Aktuális

Minden egyre drágább

Ma lényegesen kevesebb élelmiszert tudunk vásárolni ugyanazért az összegért, mint tavaly ilyenkor. Bizonyos termékek akár 10-12%-kal is drágábbak. Az áremelkedésnek nincs vége, csak a karácsonyi és új évi akciók táján várhatjuk, hogy lelassul. Olcsóbb azonban már semmi nem lesz.
Vrabec Mária

2021. szeptember 13. 07:30

Vasárnap
- Shutterstock-felvétel

Leghamarabb a kenyér és a péksütemény vásárlásakor vettük észre az árak megugrását, mert a kifli, a briós vagy a bagett is 4-5 centtel drágább. A tojás 10 darabos csomagolásáért, vagy egy kiló rizsért ugyancsak 5 centtel fizetünk többet, de egy liter étolajért már 12-vel, egy kiló disznókarajért pedig akár 20 centtel is. A sok 5-10 cent vásárlásonként 5-10 eurót is kitesz, havonta pedig több mint 100 euróval növelheti egy-egy család élelmiszer-kiadásait.

Kevés a búza és a kukorica

A nagy mértékű drágulásnak a szakemberek szerint több oka is van, az egyik legfontosabb, hogy az Európai Unióban a kedvezőtlen időjárás miatt 17,2 millió tonnával kevesebb búza termett, mint tavaly. Ráadásul az oroszok jelentősen növelték a kiviteli vámokat, ezért idén a búza 40%-kal drágább, mint egy éve. Ugyanez érvényes az árpára is, az USA-ban és Kanadában pusztító tüzek és a forró nyár miatt pedig kukoricából és szójából is jóval kevesebb lesz a világpiacon (miközben Kína és az afrikai államok is egyre többet vásárolnának). Ha hajlandóak is többet fizetni, Európában egyre drágább lesz a kenyérgabona és a takarmány. Utóbbi pedig elkerülhetetlenül a hús és a tejtermékek drágulásához vezet, hiszen a tenyésztők kiadásainak 60%-át a takarmány teszi ki.

A klímaváltozás okozta természeti katasztrófák mellett munkaerőpiaci tényezők is hozzájárultak az élelmiszerek árának növekedéséhez. Szlovákiában nőtt a minimálbér, valamint az éjszakai és hétvégi munkáért járó pótlék, ugyanakkor bizonyos ágazatokban, például a pékiparban egyre kevesebb a szakember. A legkisebb havi jövedelem 580-ról 623 euróra emelkedett, a szombati munkáért 1,61, a vasárnapiért 3,58, az éjszakai műszakért 1,79 euró plusz jár óránként, és még így is nehéz szakképesített munkaerőt találni.

Baromfivész, sertéspestis

Ugyanez érvényes a vágóhidakra, a baromfi- és sertésfarmokra, bár ebben az ágazatban inkább elbocsátásokra került sor, mert az utóbbi években csökkent a hús iránti kereslet. „A hazai vágóhidakon 4%-kal kevesebb állatot vágtak le, mint 2019-ben, elsősorban azért, mert a koronavírus-járvány miatt bezárt iskolai éttermek és vendéglátóhelyek nem rendeltek. Ugyanakkor a húsipari termékek gyártóinak kiadásai jelentősen nőttek, mert a problémás behozatal és az időjárás okozta terméskiesés miatt drágultak a fűszerek, és az élelmiszeriparban komoly összegeket kell költeni a higiéniai előírások betartására is” – nyilatkozta Eva Forrai, a Húsfeldolgozók Szlovákiai Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A hús drágulását azonban nem csak a Covid–19 okozta, hanem a baromfifarmokon pusztító madárinfluenza és az afrikai sertéspestis is nagyban hozzájárult. A madárinfluenza miatt csak Lengyelországban több mint ötmillió baromfit pusztítottak el, Hollandiában még nagyobbak a veszteségek, mert itt hagyományosan szabad területen nevelik a baromfit. Az udvaron kapirgáló „boldog” csirke ugyan népszerű, és nyilván drágábban is eladható, de a takarmányához, vizéhez is könnyebben hozzáférnek a madárinfluenzát terjesztő madarak. Ezért Szlovákia, ahol inkább ketrecekben tartják a tojókat és a levágásra szánt csirkéket, ebből a szempontból előnyben van. Tojás tekintetében önellátók lennénk, és baromfihúsból is van elég, de mivel jóval drágább, mint a külföldi behozatal, a kereslet jelentősen csökkent.

Olcsó húsnak híg a leve

Bár disznóhúsból évről évre kevesebbet fogyasztunk, azért a rántott szelet még mindig hagyományos ünnepi ételünk. Úgy tűnik, egyre inkább ünnepi is lesz, mert ma már egy kiló karajt 5 eurón alul nem találunk. A sertéshús drágulása 2019-ben kezdődött, amikor Kínában az afrikai sertéspestis miatt kénytelenek voltak az állomány 40%-át elpusztítani, majd megtiltották a behozatalt a kockázatos országokból, így Németországból is. Rövid ideig, amíg az európai piacot elárasztotta a német sertéshús, csökkentek az árak, majd újra növekedésnek indultak, és azóta meg sem álltak. A takarmány árának drasztikus növekedése miatt most nem is számíthatunk olcsóbb húsra, vagy ha igen, annak nagyon híg lesz a leve, mert nem tudhatjuk, mivel etették az állatot.

Az élelmiszerek árának emelkedéséhez hozzájárul a kőolaj drágulása is, hiszen ezáltal növekednek a szállítási költségek, a villanyáram árának növekedése a feldolgozást teszi drágábbá, a mikrocsipek és egyéb alkatrészek hiánya miatt drágulnak a gépek, a természetvédelmi előírások és a hulladékanyagok feldolgozására vonatkozó szabályok növelik a csomagolóanyagok költségét, és mindehhez még hozzájön a sok fertőtlenítőszer, tesztelés, védőruha, amelyekre a Covid-járvány miatt kényszerültek a tenyésztők és feldolgozók.

Lefagyott a barack, elszáradt a málna

Nincsenek egyszerűbb helyzetben az időjárás viszontagságainak kitett zöldség- és gyümölcstermesztők sem. Őket a májusi fagyok után a nyár eleji aszály, majd a rengeteg nyár végi eső sújtotta, emiatt barackból, málnából, eperből, cseresznyéből is kevesebb volt a piacon, mint az előző évben, és az almatermés is elmarad a várttól. Nem jobb a helyzet a világban sem, s mivel az üzletek főleg behozatalból származó gyümölcsöt-zöldséget kínálnak, a gyümölcsért 7%-kal, a zöldségért 3%-kal fizetünk többet. A környező országok közül nálunk a legdrágább a gyümölcs és a zöldség, Lengyelországban 28%-kal, Csehországban 16%-kal, Magyarországon 10%-kal olcsóbb. Az EU nyugati tagállamaiban viszont 10-15%-kal drágább, mint nálunk, mégis több fogy, de ez már az étkezési kultúrával és a keresetekkel is összefügg.

Eva Sadovská, a Szlovák Farmerszövetség elemzője szerint nálunk a városi emberek és a fiatalok egyre kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. Inkább az egzotikus terményeket keresik, de csak időszakosan – főleg karácsony tájékán. A napi étrend természetes részét inkább vidéken és az idősebb generációnál képezi az alma, szilva, hagyma, paradicsom, paprika. Ez is inkább azokra vonatkozik, akik maguk termesztik meg a család szükségletét, de ilyenekből már falun is egyre kevesebb van. A legtöbben boltban vásárolják az almát, répát, burgonyát, de tekintve, hogy Szlovákia mindebből önellátó is lehetne, nehezen magyarázható, hogy gyümölcsből hatszor, zöldségből pedig kilencszer többet hozunk be külföldről, mint amennyit kiviszünk.


 

Tanuljunk meg takarékoskodni

Szlovákiában nyolc éve, 2012 decembere/2013 januárja óta nem növekedtek olyan drasztikusan az árak, mint idén, a statisztikai hivatal augusztusi elemzése szerint 3,3%-os az éves infláció mértéke. Nőtt az élelmiszerek, az üzemanyagok, a szeszes italok, az építőanyagok és az alkatrészek hiánya miatt az autók, valamint az elektronikai cikkek ára is. Elemzők szerint a drágulás mértéke év végére megközelítheti a 4%-ot, a jövő év elején pedig eléri a 4,5%-ot.

Lassulásra csak 2022 végén számíthatunk, de ez olyan sok mindentől függ, hogy az egyedüli módja annak, hogy több pénz maradjon a pénztárcánkban, ha megtanulunk takarékoskodni. Az általános drágulás ellenére ugyanis még mindig sok pénzt költünk olyan élelmiszerekre, amelyeket kidobunk, vagy amelyekre nem is lennek szükségünk (ropik, cukrozott üdítők, alkohol stb.). Még mindig az élelmiszerek mintegy 40%-a végzi a kukában, mert nem tudunk ellenállni az akciós ajánlatoknak, vagy bevásárlás előtt nem gondoljuk át, mire van igazán szükségünk. Sok pénzt költünk felesleges ruhadarabokra, lábbelire, lakberendezési cikkekre is, ezeket a kiadásokat jelentősen növelte, hogy a karantén alatt sokan rászoktak az online vásárlásra. „Nagyon egyszerű valamire rákattintani, kártyával kifizetni, de így a legkönnyebb lenullázni a számlát, felélni a tartalékokat” – figyelmeztet Lenka Buchláková, a FinGo.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Ahhoz, hogy a legszükségesebbre – élelmiszerre, rezsire, gyerekek taníttatására – mindig jusson, és legyen némi megtakarításunk vészhelyzet esetére, nagyon le kell faragni a felesleges kiadásokat. Ez csak elhatározás és tudatos hozzáállás kérdése, könnyebben megy, mint gondolnánk.

Az áram és a gáz is drágul

Januártól az energiaárak is emelkedni fognak, az áram és a gáz ára akár 5–15%-kal is. A drágulás oka a tőzsdei árak növekedésében keresendő, a koronavírus-járvány tavaszi hullámát követő tavaszi fellendülés csak felgyorsította a folyamatot. Ehhez hozzájárult az elektromos autók terjedése, a klímaberendezések fokozott használata és az is, hogy a levegőszennyezésért az energia előállítói egyre többet fizetnek. Az árak a tavalyi 40 euró/MWH szintről 90 euró/MWh-ra emelkedtek, ezért a háztartási villanyáram ára jövőre kilowattóránként (kWh) 1,5–1,7 centtel drágulhat. Egy átlagos, havi 200 kilowattórás fogyasztású háztartás esetében ez havi 3-4 eurós, éves szinten 36-48 eurós többletkiadást jelent majd.

A gáz árának növekedését elsősorban az okozta, hogy Oroszország a járvány előtti szinthez képest egyötödével korlátozza az EU-ba történő gázkivitelt. A Gazprom az áremeléssel azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió engedélyezze az oroszok által tervezet, a Balti-tengeren át Németországba vezető Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, amellyel megkerülhetné Ukrajnát. A gázárak tizenhárom éve nem látott csúcsokat ostromolnak, az utóbbi öt év átlagának a háromszorosára növekedtek. A hazai energiaárak emelését az árszabályozási hivatalnak kell jóváhagynia, döntését legkésőbb december elején teszi közzé.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/36. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Zuzana Čaputová
Frissítve

Čaputová a traumák évének nevezte az elmúlt évet

kijárási tilalom

Jogi gondok a kijárási tilalommal

Orvos válaszol az Új Szó Stúdióban – Ami a beszélgetésből kimaradt

Orvos válaszol az Új Szó Stúdióban – Ami a beszélgetésből kimaradt

koronavírus

Akinek tünetei vannak, ingyen mehet PCR-tesztre

ddd

Meddig terhelhető egy gyermek?

koronavírus

Koronavírus – Ismét ezer felett az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma, tízen elhunytak

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.