„Fellőttük a felhők közé a darabot” – így kommentálta A padlás 999. előadását, a Vígstreamház első közvetítését Presser Gábor, a harminchárom éve töretlen sikerrel futó, félig mese, félig musical Kossuth-díjas zeneszerzője.
Streamelni annyit jelent: nézők nélkül, interneten keresztül, online térben leadni az előadást. A padlást pár héttel ezelőtt negyvenvalahány országban több mint tízezren láthatták ily módon, s ha majd elmúlik a koronavírus által kialakult borzalom, s megindul az olvadás, mert a Covid miatt a színház is befagyott, ünnepelni fog a csapat.
Színházilag is új időszámítást kezdtünk. Koronavírus előtt, koronavírus után. Így fogjuk emlegetni majd ezt az időszakot. A padlás azonban stream formájában is szépen teljesített. Ég és föld között jutott el a világ különböző pontjain élő gyermekekhez és az anyanyelvüket őrző szüleikhez, de már csak a félig magyarokhoz is. Azokhoz, akik még egy kicsit értik, de már csak picit beszélik felmenőik nyelvét. Dél-Amerikában, Ausztráliában vagy a skandináv államokban.
Hogy emlékszik a darab születésére Sztevanovity Dusán, A padlás dalszövegeinek írója? Miért nincs mása, külföldi rokona ennek a darabnak? Melyik szereplőt formálta meg a Gútán érettségizett Telekes Péter a streamelt előadásban? Milyen volt üres nézőtér előtt játszani? ez Lehet ez a színház jövője? Mit mond a Sünit, a fiatal lányt alakító Antóci Dorottya a Presser Gáborral való munkáról? Hogy emlékezik Barrabás, a gengszter, vagyis Csapó Attila a rendező Marton Lászlóra? Hol mindenhol követték a világon ezt az előadást?
A már megvásárolható Vasárnapban ezekre a kérdésekre is választ kapnak, ha elolvassák Szabó G. László riportját.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.