Aktuális

Békedíjas népirtása és bukása Mianmarban. GALÉRIA

Mianmarban katonai puccsal kezdődött az év, két hónap híján tíz évvel azután, hogy feloszlott a katonai junta a demokratizálódás jegyében. Ez a közbeeső évtized sem volt épp nyugodalmas: népirtás történt, noha az ország élén egy Nobel-békedíjas állt.
Rizsányi Attila

2021. március 10. 08:15

Vasárnap
- TASR/AP-felvétel

Nem tartott sokáig a szabadon megtartott választásokra alapuló országvezetés Mianmarban, gyakorlatilag egyetlen választási ciklus jutott neki, hiszen azon a napon, amikor megalakult volna egy újabb megszavazott parlament, a katonaság magához ragadta a hatalmat, amit kevesebb mint egy évtizede adott át részben civil kezekbe. Az ország vezetője pedig, aki a junta idején évekig volt rab, ismét házi őrizetbe került, de csak miután nevét adta a rohingya kisebbség elüldözéséhez. A lakosság forrong, de nem úgy tűnik, mintha ez meghatná a katonaságot.

 

Burma volt

Aki térképen keresné ezt az 54 milliós lakosságú egykori brit gyarmatot, szemét Délkelet-Ázsiára vesse, és ha Thaiföld, Laosz, Banglades megvan, akkor már közel jár, hiszen Kína és India mellett ezek az országok határosak vele. Az 1989 előtti térképeken biztosan Burmaként szerepel, de nem kizárt, hogy az újabbakon is, erről ugyanis még nincs teljes konszenzus – természetesen politikai töltetű ügyről van szó. Az országot ugyanis, miután 1948-ban függetlenedett Nagy-Britanniától, 1962-től egészen 2011-ig a fegyveres erők irányították, és a katonaság döntése volt, hogy Burmából legyen inkább Mianmar. A junta (azaz a katonai diktatúra) ellenzői, belföldiek vagy külföldiek, ellenkezésként maradtak a Burmánál, de azért sok víz lefolyt azóta az Iravádin, és minden tiltakozás ellenére mára egészen elterjedt, némelyik külügyminisztérium ugyan köti még az ebet a karóhoz, de a jelentősebb nemzetközi sajtószervek már átálltak. Így aztán már Mianmarként hallhattunk róla, amikor 2017-ben megkezdődött a rohingyák erőszakos üldözése.

 

Népirtás iskolapéldája

A rohingya közösséget António Guterres ENSZ-főtitkár „az egyik, ha nem a leginkább diszkriminált embercsoportként” határozta meg, és a sorsukat ismerve ezt nehéz cáfolni. 2017 elején még nagyjából egymillióan éltek Mianmarban, ahol a buddhista többséggel ellentétben ők muzulmánok, és saját nyelvük, kultúrájuk van, arab kereskedők leszármazottaiként határozzák meg magukat, akik generációk óta ott élnek, ahonnan most elüldözni igyekeznek őket. Merthogy a mianmari vezetés megtagadja tőlük az állampolgárságot, sőt még a 2014-es népszámláláson sem vehettek részt, mintha illegális menekültek lennének, vagy nem is léteznének. Már az 1970-es évektől célpontjai a hatósági erőszaknak, sokan kényszerülnek közülük menekülésre, ám 2017 augusztusában egy csapásra elviselhetetlenné vált a sorsuk: a katonaság erőszakos támadást intézett ellenük, felgyújtotta a falvaikat, civileket támadott és ölt meg. Legkevesebb 6700 rohingya vesztette életét, sokakon tettek erőszakot, 288 falu semmisült meg részben vagy egészen, és mindezek miatt több százezer rohingya indult el Banglades felé mindenét hátrahagyva, az életét mentve. Eközben pedig egy Nobel-békedíjas volt az ország vezetője.

Galéria
A volt vezető népszerűsége a puccsellenes tüntetéseken is látszik-1
Aun Szan Szu Kji kiáll a katonaság mellett-2
Égő kunyhó egy rohingya faluban 2017-ben-3
Ezrek tüntettek a katonai hatalomátvétel ellen-4
+1

Népszerűségért bármit?

Nem kevés viszontagság után állhatott Mianmar élére a most 75 éves Aun Szan Szu Kji. Apja, Ang Szán a függetlenségért folytatott élharcosként majdnem Burma első szabadon választott elnöke lett a britektől való függetlenedés után, de merénylet áldozatává vált. Lánya ezután hússzú ideig külföldön élt, miközben szülőföldjén egyre csak szigorodott és erősödött a katonai diktatúra. Végül 1988-ban hazatért, és kiállt a hatalom ellen demonstrálók meg az ország demokratizálása mellett. Még abban az évben pártot alapított, amelyet sikerre is vitt az 1990-es választáson, de a katonai vezetés ezt nem ismerte el, tehát nemhogy országvezető nem lett belőle, hanem házi őrizetbe került, és kisebb-nagyobb megszakításokkal két évtizedig nem is kapta vissza a szabadságát, népszerűségét azonban nem tudták elvenni tőle. Közben 1991-ben előbb Szaharov-díjat kapott az Európia Parlamenttől a békéért és demokráciáért való kiállásáért, majd ugyanabban az évben Nobel-békedíjat is. A folyamatos tiltakozások és demonstrációk miatt (is) a katonai vezetés végül 2008-ban alkotmánymódosítást hajtott végre, elvileg azzal a céllal, hogy 2010-ben átadja a hatalmat civil kezekbe, de egyúttal megtiltották, hogy Aun Szan Szu Kji induljon a választáson. Akkor végül egy olyan párt vehette át az irányítást, amely a katonaság támogatását élvezte, ám 2015-ben Aun Szan Szu Kji pártja elsöprő győzelmet aratott, ő maga pedig államtanácsos lett – ez egy akkor létrehozott pozíció, hiszen elnök nem lehetett, e tisztségében azonban az ország de facto vezetője lett. Így érkezett el 2017, a rohingyák elleni népirtás, és a katonaság felett ugyan Aun Szan Szu Kji nem rendelkezett hatalommal, nem is határolódott el a cselekedeteiktől. Vélhetően népszerűségének további növelését remélve.

 

Újabb junta

Népszerűségéért beáldozta a nemzetközi renoméját, végül ezt sem tudta kamatoztatni. A 2017-es események után nemzetközi bírósági eljárás indult az ország ellen. Aun Szan Szu Kji meghallgatásakor azt mondta, nem zárható ki, hogy aránytalanok voltak a katonaság intézkedései, és ezek bizonyos esetben nem feleltek meg a nemzetközi humanitárius jognak – mindennek ellenére elutasította a népirtás vádját, és támogatásáról biztosította azt a katonai nézőpontot, amely szerint célpontjaik rohingya militánsok voltak, nem pedig civilek. Elemzők szerint ezzel patriótaként tüntette fel magát a széles néprétegek előtt, és bár ezután sorra vonták vissza a különböző nemzetközi elismeréseit, köztük a Szaharov-díjat és A Lelkiismeret Nagykövete díját is, sikerült újabb óriási győzelmet aratnia a tavaly őszi választáson. Csakhogy a parlament megalakulásának napján, február 1-jén az ellenzékét támogató katonaság a puccs mellett döntött: magukhoz ragadták a hatalmat, Aun Szan Szu Kjit pedig letartóztatták. A vád: illegálisan importált walkie-talkie-k (hordozható adó-vevők) birtoklása.

 

Mi lesz most?

A rohingyák sorsa biztosan nem ezek után fog rendeződni. A Bangladesbe menekült százezrek csatlakoztak a már korábban ott levő százezrekhez: a Kutupalong nevű rohingya menekülttábor a világ legnagyobbja, több mint 600 ezer ott tartózkodóval. Mindeközben Banglades már közölte, több menekültet nem fogadnak Mianmarból, és kötöttek is egy megállapodást a menekültek visszatéréséről, ám ők erre nem hajlandóak (milyen furcsa...), amíg nem adnak nekik állampolgárságot eredeti hazájukban. Ha mégis hazatérnének, leginkább csak földig rombolt falvakat találnának, újonnan felhúzott állami épületekkel az otthonuk helyén.

Ami pedig Mianmart illeti, egyelőre minden jel arra utal, hogy a katonaság kész elmenni a végsőkig, hogy leverje a hatalomátvételt követő tiltakozásokat. Több világhatalom felemelte ugyan a hangját, valószínűleg mégis inkább a belső mozgolódásoktól függ majd hosszú távon, hogy ezúttal meddig marad a kormányrúd a junta kezében.

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/9. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

A főváros is új

Aki netán úgy emlékezne erre az országra, hogy neve Burma, fővárosa pedig Rangun, az bizony csalatkozik. 2005-ben ugyanis a katonai vezetés áthelyezte a fővárost Pyinmanába, amelyet aztán 2006-ban átneveztek Nepjidára, és egy élénk nagyvárost vizionáltak, ezért komoly építkezésbe kezdtek. Ám az átállás nem volt épp egyszerű, hiszen a korábbi helyiek szegények voltak, nem tudtak beköltözni az új és extravagáns épületekbe.

A lényeg mindenesetre: Mianmar, fővárosa Nepjida.

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Bútorová

„Elfogadhatatlan a nemi sztereotípiák használata”

Eduard Heger

Heger: a jövő héten kiderül, milyen enyhítések jöhetnek

Dunaszerdahely

Részleges iskolanyitás sok rögtönzéssel

koronavírus-vakcina

Már a 45 év felettiek is regisztrálhatnak az oltásra

Eduard Heger

Heger: pragmatikus okok miatt tárgyal a Szputnyik vakcinákról Matovič

Monacói Nagydíj

Nézők előtt rendezik a Forma-1-es Monacói Nagydíjat

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.