Mi a boldogság mostanában?

Vasárnap

Mi, magyarok régóta tudjuk magunkról, és őszinte pillanatainkban be is valljuk, hogy ha baj ér bennünket, azt kívánjuk, dögöljön meg a szomszéd tehene is. A Szlovák Nemzeti Bank tanulmányából most kiderült, hogy nem csak mi gondolkozunk így, Szlovákiában az átlagember nem attól boldog, hogy neki jól megy a sora, hanem attól, hogy másnak rosszul.

Ez azt jelenti, hogy még irigyebbek és rosszmájúbbak vagyunk, mint gondolnánk, mert a saját sikerünk, gazdagságunk sokkal kevésbé boldogít, mint a mások szegénysége, kudarca. A Szlovák Nemzeti Bank nyár végén ankéttal mérte fel, van-e összefüggés a vagyon nagysága és a boldogság között, és meglepő eredményre jutott. Mi nem attól vagyunk boldogok, amink van, hanem sokkal inkább attól, ami másnak nincs, sőt még boldogabbá tesz, ha a másikat valami baj éri. Nem véletlenül emlegetik tájainkon olyan gyakran, hogy a legszebb öröm a káröröm, hiszen a közmondások, szólások alapja mindig a tapasztalat.

Csak másnak ne legyen

A pénz nem boldogít – ez is egy jól ismert mondás, és igaz is, mert a felmérés szerint a számláján tartott pénztől valóban senki sem boldogabb, legyen az bármilyen nagy összeg. Annál inkább növeli a boldogságérzetet a nagy ház, a nyaraló, a luxusautó vagy bármi, amit mások is látnak.

Még szerencse, hogy az eladósodottság viszont nagy mértékben csökkenti a boldogságérzetünket, egyébként végeláthatatlan versenyben lennénk a környezetünkkel. Főleg a szomszédokkal és az utcabeliekkel, mert egyáltalán nem meglepő módon az derült ki a felmérésből, hogy ha a környéken a miénk a legszebb ház, az nem tesz bennünket annyira boldoggá, mint amennyire boldogtalanok vagyunk attól, ha bárki másé szebb. Magyarul ezt úgy hívják, irigység, és nyilván szlovákul is, mert a felmérésben az ország északi régióiban élők pont úgy leszerepeltek, mint a déliek.

Valamennyiünkről az derült ki, hogy nem a saját munkánk gyümölcsének, vagyonunk gyarapodásának tudunk örülni a legjobban, hanem a mások kudarcának, szegényedésének. „Ha a szomszédnak szerényebb háza, olcsóbb autója van, mint nekünk, az boldogabbá tesz bennünket, mint a saját szép házunk, luxusautónk. Szakszerűen ezt úgy fogalmaznám meg, hogy az irigység effektusa felülmúlja a saját létünk kvalitásait” – mondja Andrej Cupak, a tanulmány egyik szerzője.

A szomszéd Józsi esete

Az eredmény ugyan nem fest rólunk túl jó képet, de pszichológusok szerint megütközni sem kell rajta, mert az irigység természetes emberi vonás. „Ha valaki nagyobb vagyonra, társadalmi elismerésre tett szert, magasabb posztra jutott, mint mi, az a szemünkben ügyességének, tehetségének a fokmérője. Ha nekünk kevesebb van, és nincs elég önbizalmunk, nem vagyunk elégedettek az életünkkel, automatikusan alacsonyabb rendűnek érezhetjük magunkat, és irigyelni kezdjük, amit a másik elért. Minél jobban ismerjük a sikeres, gazdag szomszédot, és minél rosszabb véleménnyel vagyunk a képességeiről, ez annál inkább érvényes. A politikusok vagy celebek drága villáit, egzotikus utazásait nem irigyeljük annyira, mint ha a szomszéd Józsi tölt két hetet egy luxusjachton, mert tudjuk vagy inkább tudni véljük, hogy a Józsi egy bunkó, aki kiabál a feleségével, és a kerítés melletti tujákra szokott pisilni” – magyarázza az eredményeket Jana Víteková életvezetési tanácsadó. Azt mondja, sokan keresik fel azzal, hogy sikertelenek, boldogtalannak érzik magukat, mert lám, mások a környezetükben milyen sokra vitték. „Fokozatosan kielemezzük, ők mit értek el, mi volt az oka, ha kudarcot vallottak vagy bele mertek valamibe vágni, és mindig eljutunk oda, hogy nem állnak rosszabbul, mint az irigyelt ismerős, mert minden nézőpont kérdése. A pompás ház nem feltétlenül jelenti azt, hogy boldogok, akik benne laknak, és lehet, hogy valaki az olcsó autóval többet kirándul, mint más a drága járgányával. A boldogság titka csak annyi, hogy a lehetőségeinkhez mérten megtaláljuk, mi az, ami feltölt és elégedetté tesz.”

Havi hétezer kellene

A képlet fordítva is érvényes: az, akinek szebb háza, jobb autója van, mint a szomszédjának, általában elégedettebb az életével. Már ha beéri az anyagiakkal, mert ezek bár nem elhanyagolandó részét jelentik a boldogságnak, mégsem garantálják. Pszichológusok szerint az emberek boldogságérzetét 50%-ban befolyásolja a genetika, vagyis az, milyen a természetük, 10%-ban a külső körülmények, azaz a sikereik, kudarcaik, sorscsapásaik, és 40%-ban az életvitelük, vagyis hogy mindezzel mit kezdenek. A nemzeti bank említett felmérésével pedig arra a következtetésre jutottak, hogy 7000 euró havi jövedelem felett már lényegesen nem növekszik az emberek boldogságérzete. Olvasóink közül most biztosan sokan felsóhajtanak, hogy már ennek a felével is beérnék, de a pénzügyi szakemberek szerint pontosan ez az az összeg, amelyből az ember mindent megengedhet magának, és nem kell aggódnia (természetesen csak akkor, ha a bevétel rendszeres, és a fogyasztás a normalitás határain belül marad).

Ennél egyébként sokkal kevesebb pénzből is lehet jól és boldogan élni, mert nem mindenkinek hiányzik a boldogsághoz a havonta egyszeri wellness, az évente négyszeri tengerparti pihenés és a két síkirándulás, de az biztos, hogy a szegénység lényegesen korlátozza az embereket abban is, hogy művelődjenek, elérjék az óhajtott céljaikat, vagy akár csak kényelmesen, gondtalanul éljenek.

Aki boldog, sokáig él

A nemzeti bank elemzése szerint az anyagiak hiánya a házastársi veszekedések legfőbb oka, és jelentősen hozzájárul a korai elhalálozáshoz is, hiszen akinek nincs pénze, az nem jut időben a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, nem tudja megvenni a jobb gyógyszereket, nem telik neki utókezelésre, egészséges életmódra. Sokat ront az életminőségen és az egészségi állapoton a folytonos aggodalom is, telik-e jövő hónapban rezsiköltségre, marad-e a sürgős, előreláthatatlan kiadásokra. A boldog emberek nemcsak teljesebb, hanem hosszabb életet is élnek: átlagosan 9,4 évvel hosszabb életűek, mint boldogtalan, megkeseredett társaik.

A boldogság titka pedig rendkívül egyszerű, csak pozitív hozzáállás, összetartó család és barátok, háziállat és kedvenc időtöltés kell hozzá. Ha ezekből csak eggyel rendelkezünk, már teljesnek érezhetjük az életünket, hiszen mindenben a szépet, jót keressük, van kiért élnünk, dolgoznunk, van, aki hazavár, és van, amiben kedvünket leljük. Pénzről itt szó sem esett, mert sem a családi boldogság, sem a legtöbb hobbi, sem egy kellemes baráti beszélgetés, esetleg egy kutya vagy macska eltartása nem igazán az anyagiakon múlik. Sokkal inkább hozzáállás kérdése, mert az ember arra költ, ami fontos neki, és ha kibékült a helyzetével, akkor apró, hétköznapi dolgokban is képes megtalálni azt, amiben örömét leli.

A boldogság hét titka

* A pénzünket ne tárgyakba, hanem élményekbe fektessük

* Sokat mozogjunk, sportoljunk, kertészkedjünk

* Olyan munkát végezzünk, amelyben kiteljesedünk és jól érezzük magunkat

* Találjuk meg az egyensúlyt a családi élet és a munka között

* Mindig azt keressük, hogyan lehet megegyezni, együttműködni, de mondjuk ki azt is, ami bánt

* Legyünk jószívűek, figyelmesek, adakozók

* Töltsünk minél több időt azokkal, akikkel jól érezzük magunkat

A boldogság értelmezése

A boldogság olyan pozitív érzelmi állapot, amely a megelégedettségtől az eufóriáig terjed. Világnapja is van, az ENSZ március 20-át jelölte ki, hogy megerősítse a jólét és a boldogság fontosságát. Bár a közgazdászok gyakran az életminőség, az anyagi jólét felől közelítik meg a boldogságot, pszichológusok szerint sem az anyagi, sem a társadalmi státus nem hat annyira a boldogságra, mint hinnénk. Martin Seligman amerikai pszichológus „találmánya” a PERMA betűszó, amely a boldogság alkotóelemeit takarja. Ezek a pleasure (élvezetek) engagement (vagy flow-élmény, azaz elmélyülés egy élvezetes vagy kielégítő tevékenységben), relationships (szociális kapcsolatok), meaning (of life, vagyis az élet értelme, valamilyen felsőbb cél vagy küldetés) és végül accomplishments (eredmények, vagyis valami kézzelfogható siker).

Kutatásokból az is kiderült, hogy az emberek képesek saját boldogságukat önerőből fokozni, ha azzal foglalkoznak, ami érdekli őket, vannak céljaik, azokkal töltenek időt, akikkel jól érzik magukat, másokon segítenek vagy őszintén vallásosak. Nem véletlen, hogy a magyarok az Isten fiát feltétel nélküli hittel elfogadó Szűz Máriát Boldogasszonynak nevezik.

Érdekes

A világ legboldogabb országai

Finnország

Dánia

Svájc

Izland

Norvégia

Hollandia

Svédország

Új Zéland

Ausztria

Luxemburg

.

19. Csehország

37. Szlovákia

43. Lengyelország

53. Magyarország

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/38. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?