Miért hagyjuk becsapni magunkat?

Vasárnap

Olvasóinktól rendszeresen kapunk arról szóló leveleket, hogy csalók áldozatául estek. Selejt áruért fizettek ki sok pénzt, elhitték, hogy nyertek, és előre kifizették az adót, vagy tetemes összeget adtak át egy idegennek, aki a családtagjuk balesetének hírét hozta.

Akármennyit írunk arról, hogy senkinek nem szabad hinni, aki pénzt ígér vagy kér, mégis mindig akadnak, akik bedőlnek a kecsegtető ajánlatoknak vagy a rémhíreknek. Hogy miért, arra már a tudomány is megtalálta a választ.
Birkás Béla pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének docense és Zsidó András, az egyetem Általános és Evolúciós Pszichológia Intézetének munkatársa azt kutatták, milyen lelki adottságok tesznek bennünket fogékonnyá az ilyen átverésekre, és mi az, aminek még a legkevésbé hiszékenyek és a leginkább gyanakvók sem tudnak ellenállni. Kutatásuk kezdetén abból indultak ki, hogy az emberek átverésének 80%-a ma már nem műszaki, informatikai megoldásokon keresztül történik, hanem pszichológiai manipuláción alapul. Miért is bajlódna valaki kódok, jelszavak, zárak feltörésével, ha sokkal egyszerűbb másnak a szemébe nézni és elhitetni vele, hogy az unokája életmentő műtétjére kell a pénz, vagy hatásos levélben értesíteni arról, hogy ezer euró befizetésével milliókat nyerhet.

A nem létező gyémántbánya

Az ember ugyan természeténél fogva gyanakvó, az önfenntartási ösztöneihez tartozik az a belső rendszer, amely felhívja a figyelmét, mikor akarják átverni, de az új kihívások rendszerint kifognak ezen a rendszeren. Ilyen az internet, amely főleg az idősebbek számára ismeretlen terület, és ilyenek a mindig új s újabb trükkök is mesés örökségekről, halálos betegeknek szervezett gyűjtésekről, vagy busásan kamatozó befektetésekről. Ilyennek esett áldozatául Gyula édesapja is, akit magyarországi ismerőse szedett rá arra, hogy az összes megtakarítását egy újonnan felfedezett oroszországi gyémántbányába fektesse.

Apám utána is nézett, hogy a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, ez az ismerőse ráadásul régen üzletelt orosz cégekkel, úgyhogy hitt neki. Több mint 30 ezer eurót bízott rá egy éve, de a kamatok csak nem jöttek. Először az volt a kifogás, hogy a szibériai lelőhelyeken befagyott a föld, elhúzódott a kitermelés kezdete, aztán, hogy tulajdonjogi viták vannak, most meg a háborúra hivatkozott az állítólagos résztulajdonos. Apám csak azután vallotta be nekem, hogy már egy éve hiába vár a nyereségre, és még a befektetett pénzét sem akarja visszaadni az ismerőse. Utánajártam a dolognak, Szibériának azon a részén, amely a szerződésben szerepel, nincs és soha nem is volt gyémántlelőhely. Viszont ez a magyarországi pasas alapított ottani címmel egy céget, amely lelőhelyek felkutatásával foglalkozik, legalábbis papíron, és ehhez keresett befektetőket. Apám ehhez társult önként, vagyis jogilag minden legális. Ma már tudjuk, hogy nyerni nem fog az üzleten, és a befektetett pénzét sem látja viszont. Beszéltem jogásszal is, azt mondta, perre is hiába mennénk, mert kicsi az esélye, hogy tudnánk bizonyítani, eleve csaló szándékkal környékezték meg, mert tudták, hogy a területen nyoma sincs gyémántnak” – mondta el galántai olvasónk. Meg van győződve arról, hogy ha ő beszélt volna az állítólagos befektetővel, rájött volna, hogy hazudik, és megóvta volna az apját.

Száz gyereket megetetnek tíz euróból

Már ha ez egyáltalán lehetséges. A pécsi tudósok arra keresték a választ, hogy metakommunikáció, személyes kapcsolat híján hogyan ismerhetjük fel, hogy át akarnak verni, pénzt akarnak kicsalni tőlünk. Ezt mindenkinek tanulni kell, mert eredetileg az agyunk csak a közösségi érintkezésben zajló személyes manipulációra készült fel. „Ebben egészen jól vagyunk, az evolúció pszichológiafegyverkezési versenynek hívja ezt a jelenséget, mert minél inkább finomodnak a manipulációs technikák, annál inkább kifinomulnak a manipulációt felismerő technikák is. Ha várnánk néhány évszázadot, lehet, hogy a számítógépes trükkökkel szemben is kialakulna ez a védekezési mechanizmus. Addig is jó lenne ezt tanítani, mert vannak bizonyos jelek, amelyek alapján felismerhető az átverés. Az áldozat szempontjából a legfontosabb az, hogy a legtöbb csalás pozitív érzelemre – betegek segítésére, szegények támogatására – apellál. Ez már önmagában gyanús, minden ilyen esetben nézzünk utána, kinek kellene segíteni, követhető-e a pénz felhasználása. Ez akkor is érvényes, ha az adakozás nem kerül sokba, mert sok csalás eleve úgy van kitalálva, hogy sok embertől keveset kérnek. Az „elég tíz eurót utalni, és abból száz gyereket egy hónapig tudunk etetni Afrikában” típusú felhívásoknál érdemes gyanút fogni, utánanézni, milyen alapítvány, szervezet áll a gyűjtés mögött.

A csalók másik hatásos módszere, amikor a személyes érzelmekre hatnak, egy családtagra hivatkoznak, akinek segíteni kell, ráadásul gyorsan, mert ha késlekedünk, még nagyobb bajba kerül. Itt azt használják ki, hogy minél erőteljesebbek az ember érzelmei, annál kevésbé racionális és szisztematikus a gondolkodása. Nem elemez és értékel, hanem megpróbál a nagy számok alapján olyan döntést hozni, ami valószínűleg jó lesz, hiszen máskor is bevált. Evidens, hogy a családtagon segíteni kell a bajban, egy életveszélyben lévő gyerek gyógyulásáért adakozni kell – erre játszanak rá a csalók. Minél inkább zsigeri döntésre kényszerítenek bennünket, annál inkább támaszkodunk arra, amit belénk neveltek. Gyors döntésnél ez nem is működhet másként, ott nincs idő az elemzésre, csak arra támaszkodhatunk, ami a korábbi tapasztalataink alapján bevált, és ez tisztességes embernél az együttérzés és a segítőkészség. A csalók ezzel élnek vissza” – magyarázza Zsidó András.



Értelem és érzelem

Ez a mechanizmus nem csak a nagy döntéseknél, hanem a mindennapokban is működik. Bevásárlásoknál sem mindig nézzük meg az összes adatot a csomagoláson, hanem azt a terméket tesszük a kosarunkba, amelyet a szomszédunk ajánlott. Ha racionálisak akarnánk lenni, minden adatot áttanulmányoznánk, de a gyártók, a forgalmazók és a csalók is tudják, hogy az ember nem így működik. Nincs elég ideje, és inkább hagyatkozik az érzelmeire, mint az eszére, ezért hagyja befolyásolni magát.

Anyámhoz azzal csengettek be, hogy ők szegény kárpátaljai menekültek, akiknek a Németországba való továbbutazáshoz van szükségük 100 euróra. Hetek óta a híradót nézte, mindent tudott a szörnyű háborúról, még sajnálta is, hogy csak ötven eurót tudott adni nekik, több nem volt nála otthon. Másnap kiderült, hogy a kéregetők nem ukrajnai menekültek voltak, hanem szlovákiai csalók, akik több portán is próbálkoztak, és valahol leleplezték őket. Két okból is sajnálom, hogy ez történt, nem csak anyám miatt, hanem azért is, mert az ilyen esetek miatt a valódi menekülteknek sem fognak hinni az emberek” – mondta el lapunknak a mátyusföldi B. Zsófia.

Meggyőzni pedig azért nehéz valakit, hová, mire érdemes adakozni, mert ez az ő erkölcsi-etikai értékrendjével függ össze, és aki azt mondja, hogy hülyeséget csinált, amikor ide vagy oda adott pénzt, az mindezt felülbírálja. „Szeretjük a koherenciát, a komfortot, akkor érezzük jól magunkat, ha nagyjából tudjuk, vagy legalább azt hisszük, hogy tudjuk, hogyan és miért történnek a dolgok, mi befolyásolja az életünket. Ami nem illik bele ebbe a képbe, azt elhessegetjük azzal, hogy a kivétel erősíti a szabályt, vagy megtaláljuk magyarázatot. Például azt, hogy a dohányzás ugyan káros az egészségre, de a mi esetünkben stresszoldó, és mivel a stressz is káros az egészségre tulajdonképpen nullán vagyunk. Ha nem így gondolkodnánk, a kiszámíthatatlan világ erős belső feszültséget okozna” – mondja Birkás Béla.

Aki ad, az diktál

A kiszámítható, pozitív gesztusokért hálás környezet az adományozók számára nagyon fontos, és ezt tudják a csalók is. Ezért leggyakrabban egyedül élő idős embereket céloznak meg a legmélyebb érzelmeikre és a lelkiismeretükre apellálva. Ha havonta csak egy kis pénzt utalnak, azt úgymond meg sem érzik, de milyen nagy jót tettek. Ezt gyakran hangsúlyozzák a támogatást kérők, és ha még vissza is jeleznek, mennyire hálásak a támogatásért, máris úgy érezheti az adakozó, hogy személyes kapcsolatban van valakivel. A magányos embernek elég egy mondat, hogy köszönik, a továbbiakban is számítanak rá, mert ő értékes és fontos, és számolatlanul fogja küldeni az ismeretlen számlára a pénzt. Ilyenkor kell elgondolkozniuk a hozzátartozóknak, akik tudomást szereznek a dologról, vajon miért folyamodott ehhez.

A válasz mindig az, hogy közösségben akarunk létezni, személyes történetek mentén szeretnénk a világot értelmezni. Öt-tíz percünk mindig marad, hogy végiggondoljuk, mit is kérnek tőlünk, felhívjuk a családtagjainkat, ismerőseinket, megbeszéljük valakivel a végső döntést. Mindig gondoljunk arra, hogy az diktál, aki ad, neki áll jogában megszabni a feltételeket és annak, aki kér, alkalmazkodnia kell. Még az életveszélyre való hivatkozás sem lehet elég súlyos érv, ilyenkor is tartsuk észben, hogy ha valóban sérült a hozzátartozónk, jó kezekben van a mentőben vagy a kórházban, és a további teendőkről családtagokkal, barátokkal, nem pedig idegenekkel kell beszélnünk.

Az országos rendőr-főkapitányság többször is felhívta a figyelmet az unokázós, örökösödési, befektetési csalásokra, és teszi ezt évek óta ismételten, keserű példákkal illusztrálva. Első látásra úgy tűnhet, hiába, mert mindig vannak, akik bedőlnek, de nem tudjuk, hányan fognak gyanút és menekülnek meg a figyelmeztetéseknek és újságcikkeknek köszönhetően. Reméljük, többen vannak, mint a károsultak.

Érdekes

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/24. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?