Ha a közszereplőik közül valakire büszkék lehetnek Szlovákia állampolgárai, az egyértelműen a köztársasági elnök, Zuzana Čaputová.
Nemcsak szakmai felkészültségből, politikai kultúrából és elvhűségből mutat példát, hanem együttérzésből, a választók iránti tiszteletből is. A mostani kaotikus, koronavírusos időkben is ő az, aki a nyugodt erőt képviseli, és nem csak mondja, hitelesen közvetíti, hogy ezt is legyőzhetjük. Zuzana Čaputovával az elnöki palotában a vírustagadókról, a hazai politika vulgarizálódásáról és a magyar kisebbség helyzetéről is beszélgettünk.
Hogyan lehet küzdeni az egyre hatalmasodó válság ellen? Lehetséges a kultúretikai témákban, ahol az egyik félnek küldetéstudata és szilárd meggyőződése van, a másik fél pedig gyakran nevetségessé teszi ezt a meggyőződést, valamiféle egyezségre jutni? Egy elnök sokat utazik, sok külföldi vezetővel találkozik, ezek alapján kritikusabban látja Szlovákiát? Külföldről nézve sokszor jobbnak látszunk, mint azt itthonról hinnénk? A V4-es államok között is Szlovákia megítélése a legjobb? Mit gondol, még ha lezajlik is a tervezett reform, mennyi időbe telik, amíg a bírák visszaszerzik az elvesztegetett bizalmat? Fontosnak tartja hangsúlyozni értékrendjét, vagy inkább együttérzésből teszi? Minek alapján dönti el, mikor és hogyan szólal meg, hogy se túl sok ne legyen, se túl kevés? Érzékeli, mekkora befolyással bír Budapest az itteni magyar közösség életére? Távolságtartást tapasztal a magyarok részéről? Látja esélyét annak, hogy a többségi társadalom más tagjai értéknek tartsák a kisebbségi közösségeket?
Ezekre a kérdésekre is választ kapnak, ha a már megvásárolható Vasárnapban elolvassák Vrabec Mária írását.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.