Létrejött a magyar Szövetség

Arról, hogy újra egységes magyar képviselet kellene, másfél éve folytak komoly tárgyalások – azelőtt is volt ugyan szó róla, de amíg a Híd erősnek érezte magát a kormányban, az MKP pedig az önkormányzatokban, senki sem gondolta igazán komolyan. A kényszer azonban nagy úr, miután a 2020 februárjában tartott parlamenti választásokon a Híd a Smerrel kötött alkuk áldozata lett, az MKP-n pedig a Fidesz támogatása sem segített, mindkét tábor arra a következtetésre jutott, hogy ideje feledni a múltat, és újra együtt próbálkozni.

Összefogás helyett civakodás

A közeledés nem volt könnyű, hiszen sok múltbéli sérelem, személyes ellentét árnyalta, és az összefogás eszméjét a zászlójára tűző Összefogás mozgalom sem könnyítette meg. Amikor tavaly már-már úgy tűnt, hogy karácsonyi ajándékként megkapjuk az egységes magyar pártot, az MKP és a Híd külön kezdett tárgyalni, sajtótájékoztatót is meghirdettek, amelyre az Összefogás elnökét, Mózes Szabolcsot nem hívták meg. Ő azonban hívatlanul is megjelent, és a Híd elnökét, Sólymos Lászlót azzal vádolta meg, hogy a NAKA rajtaütésétől tart, ezért sürgeti az egyesítést. Ezek után a két nagyobb párt hónapokig szóba sem állt az Összefogással, volt elég tárgyalnivalójuk egymás között is: például, hogy a programba bekerüljön-e az autonómia fogalma, és a közös párt logójába a piros-fehér-zöld trikolór.

A tárgyalások sokáig annyira diszkréten zajlottak, hogy nem is tudni, mikor csatlakozott újra az Összefogás, de tény, hogy márciusban a három párt már a közös szubjektum létrehozásának szándékáról tájékoztatott, augusztus 20-án pedig vezetőik közös nyilatkozatot írtak alá Komáromban, hogy megteremtik a magyar egységet.

Nincs hová hátrálni

Innen kezdve már simán, unalmasan és közérdeklődés híján folytak a tárgyalások. Mondhatnánk úgyis, a választók belefáradtak a folytonos húzd meg-ereszd meg játszmákba, megunták, hogy a közvélemény-kutatók hol 4,9, hol 5,1%-ot mutatnak az alakuló egységes magyar pártnak, és azt is látták, hogy a megegyezésre csak azért került sor, mert egyik félnek sincs már hová hátrálnia. Az MKP ismét csak a régiókban és a magyarországi partneri viszony mentén rúghatott volna labdába, a Híd teljes defenzívába szorult, mert ha szóba került is, kizárólag annak kapcsán, miért tartott ki végsőkig a korrupt Smer-SNS tandem mellett, az Összefogás pedig lételemét és értelmét vesztette volna az összefogás nélkül.

Úgyhogy október 2-án hivatalosan is létrejött a közös magyar párt, melynek neve Szövetség – Aliancia. 1998-ban történt utoljára ilyen, akkor (részben az előnytelen Mečiar-féle választási törvény miatt) az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesült, most az MKP, a Híd és az Összefogás. Akkor is voltak program- és értékrendbeli különbségek, személyes ellentétek, több mint tíz évig mégis úgy tudtak együttműködni az akkori pártvezetők, hogy a bennfenteseken kívül ezt senki nem tudta. Egy évtizedig az MKP volt a stabilitás és a megbízhatóság szinonimája a hazai politikában, aztán valami (vagy minden) elromlott, és kiderült, hogy mi sem vagyunk különbek a Deákné vásznánál.

Elvek és feladatok

Valószínűleg ilyen felismerések kellenek ahhoz, hogy új alapokon mindent újrakezdjünk. A Szövetség most ezt az új lehetőséget jelenti, azzal együtt is, hogy sok még körülötte a kérdőjel. Nem tudni, hogy a magyar kormányhoz, illetve a Fideszhez való viszonyulás az egyes platformok ügye, vagy lesz egységes álláspont is, továbbá hogyan viszonyulnak majd a szlovák pártokhoz, és együttműködnének-e például a Peter Pellegrini-féle Hlas párttal. Vagy hogy mit kezdenek a magát újabban a legnagyobb magyar érdekvédő szerepébe pozicionáló Gyimesi Györggyel, akivel az MKP és az Összefogás eddig kesztyűs kézzel bánt, holott a kormányzó OĽaNO képviselőjeként ő is a riválisuk, hiszen magyar szavazatokat fog elvinni a közös magyar párttól. Kicsinyesnek tűnő, ám mégis fontos szempont az is, hogyan dolgozzák fel és kezelik az egyes platformvezetők az eddigi vádaskodásokat, képesek-e felülemelkedni a személyes ellenszenven. Mindezek ugyan mellékes kérdéseknek tűnnek ahhoz képest, lesz-e újra magyar párt a parlamentben, de mégis fontosak, mert értékrendekről, elvekről szólnak, és mint a múlt tapasztalatai megmutatták, végeredményben minden ezen múlik.

Van hát újra egységes magyar pártunk, de hogy valójában milyen, az egyelőre talány. A programjából annyi derült ki, hogy a legfontosabbnak a magyar önkormányzatiság kérdését tartja, amit a békesség kedvéért nem nevez többé autonómiának, meg a Beneš-dekrétumok eltörlését. Mindkettő szimpatikus és jogos cél, ám mindkettőhöz politikai szövetségesek kellenek, ami csak erős parlamenti képviselet esetén jöhet szóba, még akkor is csak nehezen. Vagyis először a magyar választókat kell megnyerni, köztük azokat is, akik a legutóbbi választás(ok) során már szlovák pártokra szavaztak. Velük kell elhitetni, hogy róluk is szól ez a projekt, nem csak arról, hogy egyesek újra vagy végre parlamenti képviselők lehessenek.

Végezetül le kell szögezni, hogy az egységes magyar párt létrejötte történelmi jelentőségű esemény, és mindenképpen jó hír. Már csak tartalommal kell megtölteni a formát, megvárni, hogyan nyilatkoznak és mit érnek el a párt képviselői a kórház-átalakítások, az útépítések, a nemzetiségi iskolák ügyében, és fontosabbnak tartják-e a konkrét helyi problémákat, mint a magyarországi közéleti témák külhonba történő importálását. Arra ugyanis nem nagyon számíthatnak, hogy a szlovákiai magyar választók újra csak azért fognak rájuk szavazni, mert ők „a mieink”. Az egységes MKP fénykorából ismerős, 11%-os választási eredményekről a Szövetség nyilván nem is álmodhat, ha viszont a következő választásokig képesek lesznek konstruktívan működni, azt nyilván a választók is honorálni fogják.

Platformok a közös pártban

Amint az 1998-as pártegyesítést követően, az elődpártok most is platformokat alakítanak az új közös párton belül. Az MKP platformját Berényi József, a Hídét Rigó Konrád, az Összefogásét Orosz Örs vezeti. A platformok lényege, hogy bizonyos mértékű önállóságot biztosítsanak a három szereplőnek a közös párton belül, de a Szövetség MKP-s elnöke, Forró Krisztián szerint idővel közeledniük kell egymáshoz. Arra a kérdésre, hogy a Szövetség örökli-e az MKP és a Fidesz közti stratégiai partnerséget, Forró Krisztián azt válaszolta: a mindenkori magyar kormánypártokkal jó kapcsolatot akarnak ápolni.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/41. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene