Harry könyve. A herceg nyilvánosan szakított a családjával

Magyarul március közepén jelenik meg, borítékolható, hogy szintén nagy keletje lesz, mert a közönség szereti, ha valaki ennyire kiszolgáltatja magát. Az ilyen embert ugyanis lehet sajnálni, egy ideig tapsolni neki, hogy áruljon el még többet, majd amikor már mindent kiteregetett, a legegyszerűbb őt is megvetni, és azt mondani, maga tehet róla, hogy mindenki elfordult tőle.

Félő, hogy ez lesz a sussexi herceg sorsa is, aki az utóbbi hónapokban olyan médiahadjáratba kezdett a saját családja ellen, mintha legalábbis politikai kampányt folytatna a brit királyi trónért. Teszi mindezt úgy, hogy nem győzi hangsúlyozni: 2020 januárjában azért mondott le a családban betöltött szerepéről és kiváltságairól, hogy nyugalma legyen és megszabaduljon az őt üldöző média figyelmétől. Közben feleségével, Meghannal folyton nyilatkoznak, posztolnak, filmet forgatnak és show-műsorokban szerepelnek. Nehezen érthető stratégia, legalábbis azon túl, hogy valóban érezhettek késztetést elmondani a saját igazukat.

Keresik a figyelmet és a pénzt

Ehhez épp elég lehetett volna az az interjú, amit 2021 márciusában adtak Oprah Winfreynek, és amelyben elmondták, mennyire elhagyatottnak érezte magát Meghan hercegné a királyi családban. Miért fontolgatta az öngyilkosságot, amikor nem védték meg a bulvár támadásaival szemben, és milyen megjegyzéseket tettek arról, születendő gyermeke bőrének színe mennyire lesz majd sötét. A világ így megtudhatta, amit a Korona sorozat alapján már sejtett, hogy Windsorék gondolkodásában még mindig jelen van a gyarmatosítók felsőbbrendűsége, és hogy egymással ugyanolyan hűvösek és tartózkodók, mint a nyilvánosság előtt. Sokan biztosan együtt is éreztek a hercegi párral, főleg a kevert fajú Meghannal, akit a brit bulvármédia valóban könyörtelenül támadott, és az is hiteles volt, hogy az anyja halála óta Harry a lesifotósokat tekinti legfőbb ellenségének.

Ebből kiindulva azonban nehezen magyarázható, miért keresi mégis a hercegi pár folyton a média figyelmét – ha csak nem a pénzért. A Netflix műsorszolgáltató cég százmillió dollárt fizetett nekik a karácsony előtt megjelent Harry és Meghan dokumentumfilm-sorozatért, a Penguin Random House kiadó négy könyvre szerződött a herceggel 35–40 millió dolláros előleggel, Meghan pedig podcastokat is készít Archetypes címmel, ugyancsak milliókért. Ez rengeteg pénznek tűnik, de a pár élete is költséges – a Los Angeleshez közeli Montecitóban, egy 33 millió dollárt érő villában élnek elit környéken, és csak a testőrségük havi 8–10 millióba kerül.

Játszmák és túlzások

De valószínűleg vétenénk Sussexéknek, ha azt gondolnánk, hogy csak a pénzért teregetik ki a családi szennyest – nyilván az elégtétel keresése, a bosszú és valamiféle furcsa nyilvános terápia igézete is motiválhatja őket. Lehet, úgy hiszik, hogy minél többet mondanak el magukról és a családjukról, minél inkább leleplezik a sérülékenységüket és mások gyengéit, annál inkább felszabadulnak, de a tévénézők és az olvasók reakciói nem erre utalnak. A dokumentumfilm-sorozatról még el lehetett hinni, hogy két sebzett lélek nyilvános gyónása. Bár voltak benne erőltetett, nagyon is megrendezett jelenetek, mint amikor Meghan a kis Lilibetnek mutogatja Diana nagymama portréját a falon, vagy tyúkokat etet Archie-val. Eltúlzottnak tűnt az idilli tengerparti sétákat, a gyerekekkel való önfeledt hancúrozást, vagy a Diana sorsával való párhuzamot ábrázoló jelenet is. Harry többször is elmondta, hogy azért féltette annyira Meghant, mert az anyját is a bulvársajtó kergette a halálba. Ez akár igaz is lehet, kár, hogy a filmben olyan felvételekkel akarták fokozni a hatást, amelyeken a paparazzik serege nem rájuk, hanem egészen más sztárokra várt.

A legérdekesebb információ, amit a filmsorozatból megtudunk, hogy milyen játszmákat folytatnak a királyi család egyes tagjainak sajtóirodái, hogyan dobnak oda a médiának egy-egy lejárató információt más családtagról, hogy a saját „főnökükről” eltereljék a figyelmet. Harry és Meghan szerint ők is ilyen manipulatív információcsepegtetések áldozataivá váltak, mert túl népszerűek voltak. Márpedig nekik a családban csak a másodhegedűsök szerepét szánták.

Nem hitte el, hogy meghalt az anyja

És itt elértünk Harry 400 oldalas könyvéhez, amelynek már a címe is sokatmondó: Tartalékos. Harry szerint a születése után apja azt mondta az anyjának:

„Csodálatos! Most már szültél nekem egy örököst és egy tartalékot, elvégeztem a dolgomat” – majd az estét már a szeretőjével, Kamillával töltötte.

Ezt a másodrangú szerepet annyira éreztethették Harryvel a családban, hogy Tartaléknak becézték, és neki meggyőződése volt, hogy csupán azért jött a világra, hogy ha a bátyjának, Vilmosnak szervdonorra lenne szüksége, azonnal kéznél legyen. Súlyos vádak ezek, és egyáltalán nem az a lényeg, mennyi bennük az igazság (valószínűleg semmi), hanem az, hogy egy családban egy kisfiú ennyire mellőzöttnek, magányosnak érezheti magát.

A traumát csak tetézte édesanyja tragikus halála, amit meg sem gyászolhatott, mert viselkednie kellett, és senki nem akadt a családban, aki vigasztalta volna. Károly a halálhírt is úgy közölte a fiaival, hogy még csak meg sem ölelte őket.

„Nem tudtam nem érezni otthon a stabilitás, a melegség és a szeretet hiányát” – írja a könyvben herceg, aki azonnal mentális falat húzott a történtek köré, és meggyőzte magát, hogy az anyja nem halt meg, csak rejtőzködik valahol, és egy napon eljön értük.

Egészen addig sikerült ezt az illúziót fenntartania magában, amíg be nem vonult a hadseregbe, később pedig szakemberek segítségére volt szüksége, hogy feldolgozza édesanyja korai elvesztését és az azt követő eseményeket. Különösen a temetési szertartás viselte meg nagyon, hiszen hosszú kilométereken keresztül az anyja koporsója után kellett menetelnie, miközben tömegek figyelték és fotósok ezrei kapták lencsevégre minden arcrezdülését.

Szex, drogok és a lefagyott nemi szerv

A könyvnek ez a legmegrendítőbb része, itt őszintén együtt lehet érezni a sérült lelkű kis herceggel, de a folytatás már túlságosan, sőt feleslegesen nyersre sikeredett, inkább leszámolás a családtagokkal, semmint őszinte memoár.

Harry beszámol arról, mennyit bulizott, milyen volt az első szex, milyen kábítószereket fogyasztott, és hogyan beszélgetett egy kukával a hatásuk alatt. Megtudjuk (de minek?), hogy egy 320 kilométeres sarkköri jótékonysági séta során lefagyott a nemi szerve, így vett részt Vilmos és Katalin esküvőjén és olyan krémmel kenegette sérüléseit, amit az anyja ajakbalzsamként használt.

Még azt az információt is megosztja az olvasókkal, hogy körülmetélték, többet a szóban forgó testrészről mér tényleg csak a felesége tudhat. Azt is elárulja, hogy Afganisztánban huszonöt tálibot lőtt le, de az előzetes sajtóhírekkel szemben ezzel nem kérkedik, csupán tárgyilagosan megjegyzi. Az már kényesebb viszont, hogy kifejti, amikor célzott, nem emberként gondolt rájuk, hanem sakkfiguraként – erre már reagált is a talibán.

Afganisztánból poszttraumás stressz miatt küldték haza, és kiábrándultan, ismét magányosan tengette az életét, amíg nem ismerte meg Meghant. Innen a netflixes sorozat nézői már ismerik a történetet. Csupa rasszizmus, félelem és szenvedés, még bővebben kifejtve.

Camilla, a gonosz mostoha

A négyszáz oldalas kötet több mint a fele azonban nem Harryről szól, hanem a királyi család intim titkairól. A szerző közhírré teszi, hogy apja, Károly király egészségügyi okokból alsógatyában szokott fejen állni, és részletesen kitálal azokról a vitákról is, amelyeket Vilmossal Meghanról folytatott. A trónörököst agresszívnak, dühösnek írja le, még azzal is megvádolja, hogy fizikailag bántalmazta. Állítólag lelökte a földre, egyenesen egy kutyatálba.

Történetében a fő gonosz azonban Camilla, akit a leírtak alapján a fiúk soha nem fogadtak el, sőt egyenesen könyörögtek az apjuknak, hogy ne vegye feleségül. Camilla állítólag ekkor kezdett abba a hosszú távú, rafinált és gonosz játszmába, aminek az eredménye a házasság, majd a királyi feleség cím lett. Károly és Camilla Harry szerint aggályosan ügyeltek arra, hogy Vilmos és Katalin ne tereljék el róluk a figyelmet, többször szervezték át emiatt a trónörökösi pár nyilvános szerepléseit. Camilla arra is megpróbálta rávenni Katalint, hogy változtassa meg a nevét, mert a Catherine már a harmadik „C” volt a családban, Camilla és Charles után.

Jön a folytatás

A családból csak nagyapját, Fülöp herceget és nagyanyját, Erzsébet királynőt kímélte Harry herceg, róluk semmi megalázót nem írt le, bár a királynőt úgy festi le, mint aki tehetetlenül és tudatlanul szemléli a családban dúló belharcokat, mert a tanácsadói irányítják, és számára az Intézmény a fontos. A herceg csak így emlegeti a monarchiát, ami a könyv szerint úgy működik, mint egy családi vállalkozás, ahol mindenki a többieket eltaposva érvényesíti az érdekeit.

Harry a könyve végén azt írja: vágyik arra, hogy rendeződjön a kapcsolata apjával és bátyjával, akit bevallása szerint akkor veszített el, amikor Vilmos megházasodott. Ezek után ez nagyon nehéz lesz, ha nem lehetetlen. Sokkal valószínűbb, hogy felmenője, az ugyancsak egy amerikai színésznőért a trónról lemondott Eduárd herceg sorsára jut, aki önkéntes franciaországi száműzetéséből élete végéig azt figyelte, mi történik a brit királyi családban, és miről maradt le. A történet folytatódik, a herceg további három könyvet fog írni, és abban biztosak lehetünk, hogy Windsoréknál akad még leleplezni való. Meghan is könyvet tervez, és interjúk, nyilatkozatok sorozatára is számíthatunk. Kérdés, hogy ha már tényleg minden hidat felégetnek maguk mögött, végre megtalálják-e az annyira áhított és annyit emlegetett nyugalmukat.