Aktuális

Húsvét háborús romokon

author
Vrabec Mária

2022. április 18. 08:00

Vasárnap
Kép Somogyi Tibor

Milyen most a helyzet Beregszászon?

Nyugodtabb, mint a háború első hónapjában. Február végén, március elején nagyon sokan jöttek, aki el akart és tudott menni Ukrajnából, az már elment. Azok maradtak, akiknek nincs pénzük, nem mernek nekivágni az ismeretlennek, vagy idősek, betegek. Most már nyugodtan átjárhatóak a határok, a munkácsi vasútállomásról is csak két szerelvény indul naponta Magyarországra.

Az átutazó menekülteket leszámítva érzékelhető Kárpátalján, hogy az országban háború dúl?

A rendőrség sűrűbben járőrözik és a katonai parancsnokság is hordja a behívókat. Naponta többször van légiriadó is, de már senki nem megy az óvóhelyekre. Nem is értem, miért szirénáznak, ha nincs veszély, mert félő, hogy az emberek már akkor sem fogják komolyan venni, ha ne adjʼ isten bombáznának. Próbál mindenki úgy élni, mint azelőtt, tele az utcák, a kávézók, a boltok, mintha már a háborút is megszoktuk volna. De azt azért látjuk, hogy némely árucikkből hiány van, másoknak a duplájára emelkedett az ára. Egy kiló hajdina például 35 grivnya volt (kb. 1,10 euró), most 72.

Azért téma a háború? Vagy beszélni sem akarnak róla az emberek?

Másról sem beszélnek. Nem igaz, hogy ez nem a mi háborúnk, hiszen itt élünk. Annál döbbenetesebb, hogy testvér öli a testvért, hiszen a tudatunkban az oroszok és ukránok testvérnemzetnek számítottak, mindkettő szláv nép, ortodox vallású, közös múlttal rendelkeznek. Káin és Ábel jut erről eszembe, mert itt is egyértelmű, ki tört orvul, érdekből a másikra.

Vasárnap

A magyarok mennyire tudnak most azonosulni az ukránokkal? Félre lehet tenni a nyelvtörvényt, a különböző nacionalista atrocitásokat, amikor a közös haza a fontos?

Nem is annyira a hazáról van szó, mint az ukrán szenvedő népről, mert most elsősorban ezt kell látni, minden más mellékes. Az önkénteseink a háború kezdete óta készítik az élelmet, vizet, kijártak a határra is, hogy segítsék a sorban állókat. Nagyon sok menekülő elmondta, mennyire meglepte őt a kárpátaljai magyarok segítőkészsége. Minél keletebbről jönnek, annál jobban hálálkodnak, hisz ott sokan azt a tanácsot kapták, hogy a magyarlakta vidéken meg se álljanak, mert ott ukránokat reggeliznek. Ez is azt igazolja, hogy azokban a legkönnyebb a magyargyűlöletet, vagy legalább a bizalmatlanságot feléleszteni, akik magyarokkal soha nem is találkoztak.

Mit gondol, ez a tapasztalat segíthet majd az ukrán–magyar viszony rendezésében?

Bízom benne. A kárpátaljai magyarok most félretették az összes sérelmüket, és nagyvonalúságról tettek tanúbizonyságot. Remélem, ezután nem lesz olyan könnyű felszítani a magyarellenes indulatokat, hiszen mára az is kiderült, hogy a konfliktusok nagy része mögött orosz provokáció volt. Ukrán–magyar feszültségről egyébként Kárpátalján nem beszélhetünk, akik itt élnek, azok megszokták az alkalmazkodást, hiszen ez az országrész mindig többnemzetiségű és többvallású volt.

Ukrajnából most elmenekült több millió fiatal, akiknek a nagy része már nem is költözik vissza. Ez hatványozottan sújthatja az amúgy is elöregedő kárpátaljai magyarságot?

Ettől tartunk mi is, hiszen már úgyis kevés volt itt a fiatal, a háború után még kevesebb lesz. A beregszászi magyar közösség egyharmada már elment, s minél tovább húzódik, annál kisebb lesz az esélye, hogy ezek visszajönnek, hiszen berendezkednek, egzisztenciát teremtenek külföldön. Ha nem is lőnek ránk, gazdasági és demográfiai szempontból mi is nagyon megszenvedjük ezt a szörnyű konfliktust.

Korábban inkább gazdasági okokból mentek el a magyarok, vagy az ukrán nacionalizmus miatt?

Gazdasági okokból egész Ukrajnából folyamatos az elvándorlás Nyugatra. Kárpátaljáról azonban a legtöbben az utóbbi években települtek Magyarországra, főleg fiatal családok, akik attól tartottak, hogy ha érvénybe lép a nyelvtörvény, nem fogják tudni magyarul taníttatni a gyermekeiket.

Ennek a nyelv- és oktatási törvénynek, amelynek a lényege az, hogy az alapiskola 5. osztályától csak ukránul tanulhatnának a diákok, 2023-tól kellene érvénybe lépnie. Elképzelhető, hogy most az ukránok visszavonják?

Feltehetően ez is része a béketárgyalásoknak, hiszen ez a törvény elsősorban az ukrajnai orosz kisebbség ellen irányult, de „mellesleg” mi magyarok is szenvedő alanyai vagyunk, az itt élő románokkal együtt.

Mivel elsősorban a fiatalok menekülnek, sok idős ember teljesen magára marad. Rájuk most ki figyel?

Jelenleg az egyházak és karitatív szervezetek. Én is mindig felhívom a hívek figyelmét, hogy ha ismernek ilyen embereket, fokozottan figyeljenek rájuk, kérdezzék meg, nincs-e szükségük segítségre. A kisebb közösségekben, falusi környezetben nyilván könnyebb észrevenni, ha valaki elhagyatott, rászoruló, mint a nagyvárosokban. A háború után ezzel állami szinten is foglalkozni kell majd, mert a nagy segíteni akarás el fog múlni, és minden nyomorúság megszokottá válik. Hosszú távon a jótékonyságot is csak tudatosan, szervezetten lehet művelni. Ahogy a Szentírásban olvashatjuk: virrasszatok, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát.

A hitéletre milyen hatással van a háború? Félelmükben az emberek még inkább Istenhez fordultak, vagy csalódottságukban elfordultak tőle?

Azt tapasztaljuk, hogy az emberek már csak Istenben bíznak. Amikor a földi hatalmak minden logika, racionalitás és együttérzés híján hoznak döntéseket, amikor már nem segít az érvelés, a gazdasági szankció, a fegyveres ellenállás, ő még mindig közbeléphet. Ezért vannak tele a templomok. Sokkal többen járnak misére, keresztutakra és más imaalkalmakra is, mint a háború előtt, annak ellenére, hogy sokan elmenekültek.

Milyen az ukrajnai katolikus egyház kapcsolata a pravoszláv egyházzal?

Ez összetett, mert Ukrajnában két pravoszláv egyház van. A moszkvai patriarchátushoz tartozóval semmilyen, az Új Ukrajna Pravoszláv Egyházával néha tartunk közös imaalkalmakat, úgy mondhatnám, jószomszédi kapcsolatokat ápolunk. De most a moszkvai patriarchátushoz tartozók is óvatosan fogalmaznak a háborúval kapcsolatban, nem támogatják egyértelműen Moszkvát.

Vasárnap

Kirill pátriárka viszont elkötelezett támogatója Putyinnak, azt mondja, hogy Oroszország a keresztény hagyományok védelmében és a homoszexuális lobbi ellen indított háborút Ukrajnában, sőt fegyvereket szentel meg. Ennyire a nemzetpolitika része az orosz pravoszláv egyház?

Az ortodox egyházban a vallási és nemzeti jelleg teljesen összemosódik, ők nem egyetemes egyházban gondolkoznak, náluk egy-egy pátriárka az adott nemzet lelki vezetője. Ha ő történetesen közös nevezőre jut az adott nemzet nacionalista politikusaival, akkor megtörténhet, hogy az egyházi vezető számára is meghatározóbbá válik a politika, mint a hit, és fontosabbá az ellenség legyőzése, mint a könyörületesség.

Az oroszpárti internetes oldalakon sokan érvelnek azzal, hogy van jó háború, hiszen a Prédikátorok könyve szerint is „megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének”. Ilyesformán mindenki mondhatja azt a Bibliára hivatkozva, hogy igaz háborút vív a saját értékrendje szerint?

Nincs jó háború. Semmilyen cél és semmilyen eszme nem szentesíti azt, hogy ártatlan emberek halnak meg. Az idézett mondat a Biblia ószövetségi részében van, amikor a népek még csak várták a Megváltót, és erkölcsi iránymutatás nélkül éltek. Az Úr Jézus már azt mondta Péternek: tedd el hüvelyedbe kardod, mert kard által vész el, aki kardot ránt.

Annyi gyűlöletet szül ez a háború népek és nemzetek között, hogy félő, generációkon keresztül öröklődni fog. Hogyan lehet ezek után keresztényi lelkülettel viszonyulni az oroszokhoz, akik ha nem is támogatták mind a háborút, de néma cinkosként nem tiltakoztak ellene?

Ez fájó, de idővel meg kell bocsátani, hiszen rengeteg ukrán állampolgárnak van rokona, barátja Oroszországban, és nem mindenki bűnös, aki nem mer egy autokrata rendszerben hőssé válni. Hősökkel tele a temetők, az ember pedig élni akar. Ez az élni akarás minden reményem, mert ez normális emberi kapcsolatokat, nyugalmat, békességet feltételez. A düh és a harag felfokozott időkben jogos, de a hétköznapjainkat nem uralhatja, és én bízom benne, hogy hamarosan eljönnek ezek a hétköznapok.

Az meglepte, mennyire harciasak, kitartók és elszántak az ukránok?

Mindenki azt gondolta, hogy bevonul a nagy orosz hadsereg, és két nap alatt bekebelezi Ukrajnát. Nagyon nem ez történt, a szemünk előtt születik meg az egységes ukrán nemzet, de az majd csak a háború után fog kiderülni, hogy ez az egység milyen tartós, és valami ellen után valami mellett is ki tud-e állni.

Kárpátalján mi az emberek véleménye? Inkább mondjon le Ukrajna a Donbaszról és a Krím félszigetről, csak legyen már béke, vagy tartsunk ki, mert az oroszoknak úgysem elég semmi?

Mindkét véleményt lehet hallani. Vannak, akik azt mondják, hogy adjuk oda nekik, amit kérnek, csak fejezzük be az öldöklést, mások szerint az utolsó csepp vérig küzdenünk kell az igazunkért. Magam sem tudom, mi a jó megoldás, de azt tudom, hogy minden újabb háborús nap újabb áldozatokat és pusztítást, még több kárt és fájdalmat jelent. Ez végsősoron egyik félnek sem lehet jó.

Zelenszkij elnök követeléseit, hogy a NATO zárja le Ukrajna légterét, és küldjön minél több fegyvert, katonát, támogatják az ukrán állampolgárok?

Azt hiszem, hogy azok, akiket közvetlenül érint a háború, igen. A többiek tudják, hogy ez a harmadik világháború kitörését jelentené.

Magyarország óvatos, langyos hozzáállását hogyan értékelik a kárpátaljai magyarok? Szintén úgy látják, hogy őket védi azzal, hogy nem küld fegyvereket Ukrajnának?

Magyarország a saját nemzetei érdekeit nézi, ez az első számára. Ez érthető, csak az elvek hiányoznak. Az, hogy nyíltan kimondják, ki ebben a háborúban az agresszor és ki az áldozat.

Ferenc pápa felajánlotta Ukrajnát és Oroszországot Szűz Máriának. Ez jelent egyáltalán valamit az oroszok számára?

A pravoszlávok nagy tisztelői az Istenanyának, de a római pápa számukra nem tekintély, ezért nem hiszem, hogy ez a felajánlás megérintette volna őket. De Szűz Mária ettől függetlenül a béke királynője, én hiszem azt, hogy közbenjárására ki tud engesztelődni egymással ez a kép nép.

A húsvét a keresztény egyházak legnagyobb örömünnepe, de háborús körülmények között nehéz örvendezni. Mégis mivel tudja biztatni az embereket?

Azzal, hogy az együttérzésünket és a hitünket nem szabad elveszítenünk. Most háborús romokon üljük a húsvétot, de majd mi is újra felépítünk mindent, mint ahogy a zsidók is újjáépítették a babiloniak által lerombolt Jeruzsálemet. A városokat könnyebb lesz rendbe tenni, mint az emberek lelkét, mert nehéz időkben könnyű elaljasulni, eldurvulni. Ezért most az a legfontosabb, hogy emberséges emberek maradjunk. Ha minél többen lesznek olyanok, akik a mások fájdalmát, szenvedését is látják, gyengeségét, vétkét megbocsátják, akkor eljön számunkra a feltámadás.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/15-16. számában jelent meg.

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
pellegrini k

Pellegrini: Szlovákiának új kormányra van szüksége, ne kínozzuk tovább a nemzetet

csapvíz k

Mintha nem lenne elég bajunk – most vízhiány miatt hirdettek vészhelyzetet

ll

Szlovákiai magyar írót díjaztak

liz truss

Brit külügyminiszter: Túl keveset költött a Nyugat Ukrajnára, ezért sikerült Putyinnak lerohannia

vízimentő

TRAGÉDIA: Beugrott felesége után a vízbe, hogy kimentse, végül megfulladt

buszbaleset

Legalább 20 ember meghalt és további 12 megsérült egy buszbalesetben

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.