Nem hiszünk a demokráciában?

téma

Közép- és Kelet-Európa államai közül Szlovákia lakossága lenne a leghamarabb hajlandó lemondani a szabadságjogairól egy kicsivel több pénzért, és nagyobb biztonságért.

Nálunk hiszik a legtöbben, hogy identitásukat és hagyományos értékeiket veszélyeztetik a nyugati államok, a migránsok, a homoszexuálisok, meg mindenki, aki nem pont olyan, mint mi. Ezekután azon már csodálkozni sem lehet, hogy a vizsgált országok közül (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Bulgária) Szlovákiában hisznek a legtöbben az összeesküvés-elméletekben, és a legkevesebben a demokráciában. A biztonságpolitikával foglalkozó Globsec kormányon kívüli tanácsadó szervezet idén márciusban tíz országban végzett felmérést a kelet- és közép-európai államok demokráciafelfogásáról – mindenhol ezer ember megkérdezésével. A vizsgálat Szlovákiára vonatkozó eredményei döbbenetesek, és számos kérdést vetnek fel arra vonatkozóan, milyen irányba tartunk.

Mindegy, ki kormányoz

Az még csak hagyján, hogy a kormányaink munkáját és a demokrácia működését illetően is a hatodik helyen vagyunk a sorban, hiszen az eddigi kormányaink többnyire nem a választókért dolgoztak, a demokrácia pedig ilyen körülmények között épphogy csak túlélt. Ne is akarjuk magunkat Ausztriához hasonlítani, ahol a megkérdezettek 82 százaléka elégedett a kormánnyal, 86 százaléka a demokrácia szintjével. De míg például a csehek 47 és a magyarok 46, mi csak 38 százalékban vagyunk elégedettek a demokráciával, és alig 48 százalékunk bízik a kormányban. A szlovákiai válaszadók 56 százaléka hiszi azt, hogy mindegy, ki kormányoz, úgysem változik semmi – ennél rosszabb véleménnyel a saját kormányukról csak a bolgárok vannak. A szlovákiai válaszadók 85 százaléka gondolja, hogy a kormányt pénzügyi csoportok és oligarchák tartják ellenőrzésük alatt – érdekes módon erről az osztrákok ugyanígy vélekednek, és a kormányukban ők sem bíznak túlságosan, de a demokráciát stabilabbnak tartják annál, mintsem, hogy egy kormányon múljon az értékelése. Magyarországon viszont csak a válaszadók 38 százaléka lát oligarchákat a kormány hátterében, és 55 százalékuk hiszi azt, hogy egy másik kormány jelentős változást is hozna.

Feladnánk a szabadságunkat

Azt, hogy mennyit ér számunkra a demokrácia, inkább az arra a kérdésre adott válaszok illusztrálják, miért adnánk fel a szabadságot és emberi jogainkat. A szlovákiai megkérdezettek 66 százaléka többre becsüli a biztonságát, 65 a jobb anyagi helyzetét, és 58 százalék a nemzeti hagyományait, mint az utazási, társulási vagy szólásszabadságot. Ami onnan nézve, hogy sokan élnek máról holnapra, teljes bizonytalanságban, még akár érthető is lehetne, csakhogy szélesebb összefüggésben ez a pokolba vezető út. Mert itt lépnek színre a rendet, jólétet, nemzeti értékeket hirdető autokrata politikusok. Kelet-Közép-Európában könnyű dolguk van, hiszen itt különösebben meg sem küzdöttünk a demokráciáért.

Ez a felmérés is azt bizonyítja, hogy a posztszocialista államok, mint Szlovákia, Magyarország, Csehország nem igazán tartoznak Európába, véli Hunčík Péter pszichiáter. „Az, hogy az elvekkel és szabadságjogokkal nem törődünk, inkább a pillanatnyi érdekeinket tartjuk szem előtt, nem európai gondolkodás és értékrend. Erről Európa nyugati fele is tehet, mert a csatlakozáskor csak a gazdasági mutatókra figyelt, a szolidaritás, az együttműködés és az értékrend kérdéseire nem. Mi pedig, miközben azt hisszük, hogy tradicionális módon a saját érdekeinket tartjuk szem előtt, egyre irracionálisabban cselekszünk – állítja Hunčík. Ehhez tartozik, hogy a szlovákiai megkérdezettek 53 százaléka érzi úgy, hogy az USA veszélyezteti az identitását és értékrendjét, 50 százalék pedig ugyanígy vélekedik az egész nyugati társadalomról. 72 százalék érzi veszélyeztetve magát a migránsok, 39 százalék az LGBTI emberek által, és a megkérdezettek 51 százalékának szilárd meggyőződése, hogy a zsidók titokban ellenőrzésük alatt tartják a világ kormányait és intézményeit.

Erős vezetőre vágyunk

Ilyen mentális hozzáállással nem csoda, hogy a Fico-kormányokkal való tizenkét éves tapasztalat után még most is ott tartunk, hogy 38 százalék szeretne olyan erős kezű vezetőt, aki nem túlságosan törődik sem a parlamenttel, sem a választások eredményeivel. Igaz, miután szembesültünk azzal az eredménnyel, hogy a felmérésben részt vevők 54 százaléka gondolja, hogy a 2018-as kormányellenes tüntetéseket külföldről szervezték és finanszírozták, már nem érhet meglepetésként, hogy szeretnénk, ha az ő választottjaik vennék kézbe a gyeplőt, mégpedig határozottan.

Azoknak, akik minden megmozdulás és jelenség mögött ártó szándékot, külföldi összeesküvést látnak, nincs is honnan megismerniük az igazságot, mert nem hisznek a sajtónak, inkább konspirációs kiadványokat és weblapokat olvasnak. A szlovákiai válaszadók 56 százaléka jobban hisz az összeesküvés-elméletekben, mint a tényekben és a tudományban, Magyarországon ez érdekes módon 38, Csehországban pedig csak 29 százalék. „Egy köldöknéző, rövidtávú érdekek mentén helyezkedő, mindenhol ellenséget látó társadalom képe rajzolódik ki ebből a felmérésből, amelyik alig várja, hogy egy határozott vezető átvegye felette a hatalmat, és neki már gondolkodnia se kelljen. Ilyen társadalmi hozzáállással egyre nehezebb lesz nyugati típusú demokráciát építeni, és racionális érvek alapján keresni megoldásokat az előttünk álló problémákra. Inkább az a valószínű, hogy egyre inkább olyan emberek fognak hatalomra jutni, akik minden mögött titkos csoportok összeesküvését látják és valamiféle párhuzamos valóságban léteznek. A választók tömegei pedig mindehhez tapsolni fognak, hiszen már most képesek a szabadságukat egy tál lencséért és beválthatatlan ígéretekért elcserélni” – véli Michal Vašečka szociológus.

Én neked, te nekem

A helyzeten csak ront, hogy a jelenlegi szlovák kormány sem racionális és intellektuális szemszögből közelít a problémákhoz, inkább arra játszik rá, hogy a művelt ember mind gyanús, és az egyszerűség az igazi érték. Hunčík Péternek erről Hankiss Elemér gondolata jut eszébe, a Találjuk ki Magyarországot. Szlovákiát is ki kellene végre találni, el kellene döntenünk, milyen elveket vallunk a magunkénak, mire építjük ezt a társadalmat, de ezekkel az emberekkel? Itt mindenki tudja, mit nem akar, de az szinte senki, mit akar és főleg hogyan. A kormányban három-négy ember van, aki ért a szakterületéhez, de meg van kötve a kezük. Matovič és Kollár antiintellektualizmusa a háttérbe szorítja azokat, akik ezen tudnának változtatni, de ne csodálkozzunk, mert ők ketten a szlovákiai társadalom reprezentatív mintái, a politikai színvonal leghitelesebb képviselői. Itt erre van igény, mert ha vezetőink ilyenek, nekünk sem kell butábbnak éreznünk magunkat, mint ők. Engem nem lep meg az agresszivitás, az intolerancia, az önzés, a gyanakvás, ami kiderült ebből a felmérésből, mert az mind ott van az emberben. De a vezető politikusok feladata az lenne, hogy ezt moderálják és a háttérbe szorítsák, nem pedig az, hogy meglovagolják, és társadalmi normává tegyék. Senkit ne tévesszen meg, hogy ez a kormány a korrupcióellenes harcot tűzte a zászlajára, mert nem elég, ha súlyos milliók szétlopására figyelnek. Ugyanilyen korrupció az is, ha valaki csak azért szerezhet lopott szakdolgozattal magiszteri titulust, mert parlamenti képviselő, de ezt a társadalom is tolerálja, mert a ma én neked, holnap te nekem alapelve a zsigereinkben van. Az egymásnak tett apró szolgálatok az életünk részévé váltak és mindent relativizáltak, mert így nehéz elhinni, hogy valami igazságosan, háttéralkuk nélkül is működhet” – magyarázza Hunčík.

Legyen rend és biztonság!

A felmérést készítő Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója, Martin Slosiarik szerint nem meglepő, hogy egyre több ember ruházná át a politikai hatalmat egy erőskezű vezetőre, mert ez a mai bonyolult világ érzékelésének az eredménye. Az emberek úgy érzik, elveszítik a talajt a lábuk alól, ezért olyasvalakire vágynak, aki visszahozza az életükbe a rendet, a biztonságot és a kiszámíthatóságot. „Ebben sok az emlékezeti optimizmus is, sokan azért emlékeznek nosztalgiával a szocializmusra, mert úgy érzik, akkor rend és biztonság volt. Mindehhez hozzájárul, hogy a polgárok nagyon rossz véleménnyel vannak az államigazgatásról, nem hisznek a demokratikus intézményekben. Mindenhol a korrupcióról, a működésképtelen egészségügyről, a fenyegető munkanélküliségről van szó, és ez mind hatással van arra, hogyan értékeljük a demokráciát. Az emberek minden társadalmi berendezkedést annyira becsülnek, amennyit a saját megítélésük szerint kaptak tőle, elsősorban szociális téren. A politikai és polgári jogaikat nem tartják olyan értékesnek, mint az anyagi javakat és a biztonságot, ezért könnyebben feladnák. Viszont a szóban forgó felmérés ellentmondásos eredménye az, hogy az erős vezetőt azok is támogatnák, akik egyébként elégedettek a demokráciával” – magyarázza a szociológus.

Védőpajzs a tények ellen

Ugyanilyen ellentmondásos a helyzet az összeesküvés-elméleteket illetően, mert azokra sem csak a társadalom bizonyos rétege fogékony. Amint Martin Slosiariktól megtudtuk, a Globsec számára készített felmérés során többféle összeesküvés-elméletet teszteltek, és ezeknek egyformán bedőltek főiskolai vagy alapfokú végzettséggel rendelkező, konzervatív vagy liberális világnézetű emberek. „Az interneten hozzáférhető rengeteg információ nem azt eredményezi, hogy kevésbé hinnénk a konspirációkban. Épp ellenkezőleg, gyakrabban alkotunk véleményt hiányos ismeretek alapján, és ha már egyszer kialakítottuk a véleményünket, ragaszkodunk hozzá. Védőpajzsot alkotunk körülötte, amely minden olyan tényt, amely nem a mi meggyőződésünket támasztja alá, visszaver. Azért olyan nehéz a konspirációs elméletekkel felvenni a harcot, mert akik ezeket vallják, azok számára minden más vélemény vagy tény is a konspiráció része, és csak azt igazolja, hogy mindenki ellenük van” – fejtette ki Slosiarik.

Az olyan világban, ahol állítólag mindenki ellenünk szövetkezik, természetesen rendre és biztonságra vágyunk leginkább. Ehhez vagy egy jól működő demokratikus táradalom kell, vagy egy autokrata vezető. Európa keleti részében inkább a másikra vágyunk, igazi demokráciában ugyanis sosem éltünk, és igazán meg sem küzdöttünk érte. „A nyolcvankilences rendszerváltás is inkább a Szovjetunió összeomlásának eredménye, mint a mi igyekezetünké, szerencsére, élni tudtunk a helyzettel. Azóta csak tiszavirág-életű fellángolásaink voltak Mečiar leváltásakor vagy a Kuciak–Kušnírová gyilkosság után, de arra már nem vagyunk hajlandóak, hogy módszeresen, a gyors egyéni előnyeinkről lemondva építsük a demokratikus társadalmat” – fűzi hozzá Hunčík Péter.

Csalódottak és hiszékenyek

Naivitás lenne azt hinni, hogy a koronakrízis következtében magukba szállnak az emberek, mert a krízisek inkább a rosszat, az agressziót hozzák ki az egyénekből és a társadalomból, mutat rá Hunčík. „Ilyenkor a határozott, gátlástalan vezérek a nyerők, akik azt mondják, erre megyünk, és nincs vita. A tömegek gondolkodás nélkül elindulnak és fel sem fogják, hogy a vesztükbe rohannak.”

Aneta Világi politológus, a pozsonyi Comenius Egyetem tanára szerint a Globsec-felmérés eredménye egyáltalán nem meglepő, ha onnan nézzük a dolgot, hogyan alakult a társadalmi-politikai helyzet az utóbbi öt évben. „Szlovákia lakosságának az osztrákokkal ellentétben konkrét tapasztalata van azzal, milyen, ha a rendszer egy bizonyos csoportot részesít előnyben, és a mi embereink számára büntetlenséget garantál. Ezek nagyon friss élmények, ezért jelentős részben meghatározzák a felmérés során feltett kérdésekre adott válaszokat. Ha a társadalom értékrendjéről van szó, az eredmény csak igazolja, hogy hatalmas nyomásnak vagyunk kitéve a különböző álhírek és összeesküvés-elméletek gyártói részéről, és Szlovákia nincs felkészülve, hogy ezekkel felvegye a harcot. Ez a két tényező, a csalódottság és a hiszékenység komolyan veszélyezteti a demokráciát, ezért lesz rendkívül fontos, mennyire sikerül a jelenlegi kormánynak visszanyernie az emberek államba és annak intézményeibe vetett bizalmát” – teszi hozzá Aneta Világi.

Mondhatnánk, hogy a karantén utáni megkésett start nem volt túl sikeres, sokkal inkább kínos és kiábrándító. De ne hüledezzünk, mert tükörbe nézünk, amikor a kormányt és a parlamentet látjuk. Ahogy Franklin D. Roosevelt mondta: a demokrácia csak akkor lehet sikeres, ha azok, akik választásukat kifejezik, hajlandóak okosan választani.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/30. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?