy annyira hatékony is lesz, amilyen drága.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/18. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene