Megfigyelnek, lehallgatnak – megvádolnak?

Vasárnap

Mostanra megszoktuk, hogy lépten-nyomon térfigyelő kamerák követik mozgásunkat, az internet ismeri levelezésünket és érdeklődési körünket, a telefonunk alapján pedig bárhol megtalálnak.

A technológia fejlődésével egyre többet veszítünk a magánszféránkból, és ennek egy részét hajlandóak is vagyunk beáldozni a biztonságunk érdekében. De vajon hol van a határa annak, amikor a mesterséges intelligencia még véd, és ahonnan már sérti a magánélet védelméhez való jogunkat?

Az Európai Bizottság tavaly áprilisban terjesztett be egy jogszabály-tervezetet a biometrikus, vagyis az arcfelismerő rendszerek használatáról, de az Európai Parlament szinte egy az egyben elutasította ezeknek az alkalmazását. Bár a bizottság javaslatában vannak bizonyos korlátozások, a parlament még ezeket is kevésnek és aggályosnak tartja, és kizárólag a személyiségi jogi szempontokat kívánja érvényesíteni.


Bárki lehet terrorista

De mi is az az arcfelismerő rendszer, és mi vele a probléma? „Ez a fogalom kétféleképpen értelmezhető. Az egyik az, amikor a rendszer felismer egy arcot, és az adatbázis alapján névvel és személyes adatokkal párosítja. Ez is eléggé ijesztő lehet, ha visszaélnek vele, de még hátborzongatóbb az úgynevezett prediktív rendőrködés, amikor a kamera és a hozzákapcsolt szoftver nemcsak felismer egy arcot, hanem a betáplált adatok alapján előrejelzést ad arról, hogy esetleg terrorista merényletre, bűncselekményre vagy öngyilkosságra készülünk” – magyarázza Martin Krajmer kiberbiztonsági elemző. „Ezzel az a legnagyobb baj, hogy a rendszer nem objektív, nem tapasztalatok és a pillanatnyi szituáció elemzése, hanem a beletáplált adatok alapján működik. A szoftver azt az arcot fogja terroristaként azonosítani, amelyhez hasonlókat beletápláltak. Arról pedig senki nem tehet, milyen az ábrázata. Ezért aggályos ennek a rendszernek az alkalmazása, már ha nem akarjuk a lakosokat úgy osztályozni és kategorizálni, mint ahogy azt egyes diktatúrák teszik.”


Veszélyes pontrendszer

Az említett pontrendszer lényege az, hogy a mesterséges intelligencia kiértékeli, kit mennyire tart közveszélyesnek. Bár egy potenciális terroristának vagy bűnözőnek tartott személynél még nem fog azonnal kopogtatni a nemzeti nyomozóiroda (NAKA) egysége, már bekerül egy adatbázisba, számon tartják, és ha esetleg a bűnüldöző szerveknél, az igazságügyben vagy az államigazgatásban szeretne elhelyezkedni, esélye sem lesz.

Az Európai Parlament épp ezt a társadalmi pontrendszert ellenzi, és a bizottság ellenében azt szavazta meg, hogy teljes tilalom alá essen. Tegyük azonban hozzá, hogy egyelőre, mert az már biztos, hogy a mesterséges intelligencia, ami a technológiák összességét és bonyolult együttműködését jelenti, a jövőben annyira meghatározó tényezője lesz a fejlődésnek, hogy nem tudjuk kikerülni.


A mesterséges intelligencia uralma

Aki a mesterséges intelligenciát uralja, az fogja uralni a világot is. Ezért próbál lavírozni az Európai Bizottság, és teret nyújtani a technológiai fejlődésnek, mert az Európai Unió nincs a világ élvonalában ezen a területen. Az európai demokráciákban még mindig nagyon érzékenyek az emberek arra, hol gyűjtik és mire használják fel az adataikat. Ennek ellenére sokan nem is sejtik, hogy a legnagyobb online kereskedőoldalak vagy a futárszolgálatok is mesterséges intelligenciát használnak ahhoz, hogy ajánlatokat tegyenek a vásárlóknak, vagy hogy optimálisan tervezzék meg a szállítási útvonalakat.

Ez ugyan időnként tolakodó, de még elfogadható. Viszont az arcfelismerés már etikai kérdés, mert a felhasználása személyiségi jogokba ütközik. Mégis erre költöttek a legtöbbet a nagy cégek az utóbbi időben, sőt a Covid-járvány még lendített is a technológián. Ma már ott tartunk, hogy a szoftverek a maszk mögött is képesek felismerni az arcot” – magyarázza a szakember.


Lejárató kamuvideók

Hogy valami pozitívat is mondjunk a mesterséges intelligenciáról, a legrövidebb útvonalak tervezését, vagy az egyes városokban a szabad parkolóhelyek kijelzését épp ilyen algoritmusok teszik lehetővé. A legkomolyabb fejlesztések azonban a megfigyelések területén történnek, és olyan gyorsan, hogy az átlagember nem is tudatosítja, hányféle oldalról figyelik meg, mennyi adatot oszt meg saját magáról, amelyekkel visszaélhetnek.

A legjobb példa erre a deep fake, vagyis a közösségi oldalakon megosztott videók és hangfelvételek alapján készített kamuvideók és hanganyagok, amelyeken ugyan valóban az adott személyt látjuk, de ő soha nem tette vagy mondta azt, amit az adott felvételen látunk vagy hallunk. Ezeket egyre nehezebb azonosítani, és könnyen felhasználhatók bárki lejáratására” – figyelmeztet Martin Krajmer.


A digitális magánszféra vége

Rossz hír viszont, hogy nemcsak az arcunkat, hanem az e-mailjeinket, üzeneteinket is figyelik, mert az Európai Parlament tavaly jóváhagyta az ezt lehetővé tevő elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletet. Erre hivatkozva az e-mail- és üzenetküldő szolgáltatások átkutathatják a polgárok személyes elektronikus kommunikációját, és a gyanús eseteket jelenthetik a rendőrségnek.

A szándék lehet, hogy nemes, az EP legalábbis a gyermekvédelemre és a pedofilok internetes kommunikációjának kiszűrésére hivatkozik, ez az automatizált megfigyelés gyakorlatilag a privát digitális levelezés végét jelenti. A szavazáson 537 európai parlamenti képviselő hagyta jóvá az úgynevezett chatcontrollt, 133 ellene szavazott, 20 tartózkodott. Az ellenzők szerint ez a jogszabály, amely minden hírközlési szolgáltatót válogatás nélküli átvilágításra kötelez, lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy mindenkit megfigyeljenek, kiszolgáltatja a bizalmas kommunikációra támaszkodó sajtóforrásokat és az erőszak áldozatait. Az Európai Bizottság ennek ellenére már bejelentette, hogy kötelezővé teszi a csevegés ellenőrzését minden e-mail- és üzenetküldő szolgáltató számára. A korábban biztonságos, végpontok között titkosított üzenetküldő szolgáltatások, mint például a Whatsapp vagy a Signal, kénytelenek lesznek hátsó ajtót telepíteni.


Bűnüldözés kontra személyi jogok

Az internet sokkal biztonságosabb, mint az elmúlt években volt, mert szinte minden kommunikációnk titkosított csatornákon folyik. A hang és a kép, amelyeket küldünk, több részletben, több pontot érintve áramlanak, ezért nehezen követhetők és gyakorlatilag lehallgathatatlanok – voltak.

Martin Krajmer szerint ezért próbálják a hatóságok a végpontokat, azaz a számítógépeinket, telefonjainkat lehallgatni. „Viszont, ha létrejönnek olyan technológiai hátsó kapuk, amelyek lehetővé teszik a chatalkalmazások átvitel közbeni lehallgatását, csak idő kérdése, mikor fognak ezzel visszaélni a rendvédelmi szerveken kívüli erők is. Nagyon sok jogos bűnüldözési érdek és igény ütközik itt a személyi jogokkal, végeredményben etikai kérdés és kultúrafüggő, hogy ezt el tudjuk-e fogadni. A terrorizmus által erősen fenyegetett államokban, mint az USA, Izrael vagy Nagy-Britannia, a lakosság jobban elfogadja, hogy megfigyelik, nálunk még a társadalmi vita sem kezdődött el a témában. Úgy vélem, előbb-utóbb sor kerül erre is, és már csak az lesz a kérdés, ki tudunk-e alakítani olyan kontrollt, ami ha nem is szorítja ki teljesen a visszaéléseket, minimalizálja őket” – teszi hozzá Krajmer.


Biztonság és kiszolgáltatottság

A kérdéskörben nemcsak az a fontos, hogyan szabályozzák az egyes hatóságok a technológiák alkalmazását, hanem az is, hogyan élik meg a felhasználók, hogy folytonos megfigyelés alatt állnak. Ezzel a témával foglalkozik Dúll Andrea környezetpszichológus, akinek számos előadása a legnagyobb videómegosztó csatornán is elérhető. Szerinte az emberek többsége úgy érzi, hogy folyamatosan adatokat gyűjtenek róla, és ezt alá is tudják támasztani olyan tényekkel, hogy ha egyszer valamire rákeresnek az interneten, vagy csak SMS-eznek, beszélgetnek a témáról, máris ajánlatok tucatjait kínálja nekik a rendszer. „Az algoritmusok tényleg követik a tevékenységünket, gyűjtenek rólunk adatokat, a mai kor legnagyobb kihívása tehát, hogy úgy tudjuk használni ezeket az alkalmazásokat, hogy ne váljunk közben paranoiássá” – mondja a pszichológus. Véleménye szerint a térfigyelő és arcfelismerő rendszerek sem ördögtől valók, de nagyon fontos, hogy többfajta szakértelem, biztonsági és etikai szempont alapján kell ezek felhasználásáról dönteni. „Mi is tervezünk olyan kutatást, amelyben a mozgás alapján figyeltük a köztér használóit, időseket, gyerekeket, mozgáskorlátozottakat, többféle fogyatékossággal, térfelismerő hiányossággal élőket. Az eredmény alapján lehetne tervezni minél jobban használható tereket, ilyen szempontból ez a megfigyelés hasznos. Az arcfelismerés viszont sokkal kényesebb kérdés egy individualista kultúrára épülő társadalomban. Ez inkább olyan országokban fogadható el, ahol a kollektivista társadalomszemlélet dívik, és a csoport érdekei fontosabbak, mint az egyéné” – magyarázza Dúll Andrea.

Az európai ember tiltakozása a folyamatos megfigyelés ellen tehát nem abból ered, hogy titkolni- vagy szégyellnivalója lenne, hanem abból, hogy megszokta: vannak személyes terei. Ez nemcsak az otthonunkra, személyes kapcsolatainkra, hanem a számítógépünkre, a telefonunkra is vonatkozik. Ezért is kínos, ha valaki az itt történő aktivitásainkat, kommunikációnkat figyeli, mert ezt lelkileg úgy éljük meg, mintha a hálószobánkba, a fürdőszobánkba kukucskálna be. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogyan tudjuk ezt úgy művelni, hogy az életünk biztonságosabbá váljon, ugyanakkor mégse érezzük teljesen kiszolgáltatottnak magunkat.

Érdekes

Mire vigyázzunk?

- Az információ hatalom, ezért a személyes adatainkat (jelszavak, a bankkártya száma, személyi szám) soha senkinek ne adjuk meg.

- A webkamerákat, wifi-routereket rendszeresen indítsuk újra, ezzel kiiktatjuk a vírusokat, kémprogramokat, zsaroló programokat.

- Főleg a mobiltelefonjainkban tárolt adatokra vigyázzunk, a legtöbb ember több képet, információt tárol ezekben, mint a számítógépében. Ezért fontos, hogy a telefonokba is telepítsünk vírusölő programot.

- Az aktualizációkat engedjük időben lefutni, mert a biztonsági réseket is kiküszöbölik.

- Ne dőljünk be annak, ha valamelyik technológiai vállalat (pl. Microsoft, Apple) nevében ismeretlen számról hívnak, hogy a számítógépünkön vírus van, és telefonon akarnak navigálni, hogyan távolíthatjuk el, mert több ezer eurót lophatnak így el tőlünk.

- Ügyeljünk arra, hogy minden berendezésünkön más, és minél bonyolultabb jelszavunk legyen, ezeket időnként változtassuk meg.

- Ne nyissunk meg ismeretlen címről érkező e-maileket, ezek vírusokat, trójai kémprogramokat tartalmazhatnak.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/4. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene


 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?