Aktuális

Az önimádó, a megtévesztő és a gátlástalan

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik lelkiismeret-furdalás nélkül gázolnak át másokon, miközben rendkívül rokonszenvesnek, együttműködőnek, sőt együttérzőnek tűnnek. Ez azért van, mert manipulálják a környezetüket, mindenkivel képesek elhitetni, hogy jót akarnak, és csak tisztességes szándékok vezérlik őket. Ha az alábbi elemzésben közéleti szereplőket is felismerni vél az olvasó, az nem a véletlen műve.
author
Vrabec Mária

2022. szeptember 23. 13:08

Vasárnap
- Shutterstock-felvétel

„A legjobban úgy lehet az emberekkel bánni, ha azt mondjuk nekik, amit hallani akarnak. Senkiben nem lehet megbízni, az embernek mindig a saját érdekeit kell szem előtt tartani. Gyakran vágyom rá, hogy mások csodáljanak, mert tudom, hogy tökéletes vagyok. Aki packázik velem, az mindig megbánja. Az erkölcsi értékek nem érdekelnek, azokért aggódjanak csak mások.” Ezeket a kérdéseket tették fel a tudósok a machiavellista, pszichopátiás és nárcisztikus személyiségjegyeket feltérképező kutatás során véletlenszerűen kiválogatott alanyoknak. A sötét triádnak, azaz a sötét hármasnak nevezett személyiségvonásokról a Pécsi Tudományegyetem pszichológusai, Bereczkei Tamás, Birkás Béla és Czibor Andrea írtak nagyon tanulságos könyvet A lélek sötét oldala címmel.  

Rivaldafényre vágynak

„Mindenkinek vannak tapasztalatai olyan emberekkel, akik szeretik a többieket kihasználni, manipulálni, gátlástalanul hazudoznak. Ez a taktika leginkább a machiavellistákra jellemző, ők vigyáznak arra, hogy a látszatot megtartsák, ne úgy gázoljanak át másokon, hogy az szembetűnő, sértő legyen. Azért veszélyesek, mert az áldozataik sokszor észre sem veszik, hogy kihasználták őket. Ezzel ellentétben a pszichopaták gátlástalanul átgázolnak másokon, nem érdekli őket, ki mit gondol” – magyarázza Birkás Béla, a könyv társszerzője.
A sötét triád tagjai közül csak a nárcisztikus személyiségek vágynak a rivaldafényre, ők szeretik leginkább a saját nagyságukat hirdetni, és másoktól is elvárják ennek elismerését. Ezért ők azok is, akik egy idő után leginkább fárasztják a környezetüket, és akikkel a legnehezebb együtt élni.

Vasárnap

A csalás vitt előre

Az az egészben az érdekes, hogy ők mégsem okulnak ebből, mert mindennek ellenére mégis sikeresek. Ha nem lennénk azok, akkor nem alkalmaznák ezeket a stratégiákat. A közösség ugyanis nem mindig képes felismerni, hogy becsapták, manipulálják, sőt még ha felismeri is a helyzetet, akkor is tagad, mert szégyelli, hogy ennyire óvatlan volt.
„A megtévesztésre való hajlam és a manipuláció képessége egyszerre teheti ezeket az embereket sikeressé, ugyanakkor problémássá. Elég, ha egyszer felismeri az érintett közösség, kivel áll szemben, az adott személynek a továbbiakban már nehezebb lesz a dolga. A társadalom számára evolúciós haszna is lehet az ilyen stratégiák alkalmazásának, mert ahhoz, hogy valakit átverjünk, becsapjunk, sok csalafintaság, kidolgozott terv szükséges. Azt is mondhatnánk, hogy az önzetlenséghez nem kell sok ész, csak nagy szív, de a manipulatív embernek stratégiai érzékre, jó emlékezetre, kombinatív képességekre van szüksége. Létezik egy machiavellista evolúciós hipotézis, amely szerint a csalás és az ellene kidolgozott módszerek, a leleplező stratégiák vitték előbbre az emberiséget. Vagyis azért vagyunk ilyen okosak, mert a múltban is képesek voltunk arra, hogy a másikat úgy használjuk a saját céljainkra, hogy ebből nekünk sikerünk és hasznunk legyen. Az intelligencia evolúciójának a csalás és a leleplezés közötti összetett verseny volt a motorja” – magyarázza Birkás Béla. 

Színlelt önzetlenség

Akármennyire sikeresek ezek az emberek, a társadalomnak az válik hasznára, ha felismeri őket. Egy cég számára nagy hasznot jelenthet egy törtető machiavellista személy, de egyáltalán nem biztos, hogy a munkatársak is jól tudnak együttműködni vele.
„Ugyanakkor igaz, hogy a sikeres vadásznak már az ősközösségi társadalomban is többet néztek el, mert többet tett bele a közösbe. A társadalmi rangra vágyó manipulatív személyiségek nagyon jól tudják álcázni az indítékaikat, együttérzőnek, együttműködőnek, szociálisan érzékenynek mutatják magukat, ha kell. Ennek a machiavellisták a legnagyobb mesterei. Egyik kísérletünkben egy létező karitatív szervezet képviselője látogatott meg egyetemistákat, és felkérte őket, hogy segítsenek mentálisan sérült gyerekek állatkertbe kísérésében, idősotthonok takarításában, magányosok látogatásában és hasonlókban. Kétféleképpen tette fel a kérdést, anonim módon és nyíltan, amikor az osztályteremben, mindenki előtt lehetett jelentkezni. A machiavellisták közül háromszor-négyszer többen jelentkeztek a nyílt, mint az anonim csoportban. Ezt nevezzük színlelt önzetlenségnek: amikor a machiavellisták azt mutatják a többieknek, milyen remek emberek. A többiek között pedig már ott vannak a jövőben manipulálható áldozatok. 

Machiavelli kérdései

Hogy honnan lehet tudni, kinek vannak machiavellista vonásai? Erre még maga Niccolò Machiavelli (1469–1527) firenzei gondolkodó adta meg a receptet. Az általa feltett tíz kérdés egyike, hogy aki másokban megbízik, az keresi a bajt. Az igazi machiavellista gyanakvó, önző és törtető, de sajnos mivel a közéleti szerepre pályázókat nem tesztelik, sok machiavellista kerül komoly posztra. 
Ezekre az emberekre jellemző egyfajta stratégiai rejtőzködés. A sötét triád magas szintjével jellemezhető személyek a kutatók szerint gyakran jelennek meg vezető pozíciókban az üzleti és a politikai életben. Ez nem feltétlenül negatív, mindig szükség van olyan emberekre, akik vágyják és keresik a rivaldafényt, vállalják az ezzel járó felelősséget. A machiavellizmus ezért akár az erkölcsi aggodalmak félretételével is nagyon hatékony tud lenni a politikában. A pszichopátia már más dolog, erre jó példa, hogy egy háborús helyzetben nem mérlegelheti a katona, erkölcsös-e, amit a felettese mond, mert különben nem tud harcolni az ellenség ellen. A lényeg, hogy amikor visszatér a harctérről, félre tudja-e tenni ezeket a stratégiákat, helyre tudja-e tenni magában a valódi értékeket. Ha nem, akkor elindul egy folyamat, aminek a vége beláthatatlan. 
A sötét triád jegyekkel jellemezhető személyiség lehet egyszerű betörő és magas intelligenciájú sorozatgyilkos is. A machiavellista, nárcisztikus és szociopata személyiségre egyaránt jellemző, hogy az empatikus, proszociális érzelmeiket elfojtják. „Erre vonatkozóan végeztünk mágnesesrezonancia-vizsgálatokat, miközben machiavellista személyeknek különböző feladatokat adtunk. Találtunk egy olyan agyi felületet, amely képes elnyomni azokat az ösztönösen felnyomuló érzelmeket, amelyek az együttműködést szolgálnák. Amikor egy ember kap valamit a másiktól, természetesen feltámad benne a viszonosság érzése, hogy ezt szeretné meghálálni. Bennük is feltámad, de az agyi központban a refrontális kéreg egy része elnyomja az együttműködésre irányuló spontán érzelmeket, és így sikerül a manipulálás” – magyarázza Birkás Béla. 

Vasárnap

Mindenki cinikus

„A pszichopátia esetében nagy szerepe van a genetikának, de a nárcizmusnál már az is szerepet játszik, ki mekkora figyelmet, törődést kapott gyerekkorában. A machiavellisták többnyire rideg, távolságtartó családokban nőnek fel, ahol az érzelmeket nem fejezik ki, mindenki célratörő és cinikus. A machiavellista a nárcisztikus személyiséggel ellentétben nem azt gondolja saját magáról, hogy felsőbbrendű, hanem hogy mindenki épp olyan gonosz, mint ő, tehát az emberi természet alapvetése, hogy pénzre, státusra, hatalomra vágyik, és amikor megkárosít valakit, akkor csak megelőzi őt, mert a másik ember ugyanezt akarja. A machiavellizmusnál közepes genetikai befolyást mérnek a szakemberek, vagyis leginkább a családi környezet befolyásolja az érintetteket. Nagyon jó stratégák, körmönfontak, és csak akkor csalnak, manipulálnak, ha ebből hasznuk származik. Egyébként rengeteg stratégiát használnak a színlelt önzetlenségtől az áldozat szerepéig. Amikor úgy kívánja a helyzet, visszavonulnak, de képesek sármosak lenni, bűntudatot kelteni a másikban, vagy megfélemlíteni, zsarolni őt. Kiapadhatatlan az eszközeik tárháza.” 
Ez a politikai tájékozottságot illetően nem túl jó hír. Résen kell lennünk, hogy átlássuk, ki akar manipulálni bennünket, és felismerjük, melyik közéleti szereplő viseli magán a sötét triád jegyeit. Amíg a választásokon indulókat nem vetik alá pszichológiai teszteknek, addig csak a mi éberségünkön múlik a dolog. 

Hatalmi játszmák nyertesei

A kutatások szerint már a hatalom megízlelése is úgy zilálja szét az agyat, akár a kábítószerek vagy a homloklebenyt károsító betegségek. Általában nem az erényes, bölcs emberek jutnak el a legfelsőbb pozíciókig, hanem a törtető, másokon átgázoló és kétszínű személyek. Azok, akik megfogadták Niccolò Machiavelli tanácsát, mely szerint a cél szentesíti az eszközt, és az uralkodás művészetét el kell választani az etikától. A Fejedelem című könyvében Machiavelli ugyanakkor azt is kifejtette, hogy jó, ha a nép az uralkodót becsületesnek, ájtatosnak és lelkiismeretesnek látja. Arról, hogy ténylegesen ilyennek is kellene lennie, már nem tesz említést, és a mai politikai marketing sem erről szól: a hatalmi játszmák nyertesei a velejükig színészek, szociális kaméleonok. A modern pszichológia nyelvén önmonitorozók, akik viselkedésüket, sőt személyiségüket úgy igazítják a helyzet kívánalmaihoz, mintha saját maguk rendezői volnának. Jerrold M. Post amerikai pszichiáter a Nárcizmus és politika című könyvében azt írja, hogy a homo politicus működési módja a színlelt alázat a felettesekkel, taktikus félelemkeltés az alárendeltekkel szemben; jutalmazás és büntetés önkényes váltogatása, amelynek semmi köze az érdemekhez és hibázásokhoz. Hol vérengző, hol elbűvölő ábrázatát magára öltve az ilyen vezér eléri, hogy folyamatosan kegyeit keressék, akár rítusokkal és áldozatokkal, mint egy szeszélyes természeti erőnek vagy istenségnek, így épül ki fokozatosan a személyi kultusz. A lebegtetett félelem és irracionalitás légkörében a nép feladja kontrollját, elhallgattatja kritikai gondolkodását, és hipnotizáltan követi az uralkodót. A hatalomfüggő egyetlen dologgal nem tud mit kezdeni: ha valaki nem fél tőle, mert ezt a fajta belső szabadságot nem ismeri. Ezért pont ez az az erő, amiből a hatalommal szemben állók mindig meríthetnek.


 

Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) itáliai író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Neve összefonódott a reneszánsz Firenzével és a gyakorlati politizálással. Máig legismertebb, egyben legvitatottabb munkája az Il principe (A fejedelem) című tanulmánya az állam feladatairól.  Aki meg akarja érteni Machiavelli filozófiáját, tudományát és művészetét, aki át kívánja tekinteni életének útját és fordulatait – annak mindenekelőtt azt kell tudomásul vennie, hogy Machiavelli nem volt machiavellista. A neki tulajdonított nevezetes mondatot, hogy „A cél szentesíti az eszközöket” nem ő mondta, nem ő írta. Ez a jezsuiták jelmondata volt, és Loyolai Szent Ignáctól származik. Attól kezdve azonban, hogy Machiavelli híres könyve, a politika alapelveit tudományosan vizsgáló „A fejedelem” című könyve elterjedt, majd beleépült a később kialakuló társadalomtudományba, a félreértések egész sora rakódott a szerzőre. Mégis, minden félreértés és torzítás ellenére helye a reneszánsz kultúra legnagyobbjai közt volt és maradt. Hiszen a társadalomtudományok előkészítése mellett vele kezdődik a történetfilozófia, ő a hadtudományok első klasszikusa, két vígjátékával a drámatörténet új utakra indítója.

Hegedűs Géza író, történész, egyetemi oktató

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/38. számában jelent meg 

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Dušan Dědeček akár életfogytiglani szabadságvesztést is kaphat, amiért részegen autójával öt embert halálra gázolt (TASR-felvétel)

Életfogytiglant is kaphat a pozsonyi gázoló

boris kollár k

Kollár: Leghamarabb fél év múlva tarthatunk előrehozott választást

fűtés k

A radiátorok hidegek, a gyerekek betegek – néhány iskola már megkezdte a spórolást a fűtéssel

csirke k

Figyelmeztetést adtak ki az ellenőrök – ne fogyasszunk lengyel baromfihúst!

fagy k

Hideg lesz az éjszaka – talajmenti fagy miatt adtak ki figyelmeztetést!

új szó

Miről ír a szerdai Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.