Halált hozó denevérek vagy óvatlan tudósok?

denevér

Li Ven-liang volt az a kínai orvos, aki elsőként figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire. A hatóságok megbüntették, majd amikor belehalt a fertőzésbe, kitüntették.

Azután hívta fel a figyelmet a jelenségre, hogy hét olyan fertőzéses esettel találkozott, amelyeket megítélése szerint a koronavírusok családjába tartozó vírus okozhatott. Kollégáinak egy internetes csoportos beszélgetésben küldött üzenetet az esetekről, és azt tanácsolta nekik, hogy viseljenek védőfelszerelést a fertőzés elkerülésére. Erről a kínai hatalom is tudomást szerzett, álhírterjesztés miatt megbüntették, aláírattak vele egy nyilatkozatot, miszerint „hamis állításaival súlyosan megzavarta a társadalmi rendet”, majd miután a koronavírus okozta fertőzésben meghalt, posztumusz kitüntették.

Figyelmeztettek, de hiába

Az ő története mutatja meg a legjobban, mennyire álságosan, tévesen vagy balgán viszonyult elsősorban Kína és sokáig az egész a világ ehhez a járványhoz. Pedig ha a kezdetektől a szakemberekre hallgattunk volna, nem tartanánk ott, ahol most.

Több mint egy évvel ezelőtt, 2019. március 2-án jelent meg a Virusis, azaz Vírusok című orvosi folyóiratban a vuhani víruskutató intézet munkatársainak cikke a denevérek koronavírusairól, amely arra figyelmeztetett, hogy a SARS után újabb koronavírus fenyeget, és a fertőzés kiindulópontja valószínűleg Kínában lesz. A sors iróniája, hogy később épp azt a Vuhant sújtotta leginkább a járvány, ahol az ország legnagyobb virológiai intézete működik. Ma már egyre többet hallani arról, hogy a Covid–19 kutatólaboratóriumból elszabadult biológia fegyver, de ha így volna is, ezt teljes bizonyossággal valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Ami a tudósok szerint vitathatatlan, az annyi, hogy állati eredetű.

Nagy Károly, a budapesti Semmelweis Egyetem virológusprofesszora azt mondja, hogy a szakemberek már a 2002-es SARS-járvány óta próbálták kutatni, hogyan alakulhatnak ki vírusok okozta járványok. Amerikában 2019-ben azt modellezték, hogyan reagálnának, milyen anyagi eszközöket mozgósítanának a kormányzati szervek egy nagy koronavírus-járvány kitörése esetén. Az eredmény katasztrofális volt: az derült ki, hogy az egyes állami intézmények inkább egymással vetélkedtek, mint hogy a célra összpontosítottak volna.

Miért éppen a denevérek?

A kínaiak, konkrétan a vuhani kutatóintézet speciális patogénekre és biológiai biztonságra szakosodott kutatói kezdettől elsősorban denevérfajok, valamint földrajzi, területi sajátságok összefüggéseit elemezték, s ennek alapján már 2019-ben előrevetítették koronavírusok közti potenciális átadódás lehetőségét és egy járvány kitörését. A publikáció fél évvel korábban jelent meg, mint hogy a járvány elkezdett terjedni, de a tudományos világban nem vették komolyan. Pedig a szerzők előre jelezték, hogy nagy valószínűséggel egy denevértől eredő koronavírus fog felbukkanni, és Kína a legvalószínűbb fertőzési terület. A tudósok annak pontosabb megállapítását tűzték ki célul, hogy mikor és hol fog kitörni a járvány, de nem kaptak hozzá állami támogatást.

Ha kaptak volna, többet lehetett volna tenni a megelőzésért, mert a kínai szakemberek azt valószínűsítették, hogy az új vírus ugyanazt a két fehérjét fogja hordozóanyagként használni, amelyet a 2002–2003-as SARS. Igazuk volt, mint ahogy abban is, hogy a vírus ismét denevértől fog eredni. A földön az összes emlősfaj ötöde denevér, több ezer fajuk létezik, és mindegyikük többféle veszélyes vírus hordozója. Ezek már a szervezetükben összekeverednek, s genetikai rekombináció, vagyis új vírusváltozat jöhet létre. Nagy Károly szerint azért van annyi koronavírus a denevérekben, mert rovarokkal táplálkoznak, amelyeket a talajban, rothadó, bomló anyagokban, állati tetemekben találnak. Ezáltal rendkívül sokféle mikroorganizmusnak vannak kitéve, de sajátságos immunitásuknak köszönhetően sokkal nagyobb a toleranciájuk a vírusbetegségekkel szemben. Immunrendszerük erősen tudja csökkenteni a vírusok által kiváltott gyulladásokat, márpedig ha a gyulladás mértéke csökken, akkor a betegség kialakulásának veszélye is kisebb. A denevéreknek nincsenek tüneteik, ők csak hordozók, és mivel elég nagy távolságokat képesek megtenni, nagy területet tudnak megfertőzni. Akár úgy, hogy megharapnak, megkaparnak egy embert, akár úgy, hogy elfogyasztják őket, ami Kínában egyáltalán nem ritkaság.

Állatoktól kapjuk, de az ember az oka

David Quamenn amerikai tudós már 2012-ben publikált egy cikket arról, hogy a legközelebbi világjárvány vadállati eredetű lesz. Az állatokról emberre terjedő fertőző betegségek összefoglaló neve zoonózis. Ebbe a kategóriába tartozik az ugyancsak denevérektől származó SARS, az ebola, a Lyme-kór, az anthrax, az orbánc, a toxoplazmózis és a malária is. A zoonózisok kutatása nagyon bonyolult, mert a vírusok sokszor több állatfajon keresztül jutnak el az emberhez. A SARS esetében a denevérek a cibetmacskákat fertőzték meg, majd azok az embereket. A Nipah-vírus Malajziában a denevérekről a disznókra, onnan pedig az emberekre terjedt, a HIV-fertőzés a csimpánzoktól ered. A zoonózisok manapság azért gyakoribbak, mert az ember sokféleképpen beavatkozik a természet rendjébe. Kínában számos vadon élő állatot árusítanak piacon fogyasztásra, így olyan fajok is kapcsolatba kerülnek egymással és az emberrel, amelyek a természetben kerülték egymást, és a fertőzések átadásának kockázata hatványozódik.

Az emberre leselkedő fertőző betegségek több mint kétharmada állatoktól származik. A legkevesebb GDP-t termelő országokban a betegségek és halálesetek húsz százaléka köthető zoonózisokhoz, s az újonnan jelentkező fertőzéses betegségek több mint hatvan százaléka állati eredetű. Amit meg kell most ismernie a tudománynak, az a betegségek ökológiája, az, hogy miként kellene együtt élnünk a természettel úgy, hogy ne avatkozzunk be túlságosan, mert ezzel a védelmet nyújtó fajokat is kiirtjuk. A Lyme-kór elterjedését például az erdők kivágása okozta: eltűntek az ott őshonos ragadozók, farkasok, rókák, baglyok és sólymok. Ez kedvezett a fehérlábú egérnek, amely igen alkalmas hordozója a Lyme-baktériumnak, hogy aztán a kullancsok révén továbbterjedhessen róla a fertőzés az emberekre.

Lámáktól várjuk a csodát

Arra a kérdésre, hogy a kórokat terjesztő vadállatok, leginkább a denevérek, miért nem betegszenek meg, ott keresendő a válasz, hogy az ő szervezetükben másként történik az interferon – a vírusfertőzéssel termelődő, vírusellenes hatású, ugyanakkor gyulladást megindító fehérje – kialakulása. Valószínű, hogy a denevérekben ez a két folyamat egyensúlyba kerül, ezért a jövőben az interferonok vizsgálata az orvostudomány számára komoly feladat lehet. Interferongyógyszerek egyébként már vannak forgalomban, csak a koronavírusra még nem terjesztették ki a felhasználásukat. Ez sejttenyészeteken való alkalmazással lehetséges, és már folynak ilyen kísérletek.

Világszerte sok hír jelenik meg arról is, hol mindenhol vélték felfedezni a koronavírus ellenszerét. Egy genfi kutató lámák szervezetében talált hatékony ellenanyagot, mások szerint egy régi maláriaellenes gyógyszert lehet alkalmazni a koronavírus okozta tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél. Nagy Károly úgy véli, az ellenanyagok vizsgálata jó irány, mert ma már sejtkultúrák tenyésztése nélkül, számítógépes technológiával meg lehet állapítani, hogy ezek az ellenanyagok milyen vírusfehérje-komponensekhez kötődnek, és ennek alapján gyógyszerek fejleszthetők ki.

Gyógyszer lehet, oltóanyag nincs

Ilyen gyógyszereket, oltóanyagokat is próbálnak létrehozni Japánban, Amerikában, Németországban. A szakértők nagy reményeket fűznek egy Remdesivir nevű szerhez, amelyet eredetileg az ebola ellen fejlesztettek ki. Az ebola is RNS-vírus, ami azt jelenti, hogy a fehérjeburka ribonukleinsavat vesz körül, úgy, mint a koronavírusé. Különböző csoportba tartoznak, de a szaporodásukban ugyanaz az enzim vesz részt, és a Remdesivir ezt az enzimet gátolja. Az első tesztelések ugyan nem hoztak biztató eredményt, de a tudósok szerint túlságosan kis mintán végezték a kísérletet ahhoz, hogy érvényes következtetéseket lehessen levonni. A tesztelést folytatják, mert vannak olyan tapasztalatok, hogy a szer jótékony hatással lehet azokra a Covid–19-ben szenvedő betegekre, akiknél még a kór kezdeti szakaszában megkezdik a kezelést. Nyárra várhatók az eredmények és a remény, hogy más betegségekre törzskönyvezett gyógyszereket biztonsággal be lehet vetni a koronavírus ellen. A tudósok próbálkoznak malária, AIDS és egyéb autoimmun betegségek – mint a lupusz vagy a reumatoid artritisz – kezelésére alkalmazott gyógyszerekkel is. Ezzel a gyógyulás esélye növekedhet, de a megbetegedés kockázata még mindig nem csökken. Ahhoz oltóanyagra volna szükség, ezt azonban egy éven belül senki sem helyezi kilátásba.

Ma már nem Kína, hanem Európa és az Amerikai Egyesült Államok a koronavírus fő gócpontja. A kórokozó genetikai anyaga ugyanaz, mint Kínában, inkább a fogékonyság- és életmódbeli különbség okozhatják a fertőzések nagyobb számát. Addig, amíg fel nem fedezik a hatékony ellenanyagot, csak szociális és társadalmi tényezők, a lakosság fegyelmezettsége tarthatja féken a járványt.

A kínaiak tagadnak

Elsőként Donald Trump amerikai elnök mondta azt, hogy a koronavírus egy elszabadult biológiai fegyver lehet, és a kínaiak csak úgy tudják tisztázni magukat, ha a nemzetközi ellenőrző szervek és a világ tudósai előtt megnyitják a vuhani laboratóriumot. Bár nem kell mindent komolyan venni, amit az amerikai elnök mond, a kínai kormányzat máig sem tudta hitelt érdemlően cáfolni, hogy laboratóriumból véletlenül elszabadult vírusról van szó. A helyzet nemcsak azért zavaros, mert a kínai államvezetés sokáig magát a járvány létét is titkolta, sőt tagadta, hanem azért is, mert a vuhani laboratórium alig tizenhat kilométerre van az első gócpontként ismert hal-és húspiactól.

A világ legveszélyesebb kórokozóinak tanulmányozására létesített vuhani laboratórium mintegy 300 millió jüanból épült fel 2015-ben, a biztonsági szempontokat figyelembe véve jóval az árvízszint fölött s olyan eljárással, hogy az épület egy hetes erősségű földrengést is kiálljon. A legmagasabb (BSL-4-es) szintű biológiai biztonsági fokozatú kutatóintézet hosszas előkészületek után 2018 januárjában kezdte meg a működését, ám már egy 2017-es Nature-cikk is említést tett arról, hogy megnyitása egyes külföldi tudósokban aggodalmat ébresztett a kórokozók kiszabadulásának lehetősége miatt. A BSL-4 a legszigorúbb biológiai elszigeteltségi feltételeket írja elő, a többi között a légszűrésről, a víz- és hulladékkezelésről, valamint a laboratóriumban használt védőruházatokról s a kutatók higiéniai óvintézkedéseiről rendelkezik.

Az Egészségügyi Világszervezet nyugtat

A pekingi amerikai nagykövetség az intézmény megnyitása idején két ízben is figyelmeztetést küldött diplomáciai csatornákon arról, hogy a létesítményben biztonsági hiányosságok merülnek fel. Xiao Qiang, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója szerint is elképzelhető, hogy a koronavírus egy olyan létesítményből került ki az emberek közé, ahol évek óta különböző koronavírus-törzseket kutatnak, ez azonban még nem azt jelenti, hogy mesterségesen hozták volna létre. Egyelőre az amerikai hírszerzésnek sem jutott a birtokába olyan információ, amely bizonyíthatná, hogy a járvány nem az állatpiacról, hanem a laboratóriumból indult ki. Si Cseng-li, a vuhani intézet egyik vezető kutatója és csapata tagadja, hogy tőlük szabadult volna ki a kórokozó. A legrosszabb esetben arról lehet szó, hogy a nem megfelelő biztonság miatt a természetes módon mutálódott, a laboratóriumban kutatott kórokozó innen, nem pedig a piacon árult állatokból került át az emberre. Egyelőre megnyugtató az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja is, amely szerint „minden rendelkezésre álló információ azt támasztja alá, hogy a koronavírus denevérektől származik, nem pedig laboratóriumi termék.”

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/20. számában jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?