Kép Somogyi Tibor
Nem kacsalábon forgó kastély és nem is egy erdei villa. Egyszerű hétvégi ház. Építészeti értéke nincs. Irodalmi annál nagyobb. Bohumil Hrabal, a cseh széppróza világszerte ismert mestere lakta 1965 és 1997 között.
Az első könyveiért kapott tiszteletdíjakból vette egy idős pedagógus testvérpártól Prágától nem egész negyven kilométernyire, Nymburk közelében, ahol sörgyári gondnok volt az apja. Kerskónak hívják a helyet. Itt, ebben a napfényes kis erdőben próbált nyugalmat lelni, távol a prágai, lakótelepi lakásától, de mint írta: „Két nap alatt itt több barátom lett, mint amennyit Prágában összeszámoltam.” Szeretett itt lakni. Akkor is, ha írt, akkor is, ha a száztornyú városban kocsmázott. „Ha részeg vagyok, Kersko maga a Kilimandzsáró!” – mondogatta. De akkor is „megmászta”, mert mindannyiszor hazatalált. Népes macskaserege már a buszmegállóban vagy a ház előtt várta. És most ez a ház kerül vagy a közép-csehországi kerület, vagy egy messziről idevetődött orosz oligarcha birtokába.
Hol található pontosan ez a házikó? Mit építetett Hrabal a házhoz emelt garázs helyére? Mikor ürítette ki mindig a pöcegödröt, és miért pont akkor? Melyik műveit írta a kerskói házban? Milyen élelmet hordott Prágából a macskáinak? Hová bújt, amikor kíváncsiskodtak a háza előtt? Melyik írásaiban jelenik meg Kersko? Melyik Menzel-filmet forgatták itt? Kire hagyta Hrabal a házat? Lehet tudni, hogy mi lesz most a sorsa?
A már megvásárolható Vasárnapban többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Szabó G. László írásából.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.