Aktuális

Pénz a szemétben

A november eleji glasgow-i klímacsúcsra 400 magángéppel érkeztek a résztvevők, és lényegében semmiféle kötelezettséget nem vállaltak. A szelektív hulladékot a szemétégetőkben összeöntik és nem hasznosítják újra, a PET-palackokat januártól csak a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok kötelesek visszavásárolni. Így néz ki a környezetvédelem, amikor senki sem veszi komolyan.
Vrabec Mária

2021. november 22. 09:45

Vasárnap
- Shutterstock-felvétel

Először egy szemeteskocsi sofőrjétől hallottam, hogy a községekben összegyűjtött szelektív hulladékot a garamkálnai szemétégetőben mind összetúrják és együtt égetik el. Na de akkor mi végre a gondos osztályozás, mi értelme annak, hogy a szelektálás miatt többet fizetünk az elszállításért, és még a naptárt is figyelnünk kell, mikor mit visznek el?

Szelektív újrahasznosítás

Úgy látszik, semmi, mert a hulladéktelepeken mégis minden egy kemencébe kerül. Szlovákiában hivatalosan a háztartási hulladék harmadát szelektáljuk, több mint a fele kerül hulladéktelepekre és 5%-át égetik el. A valóságban mindenki tudja, hogy ezek nem reális adatok, a szelektív hulladék nagy részét egyszerűen elégetik. A nagy gonddal kiválogatott PET-palackok, csomagolóanyagok, konzerv- és tejesdobozok több mint felét nem hasznosítják újra.

Szlovákiában ma még jobban megéri hulladéklerakókban tárolni, vagy elégetni a háztartási szemetet, mint szelektálni és újrahasznosítani. Ez azért is van így, mert a háztartások nem szelektálnak következetesen, a műanyag hulladék közé a legtöbb esetben más is kerül, az újraszelektálás pedig drága. A hulladékfeldolgozók ezért inkább csak a nagy cégektől kapott, egységes összetételű műanyag hulladékot hasznosítják újra, és hamis okmányokat állítanak ki arról, hogy a szelektív hulladék az önkormányzatoktól származik.

Nem éri meg válogatni

A hulladékfeldolgozók számára a mai feltételek mellett csak az ipari hulladék feldolgozása és újrahasznosítása jelent hasznot, mert általában egységes, csupa egyfajta HDPE-fóliát vagy más csomagolóanyagot, ipari hulladékot tartalmaz. Az ilyen műanyag hulladék tonnájáért az újrahasznosítók akár 1000 eurót is fizetnek. A sárga kukákba gyűjtött háztartásiműanyag-hulladék sokkal szennyezettebb, a kiválogatása olyan sokba kerülne, hogy a feldolgozók inkább elégetik. Papíron azonban minden rendben van, az ipari hulladékot „rákönyvelik” az önkormányzatokra úgy, hogy hivatalosan mindenki ki tudja mutatni, mennyire védi a környezetet.

Mindenki csal és arra hagyatkozik, hogy a nagy cégektől származó hulladék mennyiségét senki nem ellenőrzi. A hulladéktelepek negyedévenként jelentik a környezetvédelmi minisztériumnak, mennyi hulladékot dolgoztak fel, és senki sem tudja, ebből mennyi volt a háztartási hulladék. Általában semennyi, mert csak a PET-palackok és HDPE-fóliák feldolgozása jövedelmező, a többi műanyag hulladékot annyira tüzetesen kellene még osztályozni, hogy inkább együtt elégetik” – mondta lapunknak egy hazai hulladékégetőben dolgozó szakember, aki érthető okokból neve elhallgatását kérte.

Papíron minden rendben

De nem csak a feldolgozói trükkök miatt nem tudjuk, mennyi műanyaghulladék keletkezik Szlovákiában, hanem azért sem, mert a cégek sem jelentik. Ha jelentenék, fizetniük is kellene érte, és természetesen, ahhoz fűződik érdekük, hogy minél kisebb mennyiséget küldjenek újrafeldolgozásra. A gyártók a hulladékfeldolgozóknak fizetnek és tőlük kapnak igazolást arról, hogy részt vesznek az újrahasznosításban. Mint már írtuk, a feldolgozók a leadott mennyiség egy részét az önkormányzatokra írják szét, miközben a községekben begyűjtött hulladékot elégetik vagy szeméttelepeken tárolják. Elméletileg mindenki jól jár, mert mindenki igazolni tudja, hogy teljesítette a környezetvédelmi és újrahasznosítási célokat, a valóságban azonban magunkkal tolunk ki, mert a sok szemét vagy a föld alá kerül és a talajt mérgezi, vagy az elégetésével a levegőt szennyezzük.

Hogy pontosan mennyi háztartási hulladék kerül az égetőkemencékbe, azt senki sem tudja. A Brüsszelbe küldött jelentések szerint a begyűjtött mennyiség fele, de a valóságban ez lehet akár 80% is. A feldolgozó cégek ugyanis legálisan más osztályba sorolhatják a szelektált hulladékot, és ezt az esetek többségében meg is teszik, mert nem éri meg nekik különválogatni a PET-palackokat a konzervdobozoktól, a buborékos fóliát a samponosflakonoktól stb.

Hulladékbiznisz

Az átsorolás indokoltságát senki sem firtatja és ellenőrzi, pontos adatai a környezetvédelmi minisztériumnak sincsenek arról, mennyi szelektív hulladék végzi az égetőkben és a lerakatokon, végső soron pedig a föld alatt. Egyelőre senkinek érdeke sem fűződik ahhoz, hogy a háztartási hulladékot valóban újrahasznosítsák, mert a nagy pénz nem ebben van, hanem a nagy cégek szállítmányaiban. A hulladékgyűjtők kiadják nekik ezeket az igazolásokat. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) jelentése szerint a hulladékbiznisz a szervezett bűnözés és a pénzmosás melegágya, olyan mértékű illegális bevételekre nyújt lehetőséget, mint az ember- vagy a drogkereskedelem.

Minderről az egyszerű polgár, aki becsületesen osztályozza a háztartási hulladékot, mit sem sejt. Azt hiszi, a maga kis részét ő is hozzátette ahhoz, hogy védjük a környezetünket, közben pedig az igazi nagy játékosoknak elég, hogy papíron igazolják az újrahasznosítást.

Szigorúbb szeméttörvény

Ennek a gyakorlatnak akar véget vetni a szlovák parlament által nemrég jóváhagyott törvény, amelynek értelmében a hulladékgyűjtők kötelesek legalább két újrahasznosító céget megszólítani, és csak akkor égethetik el a szemetet, ha azok elutasítják. Mint minden, ez is megkerülhető, biztosan lesznek „szemetesek” és újrahasznosítók, akik majd összejátszanak, de a kiszabható bírság (4000-től 350 ezer euróig) elég magas ahhoz, hogy ez ne váljon ugyanúgy rendszerré, mint a hamis újrahasznosítási igazolások.

A környezetvédelmi minisztérium ambiciózus tervei közt szerepel, hogy 2025-ig a háztartási hulladék 60%-át szelektáljuk, ennek 55%-át újrahasznosítsuk. Ehhez az elképzelések szerint hozzájárulna az is, hogy 2025-től már a textilhulladékot is szelektálni fogjuk. A legnagyobb változás azonban az, hogy 2022-től a hulladékgyűjtők és -feldolgozók kötelesek nyilvánosságra hozni, mennyi szemetet hogyan dolgoztak fel, és mennyit kerestek rajta. Mostanáig ez üzleti titok volt, de jövőre biztosan nem győzünk majd csodálkozni, mennyi pénz van a szemétben.


 

Visszaváltható PET-palackok

A legnagyobb változás, ami jövőre a háztartási hulladék témában vár ránk, a PET-palackok visszaváltása lesz. Január 1-jétől 15 centet kapunk, ha a PET-palackokat kupakostul (és nem összegyúrva) visszavisszük az üzletekbe. Országszerte több mint 2000 boltban és 1700 automatánál lesz erre lehetőségünk: ott, ahol napi 500-nál több palackkal számolnak, visszaváltó automatákkal szerelik fel a boltokat. A kisebb boltokban, ahol napi 70 műanyag palacknál többet nem visznek vissza a vevők, az eladók fogják a visszaváltást intézni. A vevő minden esetben kupont kap, amit helyben le is vásárolhat. A visszaváltható PET-palackokat és dobozokat Z betűvel jelölik majd a gyártók, a kereskedők június végéig árusíthatják a jelzés nélküli palackokba csomagolt italokat.

Mivel a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű boltokban nem kötelező a visszaváltás, minden faluban valószínűleg nem lesz erre lehetőség. Az ilyen településeken lakók kénytelenek lesznek a közeli városba vinni a PET-palackokat, de mivel az intézkedés miatt bizonyára emelkedni fog az üdítők ára is, ez komoly motivációs tényező lesz.

A klímacsúcs eredményei és kudarcai

Nagy áttörést nem hozott a november elején a skóciai Glasgow-ban megtartott COP 26. klímacsúcs, a legtöbb ország megmaradt az ünnepélyes deklarációk szintjén. A kevés konkrét eredmény közül a legfontosabb, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban India (a világ legnagyobb szennyezője) bejelentette, 2030-ra villamosenergia-termelésének felét megújuló energiaforrásokból kívánja előállítani, és 2070-re eléri a nulla kibocsátást. A terv elég ambiciózus, egyesek szerint csak a szén-dioxidkibocsátás esetében elérhető. A másik két nagy szén-dioxidkibocsátó, Oroszország és Kína miniszterelnökei viszont el sem mentek Glasgow-ba.

A konferencia talán legnagyobb eredménye, hogy megállapodás született az erdőirtás megállításáról. Több mint száz ország vezetője köteleződött el amellett, hogy 2030-ig visszafordítják az erdőirtást. Döntő fontosságú, hogy Brazília, ahol az utóbbi időkben hatalmas esőerdőket irtottak ki, az aláírók között volt.

A világgazdaság kétharmadát képviselő több mint 90 nemzetből álló csoport vállalta, hogy 2030-ig legalább 30 százalékkal csökkenti a metánkibocsátást. A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzése szerint, ha a vállalás teljesülne, a globális felmelegedés 1,8 °C-ra korlátozódna. A kötelezettségvállalás viszont nem zárta ki teljesen az új fosszilis tüzelőanyagokat, és nem sikerült az egyezségbe bevonni a metánkibocsátást okozó iparihús- és -tej-termelő mezőgazdaságot sem. Kína, India és Oroszország sem vállalta a metánkibocsátás csökkentését.

A konferencián sok szó esett arról is, hogy minél kevesebb szenet kellene használni tüzelőanyagként. Huszonöt ország írta alá a megállapodást arról, hogy 2022-ig megszüntetik a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátással járó külföldi projektek finanszírozását. 40 ország megállapodott abban is, hogy leállítják az új szénprojektek jóváhagyását vagy építését, valamint a fejlett országokban a 2030-as években, a fejlődő országokban pedig a 2040-es években fokozatosan kivezetik a szenet az energiatermelésből. Az aláírók között szerepel több nagy szénfelhasználó, mint Indonézia, Vietnám, Egyiptom, Ukrajna és Dél-Korea. Ausztrália, Kína, India és az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot, mely szerint a szénről a tisztább energiára állnak át.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/46. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
iskolai zaklatás k

Bántalmazzák a gyerekemet – mit tegyek?

Gyimesi György

A Za ľudí diszkriminatívnak tartja Gyimesi György javaslatát

iskolai zaklatás k

Kiből válhat zaklató? – az iskolai zaklatás forrásai

Juraj Šeliga

„Háború fenyeget” – véli Šeliga, aki továbbra is támogatja az Egyesült Államokkal kötendő megállapodást

A rendőrség részleteket közölt Lég és Csallóközcsütörtök között történt tragikus balesetről (KÉPEK)
Frissítve

Két áldozatot követelt a Lég és Csallóközcsütörtök között történt baleset (KÉPEK)

Vlhova

14 magyar és 50 szlovák sportoló utazik Pekingbe

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.