Kendőzetlenül az iráni történésekről

Vasárnap

Mahsza Amini mindössze 22 éves volt. Egy iráni kórházban vesztette életét néhány nappal azután, hogy a rezsim erkölcsrendészete őrizetbe vette

A rendőrség „szerencsétlen balesetnek” nevezte a lány halálát, szemtanúk szerint viszont a nőt durván megverték. Iránban a halálát követően tiltakozási hullám kezdődött. Nők vágják le a hajukat, szabadulnak meg a fejüket takaró kendőtől performanszszerűen. Az állam erőszakkal próbálja meg leverni ezeket a lázadásokat. Több mint száz ember halt már meg a tüntetések során, és az áldozatok száma napról napra növekszik. Kovács Attila iszlámkutatóval beszélgettünk az aktuális események kapcsán.

Vasárnap

1979-ben vezették be a ma is érvényes hidzsáb törvényt Iránban. Mit lehet erről tudni?
Arról szól, hogy a nőknek közterületen kendőt kell hordaniuk. Ez mindenkire vonatkozik, vallástól, hovatartozástól függetlenül. Tehát, ha például egy európai nő Iránba látogat, akkor neki is kendőt kell tennie a fejére. Más muszlim országokban egyedül a mecsetek azok, ahol minden nőnek kendőt kell viselnie, a köztereken ez kevésbé jellemző.

A Koránban mi szerepel a kendőviseléssel kapcsolatban, mennyire van a törvény összhangban ezzel?
A Koránban az szerepel, hogy a nőknek megfelelően kell öltözködniük. Irán az egyetlen ország, ahol általánosan, minden nő számára el van rendelve a kendőviselés. Más muszlim országokban a muszlim nők egy része viseli a hidzsábot, míg mások nem. Törökországban egy időszakban például be volt tiltva a kendőviselés. A Koránban nem található pontos meghatározás, interpretáció függvénye, hogy ki hogyan öltözik, mit vár el. Egyébként Iránban is több kendőviselési szokás van.

Mennyire lehet párhuzamot vonni az iráni nők és nagyanyáink kendőviselése közt?
Könnyedén elfelejtjük, hogy elég néhány generációt visszaugornunk, és nálunk sem igazán mentek ki a férjezett nők kendő nélkül az utcára, főleg faluhelyen. A helyzet hasonlít, Iránban azonban nemcsak a férjezett nőknek, hanem a már nemileg érett lányoknak is el kell takarniuk a hajukat, és nem viselhetnek testhezálló ruhát sem.

 

1979-ig, az Iráni Iszlám Köztársaság kikiáltásáig az iráni nők szinte ugyanúgy öltözködtek, mint Nyugaton, a kendőviselésről pedig szabadon dönthettek

Nem ez az első eset, hogy nagyobb tüntetések, megmozdulások vannak a szigorú törvények miatt. Ezekről mit lehet tudni?
Igen, több ilyen megmozdulás is volt. A 2009-es ún. zöld forradalom volt az egyik legmeghatározóbb, annak komoly politikai vonatkozásai is voltak. 2017 és 2019 között kifejezetten a kendőviselés ellen léptek fel, ez a tüntetéssorozat az Engheláb utca lányai címszó alatt futott. Sajnos ezek a tüntetések nem hoztak változást. 1979 óta felnőtt egy olyan generáció, akik sok szempontból szeretnének másképp élni, mint ahogy azt a konzervatív hatalmon lévő elit elképzeli. Szabadságra vágynak, és itt nem csak a kendőviselésről van szó. Az atomprogram és az akörüli bojkott miatt az irániak nem igazán élnek jól. Rossz az ország gazdasági helyzete, sok fiatalnak ez nagyon nem tetszik. Az eliten belül is vannak nézeteltérések. Ez az egész egy szélesebb folyamat része, a mostani tüntetések csupán a jéghegy csúcsa. Ezek az események befolyásolják, hogy hogyan fog Irán kinézni a jövőben.

Mahsza Amini esete hatalmas figyelmet kapott a világban. Az, hogy ennyien figyelnek most Iránra, segíthet az ott élő nők helyzetén?
Segítség az, hogy van egy nemzetközi figyelem, ezt nem hagyhatják szó nélkül az iráni döntéshozók sem. Fontos számukra, hogy Iránról milyen kép alakul ki. Másrészt viszont nagyon könnyen megvádolhatják a tüntetőket, hogy mindenféle külföldi erőknek az eszközei. Nem szabad alábecsülni ezeket a mozgalmakat, a gond csak az, hogy nem igazán van esélyük gyökeres társadalmi változást elérni. A rendszer – főleg most, hogy a konzervatívok vannak hatalmon – nem éppen fogékony a változásokra. Azonban több fontos pozícióban lévő személy is azt nyilatkozta, hogy bizonyos reformokat meg kell tenni ebben az ügyben. A külföldi figyelem kettős szerepet játszik: egyrészt segítség a reformisták számára, másrészt fegyvert, érveket ad azoknak a kezébe, akik úgy gondolják, hogy ez az egész felindulás nem Iránból, hanem külföldről jön. Ez azért bonyolult, mert Iránban a dolgokat nem úgy intézik, hogy a médiában is megjelennek információk, vagy hogy közbeszéd tárgyát képezik. Iránban az az elit, akik még ʼ79-ben kerültek hatalomra, sokszor a színfalak mögött, egymás között rendezi ezeket a dolgokat. Valószínűleg sok mindenről vitáznak, de a nyilvánosság ezekről semmit sem tud.

 

Vasárnap

Mire számíthatunk, lesz az aktuális tüntetéseknek foganatjuk? Lehetnek belátható időn belül változások?
Mindenképpen kell változás, erre szerintem már az irániak is rájöttek. A reformisták épp ezt próbálták megvalósítani, mondjuk, az előző elnök ideje alatt. Abban az időben jártam is Iránban, akkor volt egyfajta törekvés bizonyos dolgokat másképp csinálni. Csak az volt a gond, hogy épp az atomprogram kapcsán akkor mondta fel az akkori amerikai elnök a megegyezést Iránnal. Ha egy rendszernek, egy kormánynak nincsenek külföldön kapcsolatai, amelyek segíteni tudnák a gazdaság működését, akkor nem sok esélye van, hogy változásokat eszközöljön, akármennyire reformista is. Egyszerűen nincs ezekre gazdaságilag lehetőség. Reformok mindenképpen kellenek, ebben az irániak többsége, nemcsak a fiatalok, hanem sok befolyásos vallási vezető is egyetért. Irán nem igazán kapott esélyt, ebben pedig nagy szerepet játszik az atomprogram kapcsán kialakult embargó és az ehhez kötődő rossz gazdasági helyzet. Ha az emberek nem tudnak napi szinten megélni, akkor hiába beszélnek nekik reformokról, hiszen a kormány nem tudja miből megvalósítani őket. Politikai stabilitásra lenne szükség, de ez nem garantált. Szerintem rövid távon nem lesznek nagy változások. Hosszú távon viszont mindenképpen szükségesek valamilyen reformok ahhoz, hogy az ország továbbra is működni tudjon.

Meddig tarthat ki a nép, ha ilyen erőszakosan próbálják leverni a megmozdulásokat?
Meg kell jegyezni, hogy a rezsimet támogató tüntetéseken is sokan voltak, bár nem csapott össze a két tábor egymással, úgyhogy legalább ebből a szempontból nem durvult el a helyzet. 2009-ben a zöld forradalom idején sokáig kitartottak. A tiltakozók valószínűleg most is hosszan ki fognak tartani, de a kormány továbbra is erőszakosan fog fellépni ellenük. Minél rosszabb a helyzet, az annál inkább a radikálisok malmára hajtja a vizet. Az, hogy sokáig kitartanak a tüntetők, sajnos nem azt jelenti, hogy valamiféle változás is lesz.

Érdekes

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/41. számában jelent meg 

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!