Milyen volt a 2021-es futballév?

A magyar válogatott a halálcsoportba került, s bár továbbjutnia nem sikerült, a papírformát felborította: a Portugália elleni vereség (0–3) után ugyanis döntetlenezett a világbajnok Franciaországgal (1–1) és a szuperfavorit Németországgal is (2–2, Münchenben). A szlovák válogatott győzelemmel kezdett (Lengyelország 2–1), de aztán mintha a pályán sem lett volna (Svédország 0–1, Spanyolország 0–5).

Az Eb-t végül Olaszország nyerte, a döntőben büntetőpárbajban győzve le Angliát. A torna legszebb gólját a cseh Patrik Schick szerezte, aki a félpályáról talált be Skócia ellen. Az Európa-bajnokság ikonikus pillanatai közé tartozott, ahogy a dán válogatott csapatkapitánya, Simon Kjaer vigasztalja a meccs közben összeeső csapattársának, Christian Eriksennek a feleségét.
A magyar válogatott az őszi világbajnoki selejtezőkön már nem tudta megismételni az Eb-n nyújtott teljesítményét, és kvalifikációs csoportjában Anglia, Lengyelország és Albánia mögött csak a 4. helyen végzett.

*
A klubfutball legnagyobb eseménye idén kétségkívül a 34 éves Lionel Messi klubváltása volt: minden idők egyik legmeghatározóbb játékosa Barcelonából Párizsba költözött, közel 70 millió eurós évi fizetésért (a legjobban kereső játékosok listáján azonban még így is csak második a Manchester Unitedbe visszatérő Cristiano Ronaldo mögött).
A futballpiac mintha nem érezte volna meg a járvány hatását, a Manchester City 120 millió eurót fizetett Jack Grealishért, a Chelsea 115 milliót Romelu Lukakuért, a Manchester United pedig 125 milliót a Jadon Sancho, Raphael Varane párosért.
Néhány éve még a világ legjobb, legsikeresebb klubjának tűnt a Barcelona: hipergyors, kombinatív, látványos futball, jól működő akadémia, BL-trófeák. Ebből mára semmi sem maradt, a Barca lassú hanyatlásának egyik mélypontja a tavalyi BL-negyeddöntő volt (Bayern 2–8), nyáron pedig Messi távozásával végleg lezárult egy korszak. Ősszel már a BL-csoportkört sem élte túl a Barca (az elmúlt 21 évben ilyesmi először fordult elő a katalán klubbal), a bajnokságban pedig a középmezőnybe süllyedt.
Tovább növelték európai portfóliójukat a közel-keleti olajnagyhatalmak, az Egyesült Arab Emírségek (Manchester City) és Katar (Paris St. Germain) után az emberi jogokat meglehetősen sajátosan értelmező Szaúd-Arábia is bevásárolta magát az európai topfutballba: az Amnesty International hiába tiltakozott, az angol élvonalbeli Newcastle többségi tulajdonosa a szaúd-arábiai állami befektetési alap lett, úgyhogy a világ leggazdagabb klubja mostantól a Newcastle United.
Nagy kérdés, maradt-e még hitele az Aranylabdának azok után, hogy a díjat idén is (immár hetedszer) Lionel Messi nyerte – nem pedig a Bayern München kirobbanó formában futballozó lengyel csatára, a góljaival rekordokat döntő Robert Lewandowski.

*
Elmúltak azok az idők, amikor valaki egy életen át irányíthatott egy csapatot, ahogy tette azt Valerij Lobanovszkij (Dinamo Kijev, 19 év), Arséne Wenger (Arsenal, 22 év), Sir Alex Ferguson (Manchester Utd, 27 év) vagy a legendás Guy Roux, aki több mint negyven évig ült a francia Auxerre kispadján. A szórakoztatóipar piaci szabályai szerint működő modern futballban a hosszútávú építkezés helyett gyorsan pénzre váltható sikerre van szükség – edzőnek lenni egy ilyen bizniszben nem életbiztosítás. Ma már annak van hírértéke, hogy 2021-ben melyik topklubnál nem cseréltek vezetőedzőt (volt ilyen, ha nem is sok: AC Milan, Ajax, Atalanta, Atlético Madrid, Liverpool, Manchester City).
Idén ugyanis új vezetőedző érkezett a Chelsea-hez (Thomas Tuchel), a Tottenhamhez (Nuno Espirito Santo, majd Antonio Conte), az Aston Villához (Steven Gerrard), az Evertonhoz (Rafa Benítez), a Crystal Palace-hoz (Patrick Vieira) és a Manchester Unitedhez (Ralf Rangnick).

Németországban új edzője lett 2021-ben a Bayern Münchennek (Julian Nagelsmann), az RB Leipzignek (Jesse Marsch, majd Domenico Tedesco) és a Borussia Dortmundnak (Marco Rose), Spanyolországban a Real Madridnak (Carlo Ancelotti) és a Barcelonának (Xavi), Olaszországban a Juventusnak (Massimiliano Allegri), a Napolinak (Luciano Spalletti), az AS Romának (José Mourinho) és az Internek is (Simone Inzaghi).

*
A szlovák Fortuna Ligában a DAC ezüstérmesként zárta az előző szezont (a Slovan mögött), de a hangulat korántsem volt ideális a dunaszerdahelyi klubban: az utánpótlásból idén sem építettek be fiatalokat a légiósokkal teli A-csapatba, a szurkolótábor nagy része ellenszenvvel fogadta az új klubcímert, s a koncepció hiányát jelzi az is, hogy 2021-ben három edzője is volt a DAC-nak: Bernd Storck, Németh Antal és João Janeiro. A sárga-kékek ráadásul már a 3. fordulóban kiestek a Szlovák Kupából, miután tizenegyespárbajban alulmaradtak a másodosztályú Komárommal szemben.
A magyar klubfutball sikere, hogy a Ferencváros bejutott az Európa Liga csoportkörébe, ott azonban csoportja utolsó helyén végzett, s a Fradi kispadjáról ebben az évben Szerhij Rebrov után Peter Stöger is távozott.
Lapzártakor a magyar NBI-et a Ferencváros vezeti a Kisvárda és a Felcsút előtt – mindhárom klub a légiósokra épít. A novemberi Kisvárda–FTC (0–4) mérkőzésen a cserékkel együtt 32 játékos lépett pályára, ebből 26 volt külföldi, a Magyar Kupa májusi döntőjében pedig az Újpest állt ki magyar játékos nélkül. Így aztán nem csoda, hogy az utánpótlás is halott: az U21-es Európa-bajnokságon Magyarország társrendezőként vehetett részt, de mindhárom meccsét elveszítette (Németország 0–3, Hollandia 1–6, Románia 1–2).
Megfelelő utánpótlás egyelőre a magyar edzők terén sem látszik, idén ráadásul Dárdai Pál is megbukott a Herthánál.
S bár a FIFA mindent megtesz azért, hogy elmenjen a kedvünk a csúcsfutballtól (jön a katari vébé novemberben!), sok jó meccset és őszinte, becsületes futballt kívánunk 2022-re. S persze: kevesebb VAR-t, több spontán gólörömöt!

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/52. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene