Népszámlálás: lassan, de biztosan fogyunk

Kép TASR

Az Armageddon elmaradt, de örömujjongásra nincs ok – a 2021-es népszámlálás adatai szerint is fogy a magyarság Szlovákiában. Valamivel kisebb mértékben, mint attól tartottunk, de akárhonnan nézzük, harminc év alatt legalább százezer fővel lettünk kevesebben.

A Szlovák Statisztikai Hivatal január 20-án tette közzé a legnagyobb érdeklődéssel várt, azaz a nemzetiségi és vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat. Ezekből kiderült, hogy az ország lakosságának 83,8%-a vallja magát szlovák, és 10,8%-a más nemzetiségűnek. A nemzetiségi hovatartozásukat vállalók aránya minden etnikumnál jelentősen csökkent, az összképet csak az szépíti egy kicsit, ha az elsődleges számokhoz a második nemzetiségként megjelölt adatokat is hozzáadjuk. Így a magyarok nem csak 422 065-en vannak, ami 36 402 vel kevesebb, mint tíz éve, hanem 456 154-en, mert második nemzetiségként 34 089-en jelölték be a magyart.

Nem ez a legfontosabb kérdés

A fogyás így csupán 2313 fő, de azért ne áltassuk magunkat: egyrészt még nem tudjuk, hogy az állami támogatásoknál összeszámolják-e a két adatot, másrészt az is kevéssé valószínű, hogy aki „másodsorban magyar”, annak a gyermeke, unokája is magyar lesz. Mindennek ellenére hasznos és fontos, hogy a második nemzetiséget is meg lehetett vallani, mert így megtudhattuk, hányan kötődnek legalább néhány szállal az egyes nemzetiségekhez. Az adat az állam számára is kötelező érvényű kellene, hogy legyen a támogatások meghatározásánál, mert ezek az emberek még nagy valószínűséggel látogatnak magyar rendezvényeket, olvashatnak magyar újságokat, esetenként talán a magyar iskolát is választják.

Parlamenti képviselettől független

A szlovákiai magyar kisebbség fogyatkozása évtizedes tendencia, még ahhoz sem köthető, volt-e parlamenti képviselete, vagy nem. Ettől függetlenül fogytunk, sőt a legnagyobb fogyásra 2001 és 2011 között került sor, amikor 62 061 fővel lettünk kevesebben. Még csak egymásra sem mutogathatnak a pártjaink, volt ebben az időszakban kormányon az MKP és a Most–Híd is, naivitás lenne azt hinni, hogy a nemzetiségi identitás vállalása pártfüggő. Martin Slosiarik szociológus szerint sokkal nagyobb szerepet játszhat itt az, hogy az emberek nagy része számára ez nem kulcskérdés. „Főleg most, hogy a járvány minden társadalmi és etnikai csoportot kivétel nélkül sújt, sokan nem tartják fontosnak, hogy nemzetiségi szempontból határozzák meg magukat.”

A 2011-es népszámláláskor közel 38 ezren nem válaszoltak a nemzetiséget meghatározó kérdésekre, most több mint 300 ezren hanyagolták az erre vonatkozó kérdést. Ők lehetnek magyarok, romák, ruszinok vagy akár szlovákok is, de ez tulajdonképpen mindegy, mert ők maguk sem tartják fontosnak. Ebben a tekintetben érdekes és elemzésre érdemes adat, hogy Dunaszerdahelyen közel 1700-an, Érsekújváron 2600-an, Komáromban 4300-an, Rozsnyón 1500-an, Rimaszombatban 1800-an nem vallották be a nemzetiségüket. „Leegyszerűsített válasz, hogy ha nekik nem fontos, nem is lehet számolni velük, de lényegében így van. A lakosság nagy részét most sokkal jobban érdekli a gazdasági és egészségügyi helyzete, mint a nemzetiségi és vallási hovatartozása. Ezek az emberek a társadalmi helyzet változásával megnyerhetők, de nagyon könnyen el is veszíthetők” – véli a szakember.

Ebből a szempontból érdekes tény, hogy többen vallották magukat magyar anyanyelvűnek, mint magyarnak. Ezek szerint 462 175 magyar anyanyelvű polgár él Szlovákiában, 6021-gyel több, mint akik az első vagy második nemzetiségként a magyart tüntették fel. 2011-ben még 508 714-en voltak, vagyis 46 539-cel többen (!). Mégis, a mostani hatezer ember is két nagyobb falut tesz ki, a jövőben elemzések tárgya kell, hogy legyen, ők vajon hol veszhettek el.

Statisztikailag kevés a roma

Nem csak mi, magyarok fogytunk, a legjelentősebb csökkenést a roma nemzetiséghez tartozóknál jegyzi a statisztikai hivatal. 2011-ben 105 738-an voltak, most csak 67 179-en, a második identitást is beszámítva 156 164-en. „Vagyis tudják, hogy romák, bizonyos szokásokat még meg is tartanak, de már asszimilálódni akarnak. Ez természetes folyamat, de közben azt is meg kell említenünk, hogy még több azoknak a romáknak az aránya, akik sem első, sem második nemzetiségként nem tüntették fel ezt a tényt. Összesen több mint 400 ezren lehetnek, a következő nagy kérdés tehát az, mennyire hatékony a roma érdekképviselet, és hogy ők szlováknak vagy magyarnak tartják-e magukat” – veti fel Martin Slosiarik.

Látszatra jelentős a csökkenés a ruszin nemzetiségnél is, 2011-ben 33 482-en voltak, 2021-ben már csak 23 746-an. Második nemzetiségként azonban 39 810-en tüntették fel a ruszin nemzetiséget, vagyis ennyi embernek van kötődése az etnikumhoz. A jövőben elemzésre érdemes lesz az is, melyik nemzetiség esetében vannak többen azok, akik elsődlegesen, és akik másodlagosan vallották magukat oda tartozónak. Ez az adat ugyanis sokat elárulhat az asszimilációs folyamatokról, ami a magyarok estében a legerősebb. Annak ellenére, hogy arányaikban kevesebben vannak, sokkal többen tüntették fel ugyanis másodikként a roma vagy a ruszin nemzetiséget, mint a magyart.

Oroszok a spájzban

A kisebb létszámú nemzetiségek közül jelentősen nőtt az oroszok és az ukránok száma: 2011-hez képest a nálunk élő oroszok létszáma 1997-ről 3245-re, az ukránoké 7430-ról 9451-re emelkedett. 4871-en második nemzetiségként tüntették fel az oroszt, ezzel együtt ma 8116-an élnek nálunk, 6 ezerrel több, mint tíz éve. A német nemzetiséghez való tartozást is többen tüntették fel másodikként – 5255-en –, míg az első kérdésnél 3318-an jelölték meg a német nemzetiséget (2011-ben 4690-en voltak).

Ezenkívül az első és második kérdésre adott válaszokat összeadva mintegy 3300 vietnámi, 1750 román, 2470 olasz, 2000 kínai, 1600 angol, 870 albán és 1200 francia nemzetiségű ember él nálunk. Utóbbi etnikumokat hivatalosan nem ismerik el Szlovákiában kisebbségként, tehát állami támogatást nem kapnak. Összességében a lakosság 10,8%-a vallotta magát más, mint szlovák nemzetiségűnek, és 5,6%-a két nemzetiséghez tartozónak. A több mint 16% a statisztikai hivatal elemzése szerint is azt jelenti, hogy Szlovákia többnemzetiségű ország.

Asszimiláció és betelepülés

Mélyebb elemzést érdemel majd az is, mennyivel és mi okból csökkent egyes településeinken a magyarok száma. Léván nyilván az asszimiláció következménye, hogy már csak a lakosság 8%-a magyar, de Szencen a nagyarányú betelepülésnek is köszönhető, hogy már 11,37%-ra csökkent a magyarok aránya. Ugyanez érvényes Bősre, Somorjára, Galántára, Diószegre, Zselízre, ahol mind alig 4–7%-nyi a magyar lakosság arányának csökkenése.

Kelet felé haladva már inkább az elvándorlásnak köszönhető a magyar lakosság fogyása, ez Nagykaposon a legszembetűnőbb – 60%-ról 53%-ra –, de kevesebb a magyar Királyhelmecen és Szepsiben is. Ipolyságon, Rimaszombatban Vágsellyén nagyjából maradt, Füleken, Tornalján, Párkányban, Nagymegyeren nőtt magyarok aránya, de ez annak köszönhető, hogy a felsorolt városokban csökkent a lakosság száma, mert számbelileg a magyar kisebbség is több száz fővel csökkent.

Több az ateista és a moszlim

Nem örülhetnek a népszámlálás eredményeinek a szlovákiai keresztény egyházak sem – míg 2011-ben a lakosság 13,4%-a (725 ezer fő) vallotta magát ateistának, 2021-ben már a lakosság 23,8%-a (1,3 millió) nyilvánította ki, hogy semmilyen felekezethez nem tartozik. A katolikus egyház, 6%-nyi, 343 ezer hívőt veszített, 2011-ben még a lakosság 62%-a (3 millió 347 ezer) vallotta magát római katolikusnak, 2021-ben már csak 55,8% (3,04 millió). A reformátusok aránya 1,6%, 2011-ben még 1,8 volt. Evangélikusnak a lakosság 5,3%-a, görögkatolikusnak 4%, pravoszlávnak 0,9% vallotta magát. Az iszlám vallás követőjének 2011-ben 1934-en vallották magukat, 2021-ben már 3862-en, a buddhisták száma 2530-ról 6722-re, a hinduistáké 255-ről 975-re nőtt. A zsidó felekezet tagjainak száma viszont csak nyolc fővel nőtt, 1999-ről 2007-re.

A zuhanás ugyan nem szakadéknyi, a katolikus egyház képviselői nem is győzték hangsúlyozni, mennyire elégedettek, csakhogy a valóság ennél sokkal összetettebb. Elsősorban arról az országról, ahol a lakosság egynegyede ateista, már nem lehet azt mondani, hogy keresztény, mint ahogy eddig előszeretettel hangoztatták. Ezen az sem változtat, hogy Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek szerint a lakosság 2/3-a megkeresztelteti a gyermekét, mert ezeknek a gyermekeknek a 2/3 később egyáltalán nem gyakorolja a vallását. Nem lesz elsőáldozó, bérmálkozó, legfeljebb templomban köt házasságot, mert az jobban mutat a videón, mint a polgári esküvő. A reális választ arra a kérdésre, hogyan állnak az egyházaink, akkor fogjuk megtudni, amikor a statisztikai hivatal azt is közzéteszi, milyen a hívők életkorbeli megoszlásának aránya. Az állami támogatást az egyházak továbbra is változatlanul megkapják, ezt csak akkor csökkentenék, ha a hívők aránya több mint 10%-kal csökkenne. Ezzel a tempóval és hozzáállással ez is be fog következni.

Érdekes

Az elnöknő az összeadás mellett

Zuzana Čaputová köztársasági elnök Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai a mai napig bizonytalanságban vannak, mert az állami szervek még mindig nem nyilatkoztak arról, milyen módon értelmezik a két lehetséges nemzetiségre adott válaszokat. Az elnöknő a közjogi méltóságok közül egyedüliként hangsúlyozta, hogy Szlovákia többnemzetiségű országnak tekintendő, mert a népszámlálás során több mint 300 ezren vallották magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak. „A nemzetiségi adatok a kisebbségi jogok megvalósításának alapjául szolgálnak, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlesszék kultúrájukat, oktatásukat, anyanyelvüket” – hangsúlyozta. Egyértelműen kiállt amellett, hogy a nemzetiségre vonatkozó két kérdés adatait a nemzetiségek iránti előzékenységgel kezeljék, azaz számolják össze, hiszen ez a két kategória a statisztikai hivatal módszertanában is egyenrangúként szerepel. „Az aggályok eloszlatása érdekében szükségesnek tartom a nemzeti kisebbségek képviselőivel való kommunikációt is, hogy mielőbb megállapodjanak a vonatkozó jogi normák egységes értelmezésében” – mondta Čaputová.

Érdekes

Népszámlálás éve Szlovákia összlakossága magyarok száma magyarok aránya

1991 5 274 335, 567 296 - 10,76%

2001 5 379 455, 520 528 - 9,68%

2011 5 397 036, 458 467 - 8,49%

2021 5 449 270, 422 065 - 7,75%

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/5. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?