Állatoktól kapjuk, de az ember az oka – röviden talál így foglalható össze, hogy honnan és miként szakadt a nyakunkba a koronavírus, és persze vele járó összes járványügyi intézkedés.
David Quamenn amerikai tudós már 2012-ben publikált egy cikket arról, hogy a legközelebbi világjárvány vadállati eredetű lesz.
Nagy Károly, a budapesti Semmelweis Egyetem virológusprofesszora azt mondja, hogy a szakemberek már a 2002-es SARS-járvány óta próbálták kutatni, hogyan alakulhatnak ki vírusok okozta járványok.
Li Ven-liang volt az a kínai orvos, aki elsőként figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire. A hatóságok megbüntették, majd amikor belehalt a fertőzésbe, kitüntették – derül ki Vrabec Mária mélyre ásó összefoglalójából.
Li Ven-liang története mutatja meg a legjobban, mennyire álságosan, tévesen vagy balgán viszonyult elsősorban Kína és sokáig az egész a világ ehhez a járványhoz. Pedig ha a kezdetektől a szakemberekre hallgattunk volna, nem tartanánk ott, ahol most.
Figyelmeztettek, de hiába
Több mint egy évvel ezelőtt, 2019. március 2-án jelent meg a Virusis, azaz Vírusok című orvosi folyóiratban a vuhani víruskutató intézet munkatársainak cikke a denevérek koronavírusairól, amely arra figyelmeztetett, hogy a SARS után újabb koronavírus fenyeget, és a fertőzés kiindulópontja valószínűleg Kínában lesz. A sors iróniája, hogy később épp azt a Vuhant sújtotta leginkább a járvány, ahol az ország legnagyobb virológiai intézete működik. Ma már egyre többet hallani arról, hogy a Covid–19 kutatólaboratóriumból elszabadult biológia fegyver, de ha így volna is, ezt teljes bizonyossággal valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Ami a tudósok szerint vitathatatlan, az annyi, hogy állati eredetű.
A tudósok annak pontosabb megállapítását tűzték ki célul, hogy mikor és hol fog kitörni a járvány, de nem kaptak hozzá állami támogatást. Ha kaptak volna, többet lehetett volna tenni a megelőzésért, mert a kínai szakemberek azt valószínűsítették, hogy az új vírus ugyanazt a két fehérjét fogja hordozóanyagként használni, amelyet a 2002–2003-as SARS. Igazuk volt.
Az emberre leselkedő fertőző betegségek több mint kétharmada állatoktól származik. A legkevesebb GDP-t termelő országokban a betegségek és halálesetek húsz százaléka köthető zoonózisokhoz, s az újonnan jelentkező fertőzéses betegségek több mint hatvan százaléka állati eredetű. . Amit meg kell most ismernie a tudománynak, az a betegségek ökológiája, az, hogy miként kellene együtt élnünk a természettel úgy, hogy ne avatkozzunk be túlságosan, mert ezzel a védelmet nyújtó fajokat is kiirtjuk. A Lyme-kór elterjedését például az erdők kivágása okozta: eltűntek az ott őshonos ragadozók, farkasok, rókák, baglyok és sólymok. Ez kedvezett a fehérlábú egérnek, amely igen alkalmas hordozója a Lyme-baktériumnak, hogy aztán a kullancsok révén továbbterjedhessen róla a fertőzés az emberekre.
Vrabec Mária teljes szövege az alábbi linken olvasható.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.