Kép Shutterstock
Olvasóinktól rendszeresen kapunk arról szóló leveleket, hogy csalók áldozatául estek. Selejt áruért fizettek ki sok pénzt, elhitték, hogy nyertek, és előre kifizették az adót, vagy tetemes összeget adtak át egy idegennek, aki a családtagjuk balesetének hírét hozta.
Akármennyit írunk arról, hogy senkinek nem szabad hinni, aki pénzt ígér vagy kér, mégis mindig akadnak, akik bedőlnek a kecsegtető ajánlatoknak vagy a rémhíreknek. Hogy miért, arra már a tudomány is megtalálta a választ. Birkás Béla pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének docense és Zsidó András, az egyetem Általános és Evolúciós Pszichológia Intézetének munkatársa azt kutatták, milyen lelki adottságok tesznek bennünket fogékonnyá az ilyen átverésekre, és mi az, aminek még a legkevésbé hiszékenyek és a leginkább gyanakvók sem tudnak ellenállni.
Miből indultak ki kutatásuk kezdetén? Minek esett áldozatául Gyula édesapja? Személyes kapcsolat híján hogyan ismerhetjük fel, hogy át akarnak verni, pénzt akarnak kicsalni tőlünk? Milyen jelek alapján felismerhető az átverés? Mik a csalók hatásos módszerei? Kiket céloznak meg a leggyakrabban átverésekkel? Mire hívta fel többször is a figyelmet az országos rendőr-főkapitányság?
Vrabec Mária írása elolvasható a már megvásárolható Vasárnapban!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.