Segítünk Istvánkának?

A hír hallatán kinyílt a zsebemben a bicska. Hát még látván, hogy ez a becstelen csaló egy közösségi oldalon szemébe röhög a világnak, közölvén „úgyse találnak meg soha, miért is dolgoznék, ha ilyen könnyen is megélhetek!?” Mert nem ez volt az egyetlen ilyen „ügyes” húzása. Mindenfélék élnek közöttünk, mindenre képes emberek, de ha valaki egy beteg gyermeket foszt ki, az felfoghatatlan. Azon nyomban megkerestem a kisfiú szüleit.

Drámai szülés

A nógrádi Lukanényén élő családban Istvánka a negyedik gyermek, Mónika első házasságából származik a legidősebb, a 20 hónapos kisfiú mellett még két tini lánya van a családnak. Istvánka születése drámaian zajlott, meséli az apa, de Mónika, az anyuka is közbe közbe szól: „A feleségem másfél héttel a szülés előtt már kórházba került, mert magas volt a vérnyomása. Nagy volt a baba, több mint négy kiló hatvan, de nem alkalmaztak császármetszést, úgy rángatták ki az anyja hasából. A válla beakadt a szülőcsatornában, s akkor szakították el az idegeket is. Amikor beértem a kórházba, megtudtam, hogy komplikációk adódtak, a baba halva született, öt perc után újraélesztették, s beindult a szívritmus, de megint éleszteni kellett. Kihívták az újvári mentőket, azok fölvitték Pozsonyba, ott lélegeztetőgépre rakták. Az elvégzett vizsgálatok agyvérzést, agyi keringészavart is kimutattak nála. Én láttam a kisfiamat közvetlen a szülés után, szörnyű volt, be volt nyomva a mellkasa, lila volt a kis teste, arca, a szeme bedagadva. A feleségemnek befogták a száját, hogy ne ordítson. Léván azt sem tudták, hogy melyik kórházba vitték a kicsit, csak annyit mondtak, hogy Pozsonyba. Körbehívtam az összes kórházat, és végül a kramárein találtam rá. Később kiderült, hogy a szüléskor a feleségem hasában bennhagytak egy placentadarabot. Úgy kellett kitisztítani. Benyújtottam egy kérvényt az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatalnak, hogy vizsgálják felül az eljárást, de azt válaszolták, hogy a lévai kórház nem hibázott, helyesen járt el a szülésnél.”

A rehabilitációk egyikén a sok közül

A költségeket a család állta

Az igazán szomorú az, hogy az egész folyamatot, az etikai szempontokat nem vizsgálták. Igaz, ellenkező esetben, azaz ha beigazolódik a személyi mulasztás, az sem változtat semmit a tényeken: a kisfiú egészségét nem adja vissza. „Pozsonyban altatásban tartották, hogy az agykárosodást elkerüljék. Bár tudtuk, hogy nem mozog a karja, de akkor még azzal nem is foglalkoztunk, örültünk, hogy életben maradt – az apa hangjában az előző felháborodást letargia váltja fel. – Két hétre rá Istvánka kezdett magához térni. A kórház felvette Prágával a kapcsolatot, majd sok bonyodalom után harmadik nekifutásra végül tavaly januárban sikerült megejteni az operációt a Vinohrady Királyi Kórházban.”

„A kari idegvonat sérülése (szakadása vagy megnyúlása) a kar feszülése vagy sérülése következtében alakul ki, emiatt a baba karja, keze gyenge vagy bénult. Nagyon ritkán a gyengeség néhány hét múlva is fennállhat, ebben az esetben műtét szükséges, hogy az elszakadt idegvégeket újra összekapcsolják” – olvasható a szszbmk.hu honlapján a szülési sérülésekről. Istvánkát is megműtötték Prágában, a vizsgálatokat és a műtétet is a család állta. Az Union biztosítónál ugyan kérvényezték a beavatkozás finanszírozását, amely 5 ezer euróba (120 ezer cseh koronába) került, de ebből csak 530 eurót térítettek meg. Emellett a rehabilitáció is pénzbe kerül, mert a kisfiú kezecskéjét továbbra is tornáztatni kell. Előbb a Vojta-módszerrel próbálkoztak, majd mindenfélét kipróbáltak a szülők, sokfelé jártak, Magyarországon is. Sajnos, az operáció nem hozott semmi eredményt, a kisfiú karja ugyanúgy csüng, mint azelőtt. Rövidebb, vékonyabb, mint az egészséges karja. A vizsgálat kimutatta ugyan, hogy az egyik ideg el van szakadva, a műtétnél mégis csak nyújtották az idegeket. Hogy az elszakadt idegvégeket miért nem kapcsolták össze, arról nem áll semmi a zárójelentésben.

Újra reménykednek

Cseriék a sikertelen prágai beavatkozást követően most egy újabb reménysugárba kapaszkodnak. Németországban élő unokatestvérük segítségével a neten kommunikáltak a Bécsi Magánklinika (Wiener Privatklinik) idegsebészeivel, a kisfiúval júniusban készülnek konzultációra. A klinika professzorának előzetes tájékoztatása szerint mindenképpen operálni kell a fiúcska karját. A műtét 24 ezer euróba kerül. „Mostanában éjszaka is vigyáznunk kell, mert véresre harapdálja a kezét, nem érzi a fájdalmat – panaszolja az apa. – Be szoktuk fáslizni, de észrevettük, hogy ettől még idegesebb, ezért éjjelente a feleségemmel felváltva őrködünk.”

A család már a rehabilitációs kezelések során is elindított egy gyűjtést, később a Segítség Istvánkának Polgári Társulás név alatt az operációra kértek segítséget, hogy még az idén elvihessék Bécsbe. Az idő sürgeti őket, néhány hete, amikor tornázni voltak a lévai kórházban, a kisfiú rohamot kapott. A szülők megijedtek, hogy epilepsziás tünetek, de a neurológiai vizsgálat ezt szerencsére nem erősítette meg.

Történt azonban az a szégyenteljes eset, amiről az elején már szót ejtettünk: Az apukának írt valaki, hogy több jótékonysági oldalon (Medzsugorie, Szeretet iskolája stb.) találkozott a kisfiú képével. Az apa rákeresett, a kisfiú fotói valóban ott voltak, csak épp más számlaszámmal. Azonnal értesítette a szolgáltatót és a rendőrséget, de eddig érdemben nem foglalkoztak az üggyel, pedig nem Cseriék az egyetlenek, akiket így megkárosított a csaló. Köztük volt például a losonci Sebastianko is. Az üggyel kapcsolatban a volt büntetőjogász, Matej Snopko is felháborodásának adott hangot, és ígéretet tett, hogy közbenjár az illetékeseknél.

A játék kötelező elfoglaltság

A csaló áldozata

„Tavaly, a műtét előtt is megtörtént ez velünk egy-két oldalon, de akkor nem foglalkoztam vele, nem csináltam belőle rendőrségi ügyet, mert figyelmeztetésünkre levették a képeket, de ez már égbekiáltó, mert meg is fenyegetik az embert” – mondja az apa. Szavai hallatán egyre magasabbra szökik a vérnyomásom. Már akkor is haragszom, amikor az üzletek, a bankok és a postahivatalok előtt beteg, rákos gyerekeknek gyűjtő nőket látok, mert ők a legtöbb esetben ellenőrizhetetlenek. A köztük lévő csalók pedig azok hitelét rontják, akik valóban rászorulnak a segítségre.

Cseriéknek ilyenben is volt részük: „Egy ember, aki azt mondta, rákos beteg, és segíteni akar, kért tőlünk fotókat a gyerekről, a polgári társulás bélyegzőjével hivatalosítottam őket, megvettem a kulcsra zárt kasszákat, és megbeszéltük, hogy az egyik lévai áruház, valamint a posta előtt és a parkban fog gyűjteni nekünk. Nem láttunk egy centet sem, egy szép napon a menye felhívott, hogy az apósa a kisgyereknek összegyűlt pénzből fizeti a lakbért. Erre a fia után is elmentem, kértem vissza a kasszát, az egyikben 15 centet találtam, a többi eltűnt.”

Ez az eset is igazolja, hogy senkinek nem lehet manapság hinni, mert a szélhámosok ipart csináltak az emberek szerencsétlenségéből, nem átallnak visszaélni mások tragédiájával. Legyünk óvatosak!

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/17. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene