Aktuális

Körkérdés a háborúról, I.

Aki válaszol: Nyáry Krisztián, Holocsy Katalin, Hégli Dusan, Finy Petra, Galán Angéla, Simon Attila
author
Gazdag József

2022. március 17. 14:31

ankét1

Közéleti személyiségeket kérdeztünk arról, ők hogyan élik meg ezeket a napokat, s mi a véleményük az orosz-ukrán háborúról. Aki ebben a részben válaszol: Nyáry Krisztián irodalomtörténész, Holocsy Katalin színésznő, Hégli Dusan tánckoreográfus, Finy Petra író, Galán Angéla dokumentumfilmes és Simon Attila történész.

Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián - Szalmás Krisztina

Nyáry Krisztián (1972) kommunikációs szakember, irodalomtörténész, legutóbbi könyve: Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom

„A minket körülvevő világ többnyire nem fekete-fehér, nincsenek százszázalékos igazságok. De vannak történelemi pillanatok, amikor a dolgok nagyon is egyértelműek, amikor nincs egyrész-másrészt.

Hitler tömeggyilkos volt, aki milliók életét vette el vagy tette tönkre. A világ jobb hely lett, amikor golyót röpített a fejébe. Nem kérdés, hogy aki Hitler bűneit relativizálja, az gazember.

Most ugyanilyen időt élünk. 80 évvel Hitler után ismért katonai erővel támadtak egy független európai országra. Putyin már eddig is ártatlan civilek, köztük gyerekek életét vette el Ukrajnában, és milliókat tett földönfutó menekültté. Aki felmentést keres neki, aki a tetteit relativizálja, az gazember.

Nem lehet azt mondani, hogy mi a béke semleges hívei vagyunk, ezért egyelő távolságra állunk az agresszortól és az áldozattól. Nem csak azért, mert ez becstelen álláspont, hanem azért sem, mert így könnyebben mondhatják rólunk ugyanezt, ha esetleg mi válnánk áldozattá.”

Holocsy Katalin
Holocsy Katalin

Holocsy Katalin (1976), színésznő, a komáromi Jókai Színház társulatának tagja

„Félelem, szorongás, tehetetlenség, szomorúság és fájdalom tölti el a szívem. Mikor a híreket olvasom és nézem, látom a nagyanyákat, anyákat menekülni gyermekeikkel, a könnyeimmel küszködöm. Hogy lehet ezt egyáltalán túlélni? S ha véget ér a háború, hogy mennek majd vissza a szétbombázott életükbe?

Lányaim – érzékelve a helyzetet – rengeteg kérdést tesznek fel nekem, s ezekre talán először az életükben nem tudok maradéktalanul megnyugtató válaszokat adni. A hírek hallatán akarva-akaratlanul benyomódik bennem a gomb, ami újra előhozza az őseinktől megörökölt traumáinkat. Mire végre a generációk kihevernék ezeket, újra belelépünk ugyanabba a folyóba. Néhány elvakult politikus döntésétől függ több millió ember sorsa. Hisz »a háború néhány év múltán éppoly szerencsétlenségbe dönti a győzteseket, mint a legyőzötteket« – hogy Voltaire szavait idézzem.

Férjem édesanyja Nagyszelmencen lakik, az ukrán–szlovák határnál. Pár nappal ezelőtti látogatásunk során alkalmam volt testközelből megfigyelni az ottani helyzetet. A legszívbemarkolóbb az ukrán menekültek tekintete volt, amit talán Ady szavaival tudnék leírni: »Ősi vad, kit rettenet űz«. Csak remélni merem, hogy mire húsvétkor újra Szelmencre látogatunk, nyoma sem lesz ennek a rettenetnek.”

Hégli Dusan
Hégli Dusan

Hégli Dusan (1971) koreográfus, rendező, az Ifjú Szivek Táncszínház művészeti igazgatója

„Ez a háború minden európai ellen irányul. Békét szeretnénk azonnal. Mindannyian félünk, én is, de a béke utáni vágyakozásunk nem torzíthat annyira, hogy ne tudjuk megkülönböztetni az áldozatokat az agresszortól. Az ukránok ugyanúgy nem akarnak egy indokolatlanul kegyetlenkedő birodalom áldozatává válni, mint mi. Ugyanazokért az elvekért harcolnak, mint amelyekért mi is annyiszor utcára mentünk 1989 óta.

Mi, akik magyarként élünk itt, már Mečiar idején megtapasztaltuk, milyen kiszorulni a civilizált világból. Tudjuk, milyen Európán kívül rekedni. Pontosan tudjuk, mit jelent a sem Nyugat, sem Kelet. Megtapasztaltuk, milyen az úgynevezett harmadik út, és egyáltalán nem tetszett.

Az elmúlt évtized propaganda-hadjárata erkölcsi legitimációt, jóváhagyást próbált szerezni a jövőbeli ordas céloknak. A dezinformációt, az uszítást s néhány ország politikai elitjét is arra használták, hogy a nyugati szövetségek megosztódjanak, lakosai elbizonytalanodjanak. Olyan érzelmeket korbácsolt fel a propaganda, amelyeket pont, hogy csillapítani kellett volna. Nem tudtunk hatékonyan tenni ellene, és lassan már beszélgetni is nehéz egymással. Nem lesz könnyű ezt helyrehozni, de talán még nem késő. Fontos, hogy segítsünk mindenkinek, aki a háború miatt nehéz helyzetbe került, és menekülni kényszerül. Mindegy, hogyan. Az Ifjú Szivek például előadásainak bevételét ajánljotta fel a Človek v ohrození nonprofit szervezetnek az Ukrajnából menekülők megsegítésére, családilag pedig egy olyan gyűjtésben vettünk részt, amely az óvóhelyeken rekedt embereknek biztosít ételt, gyógyszert, tisztálkodószereket. 

Ez a konfliktus mindannyiunk életét megváltoztatja. A kérdés az marad, hogy tiszteletben tartjuk-e a jövőben a nemzetközi egyezményeket, megillet-e minden nemzetet a szuverenitás, vagy van akinek nem jár? Ellensúlyozni tudjuk-e az álhírekből fakadó társadalmi torzulást? Hogy politikusaink továbbra is folytatják-e az árnyékkardozást a nyugattal, Brüsszellel, a NATO-val, Sorossal, Európával, a liberalizmussal és Ferenc pápával, vagy megvédenek a valós veszélytől is? Például Putyintól.”

Finy Petra
Finy Petra 

Finy Petra (1978) író, meseíró, a 21. század kiadó kommunikációs vezetője, legutóbbi könyve: Kerti szonáta (regény)

„Nagy a történetírók felelőssége. Annak idején azért lettem regényíró, mert tudtam ezt, és bíztam benne, történeteimmel tudok másokon segíteni. Apám orvosként gyógyít, én majd szövegekkel gyógyítok, képzelten naivan. Akkor még nem volt világos számomra, hogy a történetekkel gyilkolni is lehet.

Az ukrán háború kapcsán két nagy történet viaskodik egymással, két hatalmas narratíva feszül össze, melynek epikus gépezetét politikai és gazdasági vezetők és a média munkásai működtetik szorgalmasan. Csak míg ők szavakkal és sztorikkal vívják gigantikus hírcsatáikat, addig emberek halnak meg, veszítik el otthonukat és válnak a sors kisemmizettjeivé.

Nagy tehát a történetírók felelőssége. Hiszen az emberéleteket csak úgy lehet megmenteni, ha közben nem gyilkoljuk meg az igazságot. Ha háborúra kerül sor, az első áldozat az igazság – mondta Hiram Johnson. Ez sajnos az ukrán háború esetében is pontosan így történt."

Galán Angéla
Galán Angéla

Galán Angéla riporter, dokumentumfilmes, Pozsonyban született, Budapesten él

„Mióta kitört a háború a szomszédban, a szorongás mindig velem van. Hol jobban, hol kevésbé. Az aktív cselekvés oldja, mondják, ezért próbálok cselekedni. És erőt meríteni abból, hogy milyen sokan reagálnak gyorsan, segítenek önzetlenül. A lényeget tekintve a tehetetlenség érzése a legerősebb.

Háborús hírekkel kelek és fekszem. Értelmetlen pusztítás, lerombolt életek. Metróban, pincékben élő, nejlonszatyrokkal menekülő emberek. Ép ésszel nehéz felfogni, hogy ez ma megtörténhet. Nézem a kommenteket a hírek alatt. Úgy kell az ukránoknak, hogy bántak a kisebbségeikkel, olvasom. Mintha legalábbis bármi igazolhatná ezt a borzalmat. Az összes orosz katona féreg, írja másvalaki. Eszembe jut a kiskatona, aki azt hitte, hadgyakorlatra jött. Anya, ez igazi háború, félek, írta, mielőtt lelőtték.

A szakmám része, hogy érteni próbáljam, mi van az indulatok mögött. Megérteni úgysem tudom. És közben arra gondolok, a saját ágyamban ébredek, reggel kávézom, van nappalim és könyvespolcom. Vajon meddig marad ez így. Bármennyire szeretném, semmi ráhatásom nincs. Úgyhogy próbálok békét teremteni, legalább odabent, mert arra van.”

Simon Attila
Simon Attila

Simon Attila (1966) történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója; legutóbbi könyve: Az átmenet bizonytalansága – Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig

„Döbbenten állok a tény előtt, hogy a 21. század Európájában egy diktátor beteges hatalmi vágyai miatt fiatal életek ezrei vesznek el, családok válnak otthontalanná, gyerekek veszítik el a szüleiket. S hogy ez akár velünk is megtörténhet.

De talán fontosabb a tanulságok megfogalmazása. Mert miközben a háború pusztítása önmagában óriási tragédia, most isszuk meg annak a levét, hogy a Kárpát-medencében és a szlovákiai magyar társadalomban is már évek óta jelen van és egyre nagyobb teret hódít az intolerancia, a demokratikus értékek és a demokrácia relativizálása, az autokratákhoz és diktátorokhoz való dörgölőzés vágya. És ez a társadalmunkra nézve hosszú távon legalább olyan tragédia, mint maga a háborús pusztítás.

Egy biztos, bár nálunk nincsenek fegyveres harcok, a háború – annak gazdasági és lélektani hatásaival – már beköltözött mindennapjainkba, és itt fog maradni még néhány évig. Csak remélni tudom, hogy ez a helyzet sokakat rádöbbent arra, mi is a különbség a demokrácia és a diktatúra, az Európai Unió és a putyini Oroszország között. Mert mintha nem látnák.”

*

Körkérdés a háborúról, II. - Aki válaszol: Berg Judit, Bárdos Gyula, Bokor Réka, Agócs Attila, Kadarkai Endre, Vályi István

Körkérdés a háborúról, III. - Aki válaszol: Veiszer Alinda, Szegő András, Novota János, Durica Katarina, Németh Zoltán, Sütő Zsolt

A teljes cikk elolvasható lesz a Vasárnap következő, március 22-én megjelenő számában.

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
pellegrini k

Pellegrini: Szlovákiának új kormányra van szüksége, ne kínozzuk tovább a nemzetet

csapvíz k

Mintha nem lenne elég bajunk – most vízhiány miatt hirdettek vészhelyzetet

ll

Szlovákiai magyar írót díjaztak

liz truss

Brit külügyminiszter: Túl keveset költött a Nyugat Ukrajnára, ezért sikerült Putyinnak lerohannia

vízimentő

TRAGÉDIA: Beugrott felesége után a vízbe, hogy kimentse, végül megfulladt

buszbaleset

Legalább 20 ember meghalt és további 12 megsérült egy buszbalesetben

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.