Egy év háború

Vasárnap

Február 24-én lesz pontosan egy éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború azóta is meghatározza a világpolitika menetét, utóhatásai pedig kihatnak majd az előttünk álló évekre, évtizedekre is.

2022. február 24-én a kora reggeli órákban rakéták csapódtak be számos ukrajnai városban, Oroszország és Fehéroroszország területéről pedig harckocsik ezrei, valamint az utánpótlást biztosítani hivatott kontingensek lépték át az ukrán határt.

Máig nem tudjuk, mi volt az orosz vezetés pontos célja, mindenesetre Ukrajna teljes lerohanását nem tudták megvalósítani, sem az ukrán politikai vezetést nem tudták megdönteni (holott már a háború első napjaiban kísérletet tettek rá).

„Ne lepődjünk meg, ha néhány hét múlva nem Ukrajnával, hanem Oroszországgal leszünk keleten határosak” – mondta a háború eső napjaiban az újságírók kérdésére Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter.

A Krímmel kezdődött

Február 24-e csütörtöki napra esett, 20-án, vasárnap zajlott a pekingi téli olimpia zárórendezvénye. Másnap, hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai Donyeck és Luganszk régiók területén kikiáltott oroszbarát népköztársaságok függetlenségét. Ezeken a szakadár területeken az oroszok által támogatott szeparatisták már 2014 óta harcoltak az ukrán hadsereggel. Oroszország és Ukrajna de facto már 2014-től harcban áll egymással, hiszen 2014. február 23-án ért véget az oroszországi Szocsiban rendezett téli olimpia, az orosz hadsereg pedig néhány nappal később bevonult az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetre.

A mostani háborúnak a Krím-félsziget felszabadításával kell véget érnie, hangoztatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A Kreml szerint ugyanakkor a háborút lezáró esetleges békének figyelembe kell vennie Oroszország területszerzéseit.

A mi igazunk”

A két ország viszonyát nehéz bármely más két országéhoz hasonlítani: a Szovjetunió részeként egy államként működtek, és mivel Ukrajna keleti fele orosz ajkú, rengeteg vegyes házasság és gazdasági összefonódás van köztük. Az új helyzet a rokoni kapcsolatokra is kihat, hiszen másképp értelmezi a háborút az oroszországi rokon, aki az orosz állami tévét nézi, és másképp az ukrajnai családtag, aki az ukrán televízióból tájékozódik. És ahogy az érintettek mesélik, nem tudják egymást meggyőzni. Putyin orosz elnök beszédeiben Ukrajna „nácitlanítását” és demilitarizálását jelölte ki a speciális hadművelet céljaként. Mint mondta, a béke érdekében van szükség a beavatkozásra. Ukrajna közeledése a nyugati struktúrákhoz nem elfogadható Moszkva számára, hiszen közvetlen érdekszférájuknak tekintik a nagy számú orosszal rendelkező nyugati szomszédot.

Ami a harctéri eseményeket illeti, Kijev környékéről az ukránok ki tudták szorítani az oroszokat, augusztus és szeptember folyamán az ukrán hadsereg további sikeres ellentámadással vissza tudta foglalni a harkivi régiót, délen Hreszonig nyomultak, a várost az oroszok végül önként adták fel (előtte alaposan elaknásították). Mariuopol és a zaporizzsjai atomerőmű környéke orosz kézen maradt, Donyeck megyében Bahmutnál pedig állóháború folyik. Közben folyamatosan rakétákkal lövik az ukrán városokat, és bár az egyre fejlődő ukrán légvédelem sok rakétát hatástalanít, nem ritkaság, hogy teljes panelházak omlanak össze, maguk alá temetve mindenkit és mindent (ahogy az a Dnyipróban készült megrázó felvételeken látszik). A kegyetlenség az orosz megszállókat is eléri: a nemrég Norvégiába szökött Wagner-zsoldos, Andrej Medvegyev beszámolója szerint a börtönökből sorozott, demotivált orosz katonákat parancsnokaik az érkező újoncokkal végeztetik ki és ásatják el.

Megosztott V4-ek

Oroszország ukrajnai inváziója a Visegrádi négyek együttműködésében is új helyzetet teremtett, elsősorban Lengyelország és Magyarország tekintetében. Bár az elmúlt évtized során Varsó és Budapest meglehetősen szoros együttműködést folytatott abban, hogy a V4-ek egyfajta vélemény-ellenpólust képezzenek bizonyos kérdésekben a fő brüsszeli irányvonalhoz képest (a kormányzó pártok hazai kommunikációjának ez volt és részben ez is maradt az egyik fő eleme), az orosz agresszió hatására a lengyelek azonnal visszazárkóztak az Európai Bizottság és a NATO által képviselt központi biztonságpolitikai irányvonalhoz. Közép-Európában ők ítélik el legegyértelműbben a putyini politikát, és ők szorgalmazzák legrégebben, hogy Közép-Európában meg kell erősíteni a NATO jelenlétét. Varsó és Moszkva viszonya az elmúlt évtizedekben sem volt felhőtlen, folyamatos üzengetésekkel és nem hivatalos jelzésekkel adják egymás tudtára, miként tekintenek a közös múltra. A lengyeleknek van tapasztalatuk az orosz rezsimekkel, hiszen amellett, hogy a cári Oroszország háromszor vett részt Lengyelország felosztásában (1772, 1793, 1795), a második világháború legelején, miután Hitler 1939 őszén lerohanta Lengyelországot nyugat felől, a sztálini Szovjetunió néhány nappal később megtette ugyanezt keleti irányból. A lengyelek az elmúlt év során több köztéri szovjet emlékművet eltávolítottak, mert nem csak a fasizmus alóli felszabadítók, hanem az orosz expanzió emlékműveit látják bennük. Nem is ok nélkül, hiszen az ukrajnai orosz invázió kezdete óta több vezető orosz politikus tett célzást arra, hogy Lengyelország lehet a következő, amelyet Ukrajna után megtámadhatnak. A háború kitörése óta a lengyel lapok elemzései azt valószínűsítik, hogy Varsó a magyar kormány Oroszországtól való gazdasági függése miatt Budapest helyett inkább a Balti-országokkal épít majd szorosabb együttműködést. A lengyeleket tehát biztosan nem nyugtatja meg egy olyan béke, amely az oroszok területszerzésével zárul.

Mire készülnek?

Az ukrán vezetés, valamint a brit hírszerzés információi szerint az oroszok csapatösszevonásai az elmúlt hetekben azt sejtetik, hogy nagy ellentámadásra készülnek, ami február második felében indulna azzal a céllal, hogy az ukrán haderőket teljesen kiszorítsa a Donbászból. Jelenleg Bahmut városa mellett folynak a legkeményebb harcok, az ukrán védelem viszont az egyre erősödő orosz nyomás hatására fokozatosan felőrlődni látszik. Az egymástól független külföldi források egybehangzóan állítják, hogy az oroszok tanultak az elmúlt év során elkövetett hibáikból, és már sokkal összehangoltabban, megfontoltabban támadnak. A háború kitörésének első évfordulója tehát fordulatot hozhat a harctéren: kiderül, képes-e nyugati irányban tovább nyomulni az orosz hadsereg, és hogy az eddigi harcokban megedződött, vagy éppen elcsigázott ukrán egységek ezt vissza tudják-e verni. Addig időt próbálnak nyerni, közben pedig várják a Nyugatról ígért fegyverszállítmányokat, és soroznak (nem csak Kárpátalján, hanem más régiókban is), hogy a veszteségeiket pótolni tudják. Egy esetleges orosz siker lélektanilag is fordíthat a háború megítélésén, hiszen ha tartósan sikerül megvetniük a lábukat Ukrajnában, a nyugati segítség is „elfáradhat”. Ha pedig végül sikerül megdönteniük az ukrán vezetést, már nem az lesz a nemzetközi politika első számú kérdése, hogy kellenek-e a gazdasági szankciók.

Érdekes

Aki megjósolta

Samuel L. Huntington amerikai politikatudós gyakorlatilag megjósolta az orosz–ukrán konfliktust. 1993-ban jelent meg egy tanulmánya, majd ennek alapján egy könyve (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása), amelyben potenciális konfliktusforrásként nevezte meg a nyugati felében ukránok, keleti felében inkább oroszok által lakott Ukrajnát, amely a Szovjetunió részeként közös államot alkotott Oroszországgal, Moszkva viszont továbbra is közvetlen érdekszférájának tekinti. Huntington azt tartotta legvalószínűbbnek, hogy Ukrajna független, de megosztott ország marad, amely bizonyos területeken együttműködik Oroszországgal, de a Nyugattal is. Ez így is volt 2014-ig, amikor is a kijevi Majdan téren kezdődött tüntetések végül forradalomhoz és Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök távozásához vezettek. Ezután kezdődtek az orosz katonai akciók Kelet-Ukrajnában és a Krímben.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?