Meggyógyultak, mégis betegek

Mostanra az országban már működik néhány post-Covid ambulancia, de elsőként az érsekújvári kórházban nyitottak olyan központot, ahol több szakorvos is részt vesz a fertőzésből való kigyógyulás után is hosszan elhúzódó tünetegyüttessel küzdő páciensek gyógyításában. A központot a kórház neurológiai klinikájának főorvosa, Dáša Viszlayová vezeti, vele beszélgettünk.

Hogyan juthatnak el önökhöz a betegek? Elég, ha bejelentkeznek, vagy szükséges a körzeti orvos, szakorvos ajánlása?

Nagyon egyszerű az eljárás, a kórház honlapján a Post-Covid központ címszó alatt találnak a páciensek egy kérdőívet, amelyet ki kell tölteniük. Szükséges a körzeti orvos ajánlása és a vérvizsgálat eredményei, valamint feltétel, hogy a beteg nehézségei legalább tíz hete fennálljanak.

Milyen hosszantartó problémákkal fordulnak önökhöz leggyakrabban?

Nagyon széles a spektrum, az orvostudomány ma több mint kétszáz post-Covid tünetet ismer. A legyakoribb a fejfájás, migrén, álmatlanság, gerinctáji fájdalmak, az idegek károsodása, szorongások, az ún. ködös agy szindróma, amikor lelassul a gondolkodás, a páciens nem képes koncentrálni.

Létezik nemzetközi protokoll a tünetek kezelésére, vagy minden orvosnak magának kell boldogulnia?

Nemzetközileg érvényes ajánlások nincsenek, de például migrén esetén úgy járunk el, mint más migrénes betegekkel. Tény, hogy a kezelésre nem feltétlenül reagálnak olyan jól a post-Covid betegek, mint azok, akik nem fertőződtek meg. A tüneti kezelésre összpontosítunk, de minden eset más, egyénileg kell eldöntenünk, hogy elég az életmódváltás, étkezési, napirendi szabályok betartása, vagy már gyógyszerekre is szükség lesz. Egyelőre nincs olyan közös nevező, amely alapján kijelenthetnénk, hogy ilyen és ilyen post-Covid tünetet így és így tudunk kezelni.

Hogyan lehet kezelni a szaglás és ízlelés képességének elvesztését, vagy azt, ha valaki folyton kellemetlen illatokat és ízeket érez?

A szaglás és ízlelés gyakorlásával, újratanulásával. A vírus feltételezhetően megkárosította a szagló- és ízlelősejteket, a felépülés ideje változó. Gyógyszeres kezelés erre nem létezik, a betegek tulajdonképpen újratanulják az illatok felismerését, különböző olajok és élelmiszerek szaglásával stimulálják a szaglósejteket. Ehhez mindenkinél otthon is megvannak a kellékek, elég, ha csak a kávét említem. Ami az ízlelést illeti, azt ajánljuk, hogy ne egyenek forró ételt, ha csökkent az érzékelésük, a só és cukor helyett pedig részesítsék előnyben a mézet, a mentát, a fűszernövényeket, olajokat.

Hogy működik ez a gyakorlatban? Kapnak egy listát, mit egyenek, igyanak, szagoljanak?

Vannak brossúrák, amelyekből megtudják az alapvető információkat, és működik egy CovidHelper elnevezésű weboldal is, ahol sok hasznos tanácsot találnak. Az egész az önmenedzselésről szól. Mi felvilágosítjuk a pácienseket, elmondjuk, melyek az alapvető illatok és ízek, amelyektől el kell indulni, de a folyamat mindenkinél más. Vannak olyan időszakok, amikor a betegek jelentős jobbulást tapasztalnak, és visszaesések is, ez valóban egy türelemjáték.

Az emlékezetkieséssel, figyelem- és koncentrálózavarral küzdő betegeken hogy segítenek?

Ezek a tünetek olyan embereknél is jelentkezhetnek, akik a hosszú karanténidőszak alatt szorongásos állapotba kerültek, nem tudtak aludni. A ködös agy szindróma is bárkinél bekövetkezhet, aki hosszú távon stressznek, alváshiánynak van kitéve, vitaminhiány vagy hormonális zavarok gyötrik. Ezek a páciensek keresik a szavakat, nem emlékeznek arra, ami a munkájukhoz szükséges, nem képesek megszervezni a napjukat, ellátni a teendőiket. Képzeljük el, hogy egy topmenedzser, aki ezelőtt egy céget irányított, most nem tud felkelni, felöltözni, bevásárolni. Mindenkinél mágnesesrezonancia-vizsgálattal és pszichoteszttel kezdünk, aztán próbáljuk átalakítani a napirendjét, hogy mindennek meglegyen az ideje. Fontos a rendszeres alvás, a mozgás, később a napok eltervezése, és az agyi tevékenységet serkentő feladatok, mint a keresztrejtvények és kvízkérdések megfejtése, vagy a hangos felolvasás.

Idővel minden post-Covid betegnek javul az állapota, vagy fennáll annak a veszélye, hogy egyeseknél tartós marad a visszaesés?

A legtöbb betegünknél javulást tapasztalunk, de tipikus jelenség, hogy változékony az állapotuk, néha jobban, néha rosszabbul érzik magukat. Némelyeknél változnak is a tünetek, de idővel egyre jobban érzik magukat.

Megfigyelhető, kik szenvednek leginkább post-Covid szindrómában? Mondjuk aszerint, hogy a vírus melyik fajtája támadta meg őket?

A jelenlegi megfigyelések szerint tíz koronavírust leküzdött beteg közül egy szenved post-Covid szindrómában, és ez a tünetegyüttes egy az öthöz arányban gyakoribb a nőknél, valamint a fiataloknál. A betegség lefolyása, annak súlyossága alapvetően nincs befolyással a post-Covid szindrómára, annyit tudunk, hogy veszélyeztetettebbek azok, akiknél már a betegség során bizonyos tünetek jelentkeztek. Különbséget kell tenni a post-Covid szindrómától szenvedők és azon betegek között, akiknél súlyos lefolyású volt a betegség, és ennek következtében károsult valamelyik szervük, pl. a tüdő vagy a szív, valamint akik intenzív ellátásra, lélegeztetésre szorultak. Az ő esetükben a lábadozás természetesen sokáig elhúzódik.

Milyen kritériumok alapján osztályozzák a post-Covid szindrómásokat?

Számunkra az a mérvadó, melyik szerv szenvedett károsodást a betegség következtében. A betegek leggyakrabban szív és érrendszeri, tüdő és idegrendszeri problémákkal fordulnak hozzánk, valamint olyan neurokognitív panaszokkal, mint a gondolkodás, a figyelem, a megértés, a nyelvhasználat és az emlékezet zavarai, továbbá pszichiátriai és endokrinológiai, azaz a belső elválasztású mirigyek működésével kapcsolatos panaszok. Gyakori a diszautonómia is, ami az autonóm idegrendszer sérülésének következménye, és álmatlanságot, emésztési zavarokat, valamint helyzetváltozáskor szédülést, magas vérnyomást, szapora pulzust okoz.

Lehet tudni, miért a fiatalabbakat és a nőket sújtja inkább a post-Covid?

Különböző hipotézisek léteznek, a kutatások mindig újabb eredményeket hoznak. Feltételezhető a vírus egy részének tartós fennmaradása, autoimmun reakciók, vagy az erek belső rétegének a károsodása. Sajnos, fiatal, a koronavírus-fertőzést megelőzően egészséges embereknél is gyakori az agyi érkatasztrófa. Pontosan azonban nem ismerjük az okokat.

Kezdetben a körzeti és szakorvosok is elbagatellizálták a fertőzést leküzdöttek panaszait, az is előfordult, hogy pszichiátriára utalták őket. Mára ezen a téren javult a helyzet?

Még mindig sok post-covidos találkozik azzal, hogy az orvosok is bizalmatlanok vele. Sokat kell tenni azért, hogy a pácienssel elsőként kapcsolatba kerülő körzeti orvos is felismerje, ez nem elsősorban pszichikai probléma, hanem létező és a betegek életét valóban nehezítő szervi panaszok együttese.

Annyira, hogy e páciensek akár hónapokig betegállományban is vannak?

Többségük igen. Szinte valamennyien úgy jönnek hozzánk, hogy már több kivizsgálást abszolváltak, mert olyan tüneteik vannak, hogy az életükért aggódnak. Gyakori, hogy valakinek minden lelete rendben van, mégis rosszul érzi magát, és ezt komolyan kell vennünk.

Ajánlatos, hogy a post-Covid szindrómás betegek beoltassák magukat?

Ezt is egyénileg bíráljuk el, mert attól is függ, milyen más betegségeik vannak. Tapasztalataink szerint a post-Covid betegek 30%-ának javult az állapota, miután beoltották, de azt is el kell mondani, hogy 10-20%-nál állapotromlás következhet be.

Vannak, akik azóta, hogy önök kezelték, teljesen meggyógyultak?

Igen, vannak, akik már vissza tudtak térni a régi életükhöz. A többieknél is nagyon fontos, hogy meghallgatjuk, kivizsgáljuk, megnyugtatjuk őket. Mindennel könnyebb megküzdeni, ha az ember tudja, hogy van kihez fordulnia.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/30. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene